Pajtás, 1973. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-07 / 10. szám
1930-ban a népszámlálási adatok tanulsága szerint 1 millió négyezernyolcszázan laktak a főváros területén, Budapest nemzetközi értelemben is világvárossá nőtt. Az első világháború után szerepe és súlya ugrásszerűen megnőtt. A felszabadulás előtti utolsó népszámlálás adatai szerint 1941-ben már 1 millió hétszázezren éltek Budapesten. Ez a szám, mivel a háborús események következtében a bevándorlás tömeges méretű lett 1944-re — a peremkerületekkel együtt — elérte a 2 milliót. Ismeretes az a pusztítás és szenvedés, mely fővárosunkat a második világháború utolsó időszakában sújtotta. Budapest hadszíntérré vált, mind emberéletben, mind pedig a különböző létesítményekben jelentős károkat okoztak a harcok. A szocialista fejlődés tehát igen nehéz körülmények között kezdődött: rommá lett a város és a lakosság háborús vesztessége megközelítette a 600 000 főt. Az 1945—1955 közötti időszak Budapest egyik leggyorsabb iparosodási szakasza. Az újjáépítés, a termelés megindítása rendkívül nagy munkaerőigénnyel járt, így nem csoda, hogy a vidékről a fővárosba költözők már 1955-ben több mint 1 millió nyolcszázezerre növelték a lakások számát. És ez a szám a legújabb adatok szerint már 2 milliónál is nagyobb! Így alakult tehát Budapest népessége az elmúlt száz esztendő folyamán. Máig vezető fejlődésének minden eredményében része van az egész országnak és megfordítva. Budapest mint az ország fővárosa, az egész országot részesíti eredményeiből! Szőnyi János A régi rómaiak mondották: „Élet és halál férne a vas." Ma hétköznapjaink nélkülözhetetlen kincse