Pajtás, 1979. január-június (34. évfolyam, 1-22. szám)
1979-01-25 / 4. szám
Egy Jumbo-jet repülőgép rohan teljes sebességgel a 16 emeletes ház felé. Hatalmas robbanás, tűz... A nagy mennyiségű kerozintól (üzemanyag), a környező házak is ledőlnek, összeszorítod a kezed az izgalomtól, pedig csak egy filmtrükköt láttál. Olyan élethű az egész jelenet, hogy fölkelti kíváncsiságunkat, vajon hogyan készítik, forgatják az ilyen filmrészletet? Először is a házakat, a repülőgépet kicsiben elkészítik, kivilágítják „valóságossá” teszik. Szakemberek számítják ki, hogy mekkora mennyiségű robbanóanyag szükséges a házak felrobbantásához. Méretezik a repülőgép orrába szerelt töltetet, időzítik, öszszehangolják az egész katasztrófa-jelenetet. Nagyon fontos a pontosság, hiszen a modellépítők munkáját teljesen tönkreteheti egy olyan robbantás, amikor a házból semmi sem marad. A jelenetet több kamerával filmezik egyszerre, hogy biztos legyen a felvétel, hiszen így is csaknem 150 ezer forintba kerül csak a ház és a repülőgép építése. A hangosítást, azaz a robbanás zaját később, a filmfelvétel elkészülte után fölerősítve adják hozzá a hangtechnikusok. Mikor mindez együtt van, műtermi beállításokkal, külső felvételek segítségével kapcsolódnak be a színészek. A többi munka már a vágóasztalon folytatódik. Itt alakul ki a „katasztrófa” végső képe, itt fejeződik be a filmkészítés folyamata. A filmkészítők számára az jelent katasztrófát, ha nem sikerül a katasztrófa. Forrai G. János Egyszerűbb feladatot jelent egy lakótelep felrobbantásának a felvétele, hiszen itt nincs szükség mozgásra. A tűzszerészek és a modellépítők kapnak nagy szerepet az ilyen és hasonló jellegű filmtrükkök készítésekor