Ózdi Vasas, 1971 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1971-11-26 / 47. szám
40 4 világ PROFTARSAI EGYESÜLJETEK' Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZMP bizottságának hetilapja XIV. évfolyam, 47.szám. Ara 50 fillér 1971. november 36. A hármas jelszó szellemében Vállalattunknál november 24-én, szerdán utolsó szakakaszához ért el a szocialista brigádvezetők tanácskozása. A vállalati szintű eseményt most már — a jövő év febuárjában — a szakmai, majd áprilisban a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása fogja követni. Ezek előkészítése, az eredmények, a feladatok számbavétele, a küldötteik megválasztása volt feladata a tegnapelőtt megtartott tanácskozásnak. Az elnöklő Válóczi Elek, a vállalati szakszervezeti tanács elnöke köszöntötte a megjelent 116 küldöttet, a vendégek soraiban Juhász Györgyöt, a városi pártbizottság első titkárát, Kádár Sándort, a Szakszervezetek megyei Tanácsának, Bóta Miklóst, a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak a képviselőjét, Kormos Lászlót, a vasasszakszervezet központi vezetőségének tagját. Az elnökségben foglalt még helyet Vajda István, a nagyüzemi pártbizottság titkára, Pető István KISZ-titkár, Csépányi Sándor vezérigazgató, több brigádvezető. Az elnök megnyitója, a ■mozgalmat méltató, a tanácskozás jelentőségét vázoló szavai után Léka Tivadar, a vállalati szakszervezeti bizottság adott szóbeli kiegészítést az írásban előre kiküldött részletes beszámolóhoz. Értékelte a 12 éves mozgalomnak a vállalat életében, ■munkájában, fejlődésében betöltött szerepét, reagált a ■gyárrészlegek és az igazgatóságok szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán elhangzott észrevételekre és javaslatokra. Vitaindítóját Csépányi Sándor vezérigazgató korreferátuma követte, ő is szólt a mozgalom útjáról, eredményeiről, ugyanakkor néhány, a gyorsabb fejlődést gátló hitpát, problémát is szóvá tett. A vitában 15-en mondtak véleményt (öt brigádvezető idő hiánya miatt már nem kaphatott szót). A felszólaló brigádvezetők (Facskó László, Szalai Ferencné, Tömörkény Imrénné, Timer Károly, Szőrök Lászlóné, Simkó István, Czokoly István, Eke Sz. Béla, Kiss József, Szántó Márton és Gaál István) a mozgalom, benne saját brigádjaik eredményeinek értékelése mellett számos hiányosságot is megfogalmaztak, sok hasznos javaslatot elmondtak. Részletesen szólt — elsősorban a feladatok, a további tennivalók szellemében — a brigádvezetőkhöz Juhász György elvtárs. Tartalmas és színes, gondolatokban gazdag hozzászólását nagy tetszéssel fogadták, Kádár Sándor az SZMT nevében, Pető István a fiatalok szemszögéből mondta el véleményét. A viitát — amelynek részletes ismertetésére nem tértünk ki — Kóka Tivadar zárta le. Ezt követően 10 küldöttet választottak a vasasszakszervezethez tartozó vállalatok bogádi vezetőinek tanácskozására. Az értekezlet záró eseménye méltán jelképezte a brigádmozgalom-ban kiemelkedők megbecsülésének új formáját. Léka Tivadar és Csépányi Sándor elvtársaik kitüntetéseket adtak át a vállalat 14 legjobb brigádja részére. Ismertetjük a kitüntetett szocialista brigádokat, zárójelben közöljük a brigádvezetők nevét: Nagyolvasztó forgácsoló műhely (Facskó László), acélmű VI. kemence (Kovács Zoltán), durvahengermű villamos karbantartás (Lukács József), kohászati karbantartás (Farkas Árpád), finomhengermű középsor (Simkó István), villamos karbantartás (Tengely István), központi karbantartó gyárrészleg villamosüzem (Harizsenszki István), nehézvasszerkezeti műhely (Mács Zoltán), közlekedési üzemek, iparvasút, gépműhely (Czokoly István), nagyforgalom (Eke Sz. Gyula), energiaszolgáltató gyárrészleg Sajó-part (Labant Pál), oxigéngyár (Tengely Zoltán), szervezési főosztály üzemszervezés (Győri Antal), személyzeti főosztály, személyzeti és protokoll osztály (Varga Dezső). Új pályán Korábbi tudósításunkban beszámoltunk arról, hogy a durvahengerműi szállításnál a meglevő I. számú rakodódaru hatótávolságát csökkentették az új pályatest építése érdekében. Áthidaló megoldásként a rakodás folyamatos biztosítására vágánydarut állítottak üzembe. Két héttel ezelőtt a darupálya hosszának több mint fele elkészült, s így a régi térdaru az új pálya kész szakaszán folytathatja munkáját. A pálya hiányzó szakaszának építését december 31-ig fejezik be. Fotó: Strohmayer Tél a városban Strohmayer László felvétele Kevés a szabadalmazott találmány Ankét az iparjogvédelemről Budapesten, a Technika Házában rendezte meg november 22—23-án a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézete a Kohó- és Gépipari Iparjogvédelmi ankétot. A rendkívül érdekes program keretében a vállalatok műszaki szakemberei 8 előadást hallgattak meg, s az elhangzottakat javaslataikkal, kérdéseikkel egészítették ki. Az ankéttal egyidejűleg került sor a Technika Háza bemutatótermében a kohó- és gépipari műszaki szellemi eredmények bemutatójára, amelynek keretében az Ózdi Kohászati Üzemek is kiállította néhány szellemi termékét a 28 vállalat termékeinek sorában. Az első nap programjában különösen értékes előadások hangzottak el. Dr. Szávasi Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal munkatársa A műszaki szellemi eredmények vállalati és egyéni ösztönzésének jelentősége című előadásában többek között statisztikai adatokat is részletezett. Az adatok jó része arra utal, hogy az elmúlt években csökkent az újítások, szabadalmazott találmányok száma hazánkban. (Pl. 100 ezer lakosra jutó találmányok száma hazánkban mindössze 15, amely egyenlő olyan országok arányaival mint Görögország és Spanyolország). Az sem enyhíti a visszaesést, hogy néhány vállalat a műszaki jellegű megoldásokat kivitelezi anélkül, hogy azok újításként szerepelnének. A külföldről vásárolt műszaki szellemi termékek aránya nőtt ugyan — s ez a folyamat egészséges is —, ez azonban nem ellensúlyozhatja a jól irányított, összpontosított kutató szellemi munkát a hazai szakemberek körében. Sokkal inkább emelni kell a műszaki fejlesztés hatékonyságát, annak ellenére is, hogy gazdasági szabályozóink nem hatnak ebbe az irányba. Az iparjogvédelmi ismeretek szintje alacsony, az információk is szegényesek. Ebbena vonatkozásban magának a KGM-nek is sok tennivalója van — mondotta. Megoldásra vár az iparjogvédelmi szakemberek megfelelő szintű képzése. Egyik legizgalmasabb kérdés volt — amelynek kapcsán több hozzászóló elmondta ■ a véleményét —, hogy a vállalatok az újításokat a vállalati nyereség terhére fizetik, s ez önkéntelenül is összeütközésbe kerül a kollektíva jelenlegi érdekeivel. . •Számos esetben gátja az újító munkának, hogy a gazdasági vezető éppen a munkáskollektíva nevében nem szívesen áldoz a műszaki fejlesztési újítások finanszírozására, jutalmazására. Minden vezetőnek látnia kell azonban, hogy a vállalat jövőbeni érdeke nagyon is sürgetően kívánja a hatékony műszaki fejlesztést. A következő évek termelékenységét, termelési értékét — tehát a nyereségét is — nagymértékben megnövelheti a szellemi újítás. A SZOT jövőre kívánja vizsgálni az újítómunka helyzetét országunkban. Természetesen szóba kerül majd a beruházási jellegű újítások forráskérdése , amely jelenleg tisztázatlan, s ez gátolja a műszaki szakembereket az ilyen jellegű kutató szellemi munkájukban. S az is további gond, hogy a kísérleti költségek a vállalatok bérszínvonalát csökkentik, s a dolgozók a „zsebükből kihúzott pénzként” tartják számon az ilyen költségeket. Szükséges, hogy a gazdasági vezetők — minden szinten — tisztázzák, hogy úgy a vállalat miint az egyén érdeke az, hogy korszerű,, jobb módszerek, technológiák segítségével dolgozhassanak, több, jobb, színvonalasabb és értékesebb terméket hozzanak létre. Ne csak hobby legyen ez a „felvilágosító” munka, hanem következetesen, szemléletbeli változást eredményezzen. (Vállalatunkat hárman képviselték az ankéton. A következő hetekben — a további előadások kapcsán — tapasztalataikról érdeklődünk, s erről tájékoztatjuk olvasóinkat, éppen a téma érdekessége, vállalatunkat is konkrétan érintő vonatkozásai miatt. (A szerk.) M. Tóth Ilona A NAGYOLVASZTÓMŰ lapzártakor 90 százalékos termelési szintnél tart. Változatlanul nevelti az acélmű munkáját, hogy kevés a nyersvas mennyisége és ezzel párhuzamosan minőségi kifogások is felmerültek. AZ ACÉLMŰBEN kedvezőbb a helyzet. Termelésiszintjük meghaladta a tervezettet, jelenleg 100,8 százalék. Az 1971. évben 70 ezer tonna öntőcset szállítottak a Lenin Kohászati Művek részére. SZÉP EREDMÉNYEKRŐL kaptunk hírt a durvahengerműből. A blokksor 105,6, a bugasor 105,5, a tartósor 124,1, a triósor pedig 97,5 százalékra teljesítette időarányos tervét. A tartó- és triósor jelenleg sorozat exportárut termel eredményesen. A kikészítéstől 106,8, míg a szállítástól 98,4 százalékos teljesítményt jeleztek. A bugasor termelésének egy része is exportáru — ez évben már 37 ezer tonna termék került kiszállításra. FINOMHENGERMŰ : középsoron 100, finomsoron 104 százalék, gyors drótsorom változatlanul lemaradás mutatkozik a termelésben, jelenleg 95 százalékos a tervteljesítés. Az abroncssor teljesítménye biztató, 104,3 százalék — úgy tervezik, hogy éves tervüket december közepére teljesítik. A közép- és abroncssoron újabb rugógyártási kampány fejeződöttbe eredményesen. A KÖZLEKEDÉS nem tudja kielégíteni a gyárrészlegek igényeit. Több helyen megrakott vagonok várakoznak kiürítésre. Jót tenne, ha valamennyi gyárrészleg fokozottabban tartaná kötelességének a vagonok gyors ürítését. A pontos anyagmozgatás és irányítás a vállalat egészének alapvető érdeke... B. M.