Orvosi Hetilap, 1981. március (122. évfolyam, 9-13. szám)
1981-03-15 / 11. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Veszelovszky Iván - Nagy Zoltán, B. - Bódis Lajos - Szilárd János: Deyamethasonnal kezelt anyák gyermekeinek pszichés és neuroszomatikus utóvizsgálata
3* KLINIKAI TANULMÁNYOK Városi Kórház-Rendelőintézet, Szentes Szülészet-Nőgyógyászati Osztály (főorvos: Weszelovszky Iván dr.) Gyermekkórház-Rendelőintézet, Szeged Ifjúsági Ideggondozó és Lélektani Intézet (főorvos: Farkasinszky Terézia dr.) Városi Kórház-Rendelőintézet, Szeged Szülészet-Nőgyógyászati Osztály (főorvos: Bódis Lajos dr.) Szegedi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinika (igazgató: Szilárd János dr.) Dexamethasonnal kezelt anyák gyermekeinek pszichés és neuroszomatikus utóvizsgálata Weszelovszky Iván dr., Farkasinszky Teréz dr., B. Nagy Zoltán dr., Bódis Lajos dr., és Szilárd János dr. Az elmúlt évek klinikai megfigyelései sok vonatkozásban igazolták, hogy az anyai antenatális szteroid kezelés kedvezően befolyásolja a főleg koraszülötteken jelentkező, gyakran fatális kimenetelű idiopathiás respiratiós distress syndroma (továbbiakban IRDS) kialakulását és kórlefolyását (4, 10, 11, 13, 14, 16, 21, 22, 29, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39). Ezen adatok igazolták, hogy a szteroid valóban kedvezően befolyásolja az újszülött vagy koraszülött légzésének adaptációs zavarait, de ugyanakkor fennáll a teoretikus lehetőség, hogy a nem kellő időben, ideig és dózisban alkalmazott kezelés késői, nem kívánatos mellékhatásokat okozhat az újszülöttekben. Szórványos irodalmi adatok (1, 2, 5, 6, 12, 18, 19, 20, 26) utalnak arra, hogy a születés előtt alkalmazott anyai szteroid kezelés a központi idegrendszerre kedvezőtlen befolyással bír. Más szerzők (7, 17, 23, 27) utóvizsgálataik során nem észleltek a központi idegrendszer károsodására utaló elváltozásokat szteroid kezelést követően. Az egymásnak ellentmondó irodalmi adatok miatt vizsgáltuk, hogy a dexamethason antenatális alkalmazása után, a megszületést követően 12—36 hónapos korban van-e eltérés a gyermek pszichés és neurológiai státuszában. A rendelkezésre álló Orvosi Hetilap 1981. 122. évfolyam, 11. szám irodalmi adatok szerint olyan magyarországi felmérésről nincs tudomásunk, amely szteroid kezelést követő ellenőrző vizsgálatokról számol be, ezért tartjuk eredményeinket közlésre érdemesnek. A szteroid kezelés esetleges nem kívánatos gyermekgyógyászati mellékhatásaira vonatkozó vizsgálatainkról másutt kívánunk beszámolni. Anyag és módszer 1973. július 1. és 1977. január 1. között azon 346 újszülöttet, kinek anyja IRDS profilaktikumként szülést megelőzően dexamethason kezelésben részesült — születését követően 12—36 hónappal pszichológiai, neurológiai és gyermekgyógyászati utóvizsgálatra rendeltük be. A neurológiai és pszichés státusz a következőket tartalmazza: 1. a neurológiai fizikális státusz; 2. a motoros fejlődés és annak vizsgálatkori szintje; 3. a pszichomotoros fejlődés és aktuális szintje; 4. szociális érési szint. Az eredmények értékelésekor csak azt a 125 újszülöttet vettük figyelembe, akik az utóvizsgálaton megjelentek és náluk a tervezett valamennyi vizsgálatot el tudtuk végezni. Előre szerkesztett, 8 oldalas kérdőívet töltöttünk ki a vizsgálaton megjelent gyermekek szüleinek (legtöbbször az édesanyjának) válaszai alapján. Részletes anamnézist vettünk fel a következő adatokra vonatkozóan: családi anamnézis, a szülők biológiai, szociológiai adatai (lakhely, munkahely, iskolai végzettség, lakás- és életmódkörülmények, családszerkezet, nevelési módszerek, testvérek adatai, az anya terhesség előtti, alatti és utáni esetleges betegségei, a terhesség pszicho-szociális körülményei). Ugyancsak részletesen elemeztük a gyermek mozgásos, szellemi és szociális fejlődésére vonatkozó adatokat, a lezajlott betegségeket. A szülészeti kórlap adatai alapján dolgoztuk fel a terhesség alatti problémákat, betegségeket, kezeléseket, a szülés pontos körülményeit, az újszülöttkor adatait. A neurológiai státusz vizsgálata a rutin fizikális vizsgálatokból állt (agyidegek működése, izomtónus, reflexek, motoros funkciók, mozgáskoordináció). A pszichomotoros fejlődés vizsgálata egyrészt döntően az anamnesztikus adatokra támaszkodott: a környezet iránti érdeklődés kezdete, a szókincsgyarapodás üteme, a mondatalkotás kialakulása, az esetleges beszédhibák. A vizsgálat alkalmával a gyermekkel való beszélgetés, a közös játék, a játéktevékenység megfigyelése, a rendelkezésre bocsátott papírlappal és ceruzával történő manipuláció képezték a módszereket. A szociális érettség vizsgálatánál szintén a részletes anamnesztikus adatokra támaszkodtunk: a gyermek érzelmi kötődése környezetéhez és kialakult kapcsolatai, magatartásának jellemző sajátosságai, pszichés reakciómódja, alkalmazkodási készsége, szokásai. A kezelt és kontroll csoportban talált eltérések összehasonlítására a Pearson-féle x2 próbát alkalmaztuk. Az eredmények leolvasása a 2X2 mezős kontingencia tábla felhasználásával, a—1 szabadságfok mellett történt (8, 9). Eredményeink A vizsgált 125 szteroid profilaxisban részesült gyermek közül 75 éretten és 50 koraszülöttként jött világra. (A hazánkban jelenleg is érvényben levő rendelkezés értelmében a koraszülöttség kritériumaként a 2500 g alatti születési súlyt vettük.) A kontroll csoport 60 gyermeke közül 38 volt érett és 22 koraszülött. A táblázatban feltüntetett szempontok szerint ellenőriztük a gyermekeket. A táblázaton feltüntetett eltérések összehasonlítását elvégezve alábbi eredményeket kaptuk: