Pajtás, 1979. január-június (34. évfolyam, 1-22. szám)

1979-01-25 / 4. szám

E­gy Jumbo-jet re­pülőgép rohan teljes sebességgel a 16 emeletes ház felé. Hatalmas robbanás, tűz... A nagy mennyiségű kerozintól (üzemanyag), a környező házak is ledőlnek, összeszorítod a kezed az izgalomtól, pedig csak egy filmtrükköt láttál. Olyan élethű az egész jelenet, hogy fölkelti kí­váncsiságunkat, vajon ho­gyan készítik, forgatják az ilyen filmrészletet? Először is a házakat, a repülőgépet kicsiben elké­szítik, kivilágítják „valósá­gossá” teszik. Szakemberek számítják ki, hogy mekko­ra mennyiségű robbanó­anyag szükséges a házak felrobbantásához. Mérete­zik a repülőgép orrába sze­relt töltetet, időzítik, ösz­­szehangolják az egész ka­tasztrófa-jelenetet. Nagyon fontos a pontosság, hiszen a modellépítők munkáját teljesen tönkreteheti egy olyan robbantás, amikor a házból semmi sem marad. A jelenetet több kame­rával filmezik egyszerre, hogy biztos legyen a felvé­tel, hiszen így is csaknem 150 ezer forintba kerül csak a ház és a repülőgép építése. A hangosítást, azaz a robbanás zaját később, a filmfelvétel elkészülte után fölerősítve adják hozzá a hangtechnikusok. Mikor mindez együtt van, műter­mi beállításokkal, külső felvételek segítségével kap­csolódnak be a színészek. A többi munka már a vá­góasztalon folytatódik. Itt alakul ki a „katasztrófa” végső képe, itt fejeződik be a filmkészítés folyamata. A filmkészítők számára az jelent katasztrófát, ha nem sikerül a katasztrófa. Forrai G. János Egyszerűbb feladatot jelent egy lakótelep felrobbantásá­nak a felvétele, hiszen itt nincs szükség mozgásra. A tűz­szerészek és a modellépítők kapnak nagy szerepet az ilyen és hasonló jellegű filmtrükkök készítésekor

Next