Paksi Tükör, 2012 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2012-11-01 / 4. szám

Nagy tehetségű kortársai közül sokan csak ígéretei maradnak az iroda­lomnak, korán meghalnak vagy elszigetelődnek, s a magánytól szenved­nek. A Váci utcai Korona kávéház asztaltársasága, Justh Zsigmond, Gozs­­du legjobb barátja, Reviczky Gyula, Ambrus Zoltán, a novellista, fiatalon, pályájuk elején mennek el. A tört lelkű Vajda János végső éveit tengeti az irodalom perifériájára szorulva,Tolnai Lajos az élet, a lélek legsötétebb mélységeit feltáró novellista lelki egyensúlyát veszti, Petelei István vidék­re s a búskomorságba menekül. Az irodalmi élet napos oldalán a sikeres írókat találjuk, Bródy Sándort, Herczeg Ferencet, Mikszáthot, Gárdonyit, aki élete utolsó éveiben szintén kivonul a zajos világból egri magányá­ba, s még naplóját is titkosírással írja, hadd törje fejét az utókor a meg­fejtésén. A Nyugat egyszerűen nem vesz tudomást Gozsduról, pedig ő már túl van az írói induláson, hiszen 1880-ban megjelent első regénye, Az aranyhajú asszony, a sokak szerint francia hatást tükröző levélregény, majd 1882- ben a Köd című, melyen későbbi kritikusai Turgenyev s az orosz próza hatását érzik. 1886-ban egy novelláskötete is, a Tantalusz jelenik meg. Fenyő Miksa, Nyugat kritikusa Gozsdu új művéről, A félisten című darab­járól olyan elmarasztaló kritikát írt, hogy elvette kedvét a további írástól Felhagyott hát az írással, élte Temesváron az unalmas hétköznapokat, s végezte munkáját a bíróságon. Mennyi akaraterejébe kerülhetett szor­galmas, gépiesen szenvtelen főhivatalnoknak lennie, amikor mindez tá­vol állt életműve szellemétől! Maupassan-t, Zolát, Dosztojevszkijt, Tur­­genyevet olvasott, világnézetét Darwin, Schopenhauer alakította, mikor mindez a köztudatnak aligha volt még része. Aztán egyszerre minden megváltozott! 1906 nyarán megismerkedik Weisz Annával, akiben mindent megtalál, mit eddig nélkülözött: szelle­mi egymásra találást egy nővel, a boldogtalan házasélet feledését, barát­ságot, egy elérhetetlen boldog világot, a művészetekről, a lélekről szóló gondolatok kifejezési lehetőségét. Így lesz a fiatal Weisz Anna a temesvá­ri királyi főügyész életének nagy titka, melyet majd egy évszázad múlva oly kíváncsian próbál megfejteni az utókor. A kettőjük levelezését csak egy-két évtizede ismeri az irodalmi közvélemény, nyugodtan mondhat­juk, szenzációt jelentett a közreadása. Gozsdu és Weisz Anna levelezése művészi alkotás, hiszen az író a levélfo­lyamba történeteket iktat, elbeszél. Lebilincselően érdekes Feszty Árpád, a Feszty-körkép festőjének és Jászai Marinak a története, melyet Gozsdu belülről ismert, hiszen a festő közeli barátja volt. A két művész szerel­mi története a tragikus mozzanatokat sem nélkülözi, mindezt Gozsdu drámai erővel rajzolja meg az Annához írott egyik levelében. Értekezik művészi tárgyú esszéket ír elmélyült gonddal. E levelezés kordokumen­tum, egy polgári életformát belülről láttató leírás. Feltárul a századfordu­­ ló Paksi knkjr , 2012. november

Next