Orvosok Lapja, 1947. január-június (3. évfolyam 1-26. szám)
1947-06-29 / 26. szám - NÉPEGÉSZSÉGÜGY - Petrilla Aladár dr.: Lesz-e gyermekbénulás-járvány az idén
NÉPEGÉSZSÉGÜGY 1947. 2p rására megjegyzi, hogy a vidéki betegek berendelése a gyakorlatban nem egészen fog simán menni. Ha a kormányzat nem látja helyesnek a községi, körorvosok részére a penicillin kiadását, legalább a járási székhelyekre kellene a penicillint irányítani, ahova a gondozó orvos autón szállhatna ki. Solt Oszkár: Kéri, hogy az újabb rendelkezésekig a 191.6oo-as rendelet szerint járjanak el. Megpróbálja az útiköltség-megtérítést lehetővé tenni, vagy a penicillint a falvakba kijuttatni. Horváth Miklós: Kéri, hogy a kezelések biztosítására vonatkozólag valami jó eljárást dolgozzanak ki, mert még az útiköltség biztosítása esetén sem bizonyos, hogy a kezelésre elindult beteg bemegy a gondozóba. Megemlíti, hogy a járási nemibeteggondozókban rendszerint a tisztiorvosok látják el a betegek kezelését. Vadas Sára dr. : A terhes anyák jogainak megvédését feltétlenül szükségesnek tartja olyan módon, hogy az iskolafogászaton díjmentes kezelésben részesüljenek. Közlemény az Országos Közegészségügyi Intézet Járványügyi osztályáról Lesz-e gyermekbénulás járvány az idén? Írta: PETRILLA ALADÁR dr. közeg, főfelügyelő, egyetemi magántanár A fertőzőbetegségek némelyike többé-kevésbbé szabályosan visszatérő járványhullámok alakjában jelentkezik. Nem célunk ezen a helyen a fertőzőbetegségek ciklusos mozgásának általános és a járványtanból ismert szabályaival valamint ezeknek okával foglalkozni, mert ez meghaladná e közlemény kereteit, meg kell elégednünk annak a ténynek a megállapításával, hogy többek között a poliomyelitis anterior acuta szintén ilyen szabályos vagy többé-kevésbbé szabályszerű járványhullámokban jelentkezik. Hazánkban a járványhullámok leggyakrabban 5 évenként jelentkeztek, de ha az európai államokat figyelembe vesszük, megállapítható, hogy államonként hosszab vagy rövidebb ciklusok tapasztalhatók. A legrövidebb ciklus általában 3 év és 6 évnél hosszabb ciklusokat csak ritkán látunk. Az 1. számú ábra feltünteti néhány európai állam poliomyelitis megbetegedéseinek számát hosszabb időszakra. Feltűnik, hogy majdnem minden államban az 1930. év előtti időszakban aránylag kevesebb megbetegedést jelentettek be, mint a későbbi években. Ebből arra lehetne következtetni, hogy a gyermekbénulás ma több megbetegedést okoz, mint okozott néhány évtizeddel ezelőtt. Az emelkedés valószínűleg csak látszólagos és azzal függ össze, hogy manapság a diagnosztikus lehetőségek emelkedésével, a jobb orvosi ellátással, nagyobb tömegeknek a betegségi biztosításba bevonásával, az általános egészségügyi kultúra emelkedésével és egyéb tényezők közrejátszásával mind több és több lesz a felismert esetek száma és szaporodik a bénulással nem járó felismert abortív esetek száma is. Igen érdekes ezen a téren Dánia példája, ahol 1944. és 1945.-ben a hivatalos fertőzőbeteg kimutatások már külön rovatban tüntetik fel a paralytikus és a nem paralytikus eseteket. Eszerint Dániában 1944.-ben 987 paralytikus és 903 aparalytikus esetet jelentettek, míg 1945.-ben ezek a számok 238-at, illetve 593-at tettek ki. A járványgörbék hullámait tekintetbe véve megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a gyermekbénulás 1931.-ben okozta a legtöbb megbetegedést, ezt megelőzőleg azonban csak kevés adatunk van. A gyermekbénulás csak 1927. óta tartozik a bejelentendő betegségek közé, az előző időkről csak annyit tudunk, hogy 1926.-ban és ezt GYERMEKBÉNULÁS MEGBETEGEDÉSEK. 956