Orvosi Hetilap, 1973. május (114. évfolyam, 18-21. szám)
1973-05-13 / 19. szám - ÚJABB LABORATÓRIUMI ELJÁRÁSOK - Varga Béla - Veszelovszky Iván - Papp Juhász Nóra - Polgár Adrienne: Az élettani glycosuria eltűnése mint a szignifikáns bakteriuria jele
ÚJABB LABORATÓRIUMI ELJÁRÁSOK Szeged Megyei Városi Tanács Kórháza, Urológia (főorvos: Scultéty Sándor dr.), Szülészet-Nőgyógyászat (főorvos: Bódis Lajos dr.) és Laboratórium (főorvos: Szabó Mihály dr.) Az élettani glycosuria eltűnése mint a szignifikáns bakteriuria jele Varga Béla dr., Weszelovszky Iván dr., Papp Juhász Nóra dr. és Polgár Adrienne dr. Az utóbbi évtizedben vált közismertté, hogy a panaszok és tünetek nélkül fennálló bakteriuma kiindulópontja lehet a később kialakuló idült pyelonephritisnek. Ezért indokolt a rejtett vagy tünetmentes bakteriuria szűrésszerű felkutatása, különösen az elsősorban veszélyeztetettek (gyermekek, nők — elsősorban terhesség alatt — cukorbetegek) között. A bakteriuria kimutatására szolgáló szűrő módszer megbízható, egyszerű és gyorsan kivitelezhető legyen. A megbízhatóság azt jelenti, hogy valódi („szignifikáns”) bakteriuriában nagy gyakorisággal kapjunk pozitív eredményt. A valódi bakteriuria (továbbiakban v. b.) feltétele a 105/ml-t elérő, vagy azt meghaladó csíraszám (7, 8). Ez módot nyújt arra, hogy a spontán ürített vizelet vizsgálatakor is különbséget tehessünk a v. b. és a szennyeződésből eredő bakteriuma között. Számos vizsgáló módszert dolgoztak ki a tünetmentes v. b. kimutatására, amelyek egyszerűbbek és gyorsabbak, mint a hagyományos és újabb (!) bakteriológiai módszerek. Két csoportjuk van: 1. Egyszerűsített bakteriológiai eljárások. 2. Kémiai próbák (pl. egyszerű és módosított nitrit próba, TTC-próba, trifeniltetrazoliumchlorid, katalase próba stb.), amelyek a baktériumok valamilyen biokémiai aktivitásának kimutatásán alapulnak (1). Schersten, Fritz és mtsaik (13, 14, 15, 4) számoltak be először egy, a kémiai próbákhoz sorolható, bakteriumia kimutatására szolgáló módszerről. A szerzők azokból az irodalmi adatokból indultak ki, amelyek szerint egészségesek vizeletében 2—20 mg/100 ml a glukóz szintje. Megfigyelték, hogy v. b.-ban a glukóz concentratiója a vizeletben 2 mg/ 100 ml-nél kisebb lesz, ha legalább 4 óra telt el az Orvosi Hetilap 1973. 114. évfolyam, 19. szám hólyag előzetes kiürítése után. A baktériumok glukózfelhasználása, szaporodásuk logaritmikus fázisában, a vizelet retineálása alatt történik meg. Megfelelően érzékeny tesztpapírral lehetővé vált az élettaninál kisebb glukóz szint kimutatása v. b.ban. Az „Uriglox” néven forgalomba hozott tesztpapír szűrésszerű vizsgálatra alkalmasnak látszik. Az élettani glycosuriának húgyúti fertőzésben való eltűnése mint a v. b. kimutatására szolgáló módszer, kevéssé ismert. A hazai irodalomban ilyen vizsgálatokról még nem számoltak be, külföldön is csak szórványos közlések jelentek meg (4, 13, 14, 15). Ezért ismertetjük azon tapasztalatainkat, amelyeket az „Uriglex” teszttel és más szűrőpróbákkal (bakteriológiai tenyésztés, TTC, egyszerű és módosított nitrit próba, katalase próba) nyertünk. Anyag és módszer Vizsgálatainkat urológiai, valamint szülészet-nőgyógyászati osztály betegeinek vizeletéből végeztük. A módszert nem alkalmaztuk diabetesben, továbbá, ha megelőzően katéterezés történt. Kizártuk vizsgálatainkból az urogenitalis rendszer obstructiós megbetegedésében szenvedőket. Irodalmi adatok szerint isosthemuriás és polyáriás esetekben sem végezhető el a vizsgálat. Ezért kizártuk vizsgálatainkból azokat a betegeket is, akik spontán vizeletének fajsúlya 1015-nél nem volt nagyobb a rendszeres fejsúlymérés során. A vizeletmintát minden esetben a következő utasítások betartása mellett nyertük: 1. Vizeletnyerés előtt legalább 6 órával megtiltottunk mindennemű étel és folyadék fogyasztását. A hólyag spontán kiürítése után, ezen időtartam alatt, a beteg nem üríthetett vizeletet. I. táblázat Különböző baktérium speciesek megoszlása 58 szignifikáns baktériumában 2. A fenti idő eltelte után, ami a gyakorlatban éjféltől reggel 6 óráig tartott, az előzetesen kioktatott nővér jelenlétében, a beteg külső nemi szervét szappannal, majd folyó vízzel alaposan lemosta. 3. A vizeletmintát, középsugár technikával, széles szájú, jól záró gumidugós vagy csavaros tetejű steril üvegbe ürítette. 4. A vizsgálati anyagot a laboratóriumi feldolgozásig, legfeljebb 4 órán keresztül, hűtőszekrényben tároltuk. Laboratóriumi feldolgozás A vizeletet véres agarra és eosin-methylénkék agarra oltották „Kreutzstrich” technikával kalibrált 10 fa-es kaccsal (6). A valódi baktériura kritériumának a 105/ml vagy azt meghaladó csíraszámot tekintettünk (7, 8). Kihagytuk az értékelésből, más szerzőkhöz hasonlóan (5), a kettőnél több speciesből álló vegyes tenyészeteket még akkor is, ha a csíraszám 105/ml vagy afeletti volt, a contaminatio nagy valószínűsége miatt. E. coli................ 34 Klebsiella............4 Proteus, Providentia ....8 E. coli -f- proteus6 Pseudomonas . ..2 Gram póz. coccus4