Pajtás, 1955 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1955-01-01 / 1. szám
MAJD HA FAGY Télapó már járt mindenütt, a tavak és patakok mégsem akarnak befagyni. A csillogó hóból is mintha csak mutatóba hullott volna pár pihe, de azért Szegeden a Gutenberg úti iskolában már kis töltéssel veszik körül az udvart és majd ha jön a fagy, jégpályát készítenek. Ott lesz a nagy korcsolyaverseny, amíg hó nincs... Magyarbolyon Holler Giziért nem várnak a fagyra, hóra. Akadályversenyt rendeznek, amíg korcsolyázni és szánkózni nem lehet. Később, ha hó is lesz, hóembert építenek és lesz vidám hócsata is. KAZINCBARCIKA BAJNOKA Hegedűs Andris és pajtásai „az iskola bajnoka“ címért versenyeznek tornából. A szünidőben döntik el azt is, hogy ki lesz „Kazincbarcika bajnoka’4. FOHÍR HÓ HELYETT FEHÉR LABDA ' Vásárosmiskén asztaliteniszversenyek lesznek, de ha hull a hó, előkerül a ródli is ( Vidám lesz a szünidő, ahol sportolnak a pajtások! HÓCSATA HELYETT SZELLEMI OLIMPIÁSZ „Bizony nálunk még mindig nincs hó és jég — írta Gelénesről Simon Lenke VII. osztályos pajtás. — így hát szellemi olimpiászt rendeztünk történelemből. Tanító néni tíz történelmi évszámot írt fel a táblára és nekünk fel kellett jegyeznünk egy papírlapra, hogy melyik évszám miről nevezetes. Nagy izgalom volt, azaz még mindig tart az izgalom, mert tanító néni csak holnapután fogja megmon- dani, hogy ki lett az „olim- s piai bajnok.“ Elhatároztuk, hogy a győztest úgy meg- szánkáztatjuk ... csak leg- alább esne már egy kis hó. Reméljük a szünetben mégy lesz hó.“ kodon, TájidlsdL ! ffj.iuszaminti házikóba, iefyumlam ■ U uftii ditulun Nyeli fai ült on ásztól kohtl asz„ Ottit (rh. titymuhllak naplójuk döty oldalai ídt faszollak falujuk fot kiptl nundun uljaoal tnundln hónával tel Tbala/ysaqyQArnat&ev talalkozda/m. CL kcblanyoft d&sz&f hu. - -kat&n utyak, mtfy. elmanyolAtvfc u n&fif&ki majd. a l&t^alyna/txih CL YiPitc . Vidám" oFi siL am al tatki^thot iatalkiyttam, . dt ou. kit, szadvatokal , fadkapokal raj lohjadtalv. jalanthatuj, hírt szout(jti etnafe. Sfaantsz noftlofuh mimt egy kip■tUjtmj.. Vajon tűi Uaz a luyszthir erf*i napló ? fadatklad.vtv.tL uódjo. naplacsakal : SxUnfulz* tonna. Mifelénk nagyon sok a kártevő madár. Szeretném, ha édesanyámtól minél előbb légpuskát Jfc, kapnék, ezzel irtanám a kártékony ma Sarakat. Nemrég kaptam egy kis darab földet kísérleti kertnek. Ott olyan dinynyét termesztek majd ebben az esztendőben, hogy hét falu jár majd csodájára!” Farkas István, Szakmai, 1V5Í duonlrti 3l ótSi-naV f ű* utakon apAxj/Ji v’.» '13/ / qyOrupfiUsnlk l *ddif, . Tfalj mtftt j<kV an o+s. rn '-rhik-^- I —^ Cl.Ubhtny. Ott - CSzé mondtak kotfj olt mm de*« dlminyuttit htajzottak. a táj Emlékteit ültetünk Zsolca község vágya teljesült. A falu felszabadulásának tizedik évfordulójára felépült a pastások második otthona, az új iskola. A DISZ-fiatalok és az úttörők sokat segítettek az építkezésnél. Az új udvart is rendbetették már. Elhatározták, hogy a tágas udvarra minden őrs ültet egy kis emlékfát. Alig várják, hogy kitavaszodjék, mert akkor megkezdhetik a munkát. Most a szünidőben annyi üveget szereznek, ahány őrs van. Pergamentpapírra, vagy díszes rajzlapra ráírják nevüket és azt is, hogy mikor és miért ültették a fákat. A pergamentet felcsavarják és beteszik az üvegbe. Amikor elültetik a kis csemetéket, mindegyik mellé leásnak egy üveget jó mélyen a földbe. Évtizedek múlva, ha megtalálják levelüket az ottani emberek, megtudhatják, hogy milyen szeretettel emlékeztek meg falujuk felszabadulásának tizedik évfordulójáról a DISZ-fiatalok és az úttörők. Kertészkedünk Öcsémmel, Imrével elhatároztuk, hogy kertészkedünk a szünidőben. Csemik bácsitól, a Népbolt vezetőjétől kaptunk egy lekvárosládát. Teleraktuk jó fekete földdel. Két kis parcellára osztottuk fel. Egyikbe kukoricát, a másik részébe búzát vetettünk, és az ablak közé helyeztük. Karácsonyra narancsot kaptunk. Eltettük a sungit és azt is elültettük. A szünidő után „kiskertünket“ elvisszük az iskolába és ott a pajtásokkal együtt gondozzuk tovább. Gadó István Ormosbánya reptetete, ez itt-mt olc-va | fualzt 'tenderatív. téli „háborúság Kajtor István pajtás, Kádról levélben kérte től fink, hogy téli kirándulásokról, játékokról és a számháborúról írjunk. Ha megjön a fehér tél, elsősorban szánkókirándulokat rendezhetünk. Talán elég szórakoztató a dombtetőről való csúszkálás egymagában is, de sokkal érdekesebb, ha versennyel, játékkal kötjük össze. A síelők jól ismerik a lesiklásnak azt a módját, amikor a lesiklónak zászlócskák által kijelölt cik-cakos pályán kell bejutnia a célba. Ugyanezt megtehetjük szánkóval is. Zászlócskákkal, vagy apró faágacskákkal jelöljük ki a kanyargós lesiklópályát — aztán hajrá! Az őrs minden tagja bemutathatja, milyen ügyesen tudja kormányozni szánkóját. Aki kiszalad a megjelölt pályáról, vagy kidönti a jelzőzászlócskát, az bizony kiesik a versenyből. A versenyzők egyenként induljanak, s egy pajtás, a versenybíró, órával a kezében mérje, ki mennyi idő alatt siklott le hibátlanul a pályán. Szánkóval elindulhatunk hosszabb kirándulásra is. Az őrsök külön-külön induljanak, más-más útvonalon, s egy közös célnál találkozzanak. Ilyenkor is lehet az időt mérni, melyik őrs hány kilométert tett meg átlagban óránként, amíg a célhoz ért. A célnál aztán az őrsök abban versenyezhetnek, hogy melyikük tud hamarább tüzet gyújtani, a tűzön teát forralni az őrs által hozott csajkában, vagy más megfelel edényben. Hazafelé menet az őrsök cseréljék ki egymás útvonalát, s ismét versenyre kelhetnek, ki ér előbb az indulás helyére. A téli hadijáték szabályai nem különböznek a rendes számháborútól. Mégis nehezebb a dolgunk, hisz ilyenkor nincsen jótékony lombtakaró a fákon, bokrokon, tehát sokkal gondosabban, ügyesebben kell rejtőzni. Igen érdekessé tehetjük a téli hadijátékot ,,gyorsan mozgó alakulatok“ szervezésével. A „gyorsan mozgó, vagy gépesített alkulatok“ a szánkós őrsökből (rajokból) állnak. Az ilyen alakulatokkal a hadvezetőség rendelkezik, mindig ott veti be őket, ahol a legnagyobb szükség van gyors segítségre. Fürge, határos bekerítő mozdulatokat végezhetünk ilyen szánkós csapatokkal. A szánkósok az ellenfél gyors megközelítésére használják fel szánkóikat, a közelbe érve őrt állítanak a szánkók mellé és gyalog harcolnak. A szánkót az ellenfél el is zsákmányolhatja és felhasználhatja. Ugyancsak átveheti egy másik, gyalogos pajtás annak a szánját, akit,már kilőttek. Mondanunk sem kell, hogy a „harc hevében“ is mindenkinek kötelessége vigyázni a zsákmányolt, vagy átvett szánkóra, hogy a játék végén tulajdonosa sértetlenül kapja vissza. Ha több raj számcsatázik akkor úgy szervezzük meg a felállítást, hogy minden rajnak legyen egy szánkós őrse. Az ilyen, több „fegyvernemmel“ folyó hadijáték igazán próbára teszi az őrsöket és rajokat vezető pajtások taktikai tudományát. Rátétes munka a hála zászlóin A magyar nép ősi ruhadarabja a szűz, melyen a sokszínű hímzéseken kívül sok vidéken „rátétes" díszítéseket is találunk, sőt néha csak rátétes díszítményekkel cifrázzák ki. Hogy mi az a rátét? .4 rátét úgy készül, hogy a mintákat színes bőrből, posztóból kivágják, ráteszik az anyagra és rávarrják. £ALIU3SACH^ :GEDEN, a Juhász Gyula iskkola nyolca osztályosai szomtamversenyt rendez- OZ AcsB osztály hozott. 0 konyvtáros - Ls lesz dolga bőven , mert sokat akarolvasni a pajtások . \ iPti ^ Szobo -^joth ^^trzsilk BUDAPESTEN am cibzanaJ&Reki Ltojan !nah/ AzaAA&h, f&cfalk&zcib ■ . j(o%jyiwi oloxxbijott a, rs iratai GYERÜNK A NÉPSTADIONBA! (Társasjáték őrsöknek) Érdekes, újfajta társasjátékot készíthet minden őrs. Nem kell hozzá más, mint egy jókora darab kartonpapíros, egy jó gomb és 8 drb falapocskára, vagy kemény papírosra festett, rajzolt közlekedési eszköz: villamos, autó, kerékpár, lovasszekér, trolibusz stb. amennyit akartok. Rollert, szánkót is vehettek. Minél több a közlekedési eszköz, annál többen játszhatjátok. Először a játékteret kell elkészíteni, vagyis fel kell rajzolni a nagy (kb. 60-szor 60 cm) karton papírosra. A közepére körzővel készítsetek 5 kört, a legbelső körbe rajzoljátok bele a Népstadiont. Aztán jelöljétek ki a kartonpapír szélein, egymástól egyenlő távolságra, az egyes közlekedési eszközök indulási helyeit, aszerint, hogy hányféle közlekedési eszközzel akartok játszani. Amikor ez megvan, akkor rajzoljátok meg az útvonalakat, minden egyes indulási helytől a Népstadionig. Az útvonalat osszátok fel kis kockákra és minden egyes kockát számozzatok meg. Aztán minden útvonalra rajzoljatok kettő, három, vagy négy akadályt, tetszés szerint, csak arra vigyázzatok, hogy minden útvonalon egyenlő legyen az akadályok száma, hogy az egyes közlekedési eszközökkel mindenki egyenlő eséllyel indulhasson. Az akadályok lehetnek: tilos jelzés a közlekedési lámpánál, felugrás a mozgó villamosra, leugrás arról, átszaladás az úttesten tilos helyen, kerékpározás főútvonalon, lépcsőn lógás, rollerozás a kocsiúton stb. Ezzel készen is vagyunk a játéktérrel. Most már az egyes játékosok kis fa, vagy keménypapíros kockáit kell elkészítenünk. Máris lehet kezdeni a játékot. Aki a játékot kezdi, kezébe veszi a jól csiszolt gombot ésmegcélozza vele a belső köröket. Ha beletalál, akkor léphet, aszerint, hogy az egyes, kettes, hármas, négyes, vagy ötös körbe talált, egyet, kettőt, hármat, négyet, vagy ötöt. Az előrejutás tehát nem szerencse dolga, hanem ügyességé. Aki jól tud a gombbal bánni, az lehetőleg mindig az ötösbe céloz, hogy ötöt léphessen. Azaz, hogy nem mindig! Mert van olyan eset is, hogy öt lépés esetén éppen valamelyik akadályba ütközne, vagyis közlekedési szabálysértést követne el. Ilyenkor igyekszik inkább valamelyik külső körbe célozni, vagyis lövései segítségével szerencsésen átjutni az akadályon, mert aki akadályba ütközik, kezdheti elölről az egészet, így igazságos, hiszen az életben is így van. Aki az utcán nem ügyel és megszegi a közlekedés szabályait, az csak később ér célba. A játékot természetesen az nyeri meg, aki a legügyesebben kerüli ki a közlekedési akadályokat, aki a legkevesebb szabálysértést követi el, aki a legjobban közlekedik és először ér a Népstadionba. Küzdjetek a második és harmadik helyért is! Jó mulatást, pajtások! RÓKACSAPDA Két pajtás a kezében hoszszú ruhaszárító kötelet tart; ők a vadászok. A kötél közepén nagy laza csomó van, akkora, hogy egy kéz átférhessen rajta. A vadászok a kötél végét fogják, a csomó mögött egy alma van, amit a rókának el kell vennie. A hurkon át kell érte nyúlnia, de ha a vadászok ügyesek és gyorsan meghúzzák a kötél két végét, akkor ez csak nehezen sikerül! Ha mégis el tudja érni, jutalmul megeheti az almát. Szobai játékok VERSET ÍRUNK Egy-egy mondatot ír minden pajtás, aztán behajtja a papírt. A behajtott papírra ráírja a mondat utolsó szótagját és azt, hogy a mondat hány szótagos volt. A következő ugyancsak ezt teszi, de az előző sor utolsó szavára rímelő mondatot kell írnia. A harmadik pajtás tíz mondatot ír, erre rímel azután a negyedik pajtás mondata. A végén ilyen „költemény" születik: „A macska nyávog, — vigyázz, mert vágok, BETŰTÁNCOLTATAS Érdekes és szórakoztató mulatság, ha egy bizonyos szó, vagy név betűinek egymásutáni sorrendjét megváltoztatjuk és újabb értelmes szót igyekszünk abból gyártani. Ilyenkor az a pajtás kerül ki győztesen, aki a legtöbb értelmes új szót tudja a régiből alkotni. .A múlt században ez a felnőtteknek is kedvelt szórakozása volt, sokan emlegették a soproni Sebestyén Gábort, aki a barátja, Bartakovics Béla nevéből állítólag 5666 értelmes mondatot készített. Pl. „A vak bíró becsalt. Csáki Borbála vet. Bor, kávé, csákitól". Próbáljátok meg ki is! Kicsi kalap kell, — Éva vasat lel." a. JétystcAcCicrn&ci líkedési eszközök Akodó.Uofe •• (játékfigurák) a jVtyjfciciicrn&cif jVÉDŐK ÉS TÁMADÓK A bácsi úttörők nagyon szeretnek kirándulni és a számháborúzásnak is lelkes hívei. Máris két pártra szakadtak. Majd elválik a szünidőben, ki győz: a védők, vagy a támadók.© kADONI BOGÓi ‘ »írt postás csípőit «itt Kanján o«.kufutor‹&al áffordulni állásból @ TALPOAOO&OS Manyattfcbocsből 009y bet társ scqitsdqcucl.hdt billenés xl t al p r o tj»«0 r \j »\ *C MonyoBRkiAV:,bet Eárá fogoa gördül‹‹ hátra. Vóin‹Hdl92A:th£», a táftoö «-nogas .gyertyába" rántják («il LEGftUkFENt HÁTRA: A két társ Szabad Qesét a 90ráülő Oajtas tér elhajlása fölött Össinogja és lendítéssel segíti Gyózze), tcstrwAjelo tcxruxr3)l£G&UkFENC ELŐRE' Hárman erős, de nem merő. fogással. A tovnépső mélyen tLxeRojol és Átfordul. Utóorvai HÍRADÓ ,A kicsi sekra my" pál'ájtml Az eddigi pályázók közül megdicsérjük: Badari Ferenc csepeli, Balla Lívia budapesti, Budai István liszakécskei, Csipás Pál békésszentandrási, Debreceni Sándor miskolci, Drévénka Anikó csepeli, Haleik Edit pápai, Horváth János rád - petri, Kiss Béla Bakonyszentiváni, Kiss Ottó bakonysági, Kötél Mária pápai, Mezei János sajószentpéteri, Hagy Katalin szolnoki, Simanovszky Zoltán tatai, Sipos Béla kiskomáromi, Szabó Gáspár hódmezővásárhelyi, Szaller Franciska körmendi és Varga Lajos nagykanizsai pajtásokat. Figyelem! Levelezőink kívánságára a „Sok kicsi sokra megy" pályázat határidejét január 15-ig meghosszabbítjuk. A nyertesek nevét februári első számunkban közöljük. Kerítsetek színes vászonvagy filcdarabot, vágjátok ki a rámásolt minta szerint és férceljétek a mező alapanyagára, anélkül, hogy azt összeráncolnátok, majd apró, sűrű öltésekkel varrjátok körül. Géppel is varrhattok, a varrás a szélekhez egészen közel haladjon. Ügyesebb pajtások a rátett darabot színes fonállal „kontúrozhatjá lk“, keretezhetik úgy, hogy a vastagabb keretező fonalat vékony szállal melléje öltögetik. Nagyon mutatós, ha a zászlómezőt körülfutó rátétes szegélydísszel veszítek körül. .4 tervrajzot teljes egészében kopírozzátok át az alapra, ami színes is lehet. .4 részletformákat külön-külön gondosan megválasztott színű anyagra másolva vágjaitok ki és néhány nagy öltéssel az alap megfelelő helyére fűzve varrjátok körül. Már az alakok tervezésénél gondoljatok arra, hogy azokat textilanyagból, ollóval fogjátok kivágni, ezért minél jobban egyszerűsítsétek le a formákat. Az alakok egymást ne takarják, síkban egymás mellé tervezzétek őket. • Rátétes munkát hímzéssel vegyesen is alkalmazhattok, akárcsak a cifraszűrökön. Fiúk varrás helyett ragaszszák a rátett darabokat.