A Pallas nagy lexikona, 3. kötet: Békalencse—Burgonyavész (1893)
B - Borék - Boréksérv - Borékvizkór - Borelemzés - Borélesztő - Borelli - Boren - Borenda - Borerjedés
Borék — δ 12 — tel, mely aztán az ecetágyat adja ; ha erre bort öntenek, akkor a borban lévő szesz bizonyos idő múlva borecetté alakul át. Nagyban való előállítása úgy történik, mint a közönséges eceté,—v. Borék v. herezacskó (scrotum v. scortum, ami általában bort jelent; a rómaiak a közönséges kémöket scorta-nak nevezték, mert bőrszoknyát kellett, hordaniok : a B. görög neve οσχεος), a köztakarónak azon zacskó alakú része, mely a heréket és az ondózsinórok alsó végét fogadja magába. Külsőleg a közepén hosszirányú varrat van (raphe scroti) a hímvessző hasi oldalától a gátig terjedőleg. A B. felszíne ráncos, színe a hámban fekvő sok festéksejttel barnás. A bőralatti sejtszövet helyett a B.-on fehéres színű sima izomréteg van (u. n. izomhártya, tunica dartos s. erythroides, gör. ερυθρός piros), melytől a varrat irányában nyílirányú sövény indul ki (septum scroti) s ez válasz-tásul szolgál a herék között. MIH. Boréksérv, a sérvnek azon alakja, melynél a lágyékcsatornán kitolult bélrészlet a lágyékcsatorna külső nyílásán leszállt a borék (herezacskó) üregébe s itt okozza a sérvdaganatot. A sérvek többnyire nagyobbak és hosszabb ideig szoktak fennállani. L. Sérv. Borokvízkór, vizsérv, hydrocele, oscheocele aquosa. A herezacskó üregében fellépett víz- (savó-) gyülemlés. Mindenkora egyénnél előfordulhat, s oka általánosságban mindig a herezsinór (ondózsinór) vérereinek meggátolt vérkeringése. Keletkezhetik a herére történt ütés, esés, nyomás által, a here és mellékhere gyuladásai után többnyire rövid idő alatt (heveny). pedig a zsugorodásnak induló here mellett és a here különböző idült betegségeinél és elfajulásainál (idült) lassan képződik. Gyógyítása a savónak operációval eszközölt kiürítésében s az idült B.-nál a kiürítés után olyan oldatok befecskendezésében áll, melyek a további savóképződést lehetetlenné teszik (jod- jodkálium-oldatok). Gyökeres gyógyítás végett újabban a herezacskót felhasítják, a meggyilemlett savót kiürítik, s a herezacskó üregét kibélelő savós hártyát a külső bőr sebszéleihez kivarrják. Igy a savós hártya felszínei a műtétei után alkalmazott nyomókötés alatt összetapadnak egymással s a további savóképződés megszűnik (Volkmann-féle radikális operáció). Borelemezés. Főleg a bor szeszének, savának és vonadékanyagának meghatározására vonatkozik. A szesz meghatározását csakis a) a bor lepárolása által, b) a Geisler-féle vaporiméterrel, a a Molligaud-féle ebullroszkóppal lehet pontosan végezni. A bor szesztartalmát súlyszázalékokban (grammokban) szokták kifejezni 100 cm3 borra vonatkozással. A térfogatszázalékok, a szesz könynyebb lévén a víznél, többet mutatnak, p. 8 súlyszázalék egyenlő 10 térfogatszázalékkal. A bor savtartalmát a bornak normál v. 1 /10 normál alkalival való titrálásával határozzák meg, indikátorul lakmusz-oldatot és kurkuma-papirost használunk, s az elhasznált alkali mennyiségét borkősavra számítjuk. A vonadékanyagot legjobb a szesztelenített s eredeti térfogatára felhígított bor fajsúlyából a Schultze vagy Hager-féle táblázat igénybe vételével kiszámítani. V. ö. Csanády és Plósz A borászat könyve c. művét. KTV. Borélesztő v. borseprő. A mustot a B. változtatja borrá az erjedés v. borforrás alkalmával. A B. a penészek közé tartozó növényke, melynek spórái a szöllő héján bőven lelhetők s a kipréselt lében megtalálva tenyésző feltételeiket, a mustban levő cukrot főleg borszeszszé és szénsavvá változtatják. A borképződésnél főleg a Saccharomyces apiculatus és ellipsoideus játszanak szerepet ; ezek parányi sejtek, melyek sarjadzás által szaporodnak, s akkor fejezik be működésüket, ha a) v. már annyi szesz képződött, hogy ez működésüket gátolja, b) v. ha a mustban levő cukor teljesen elfogyott, c) ha a pince igen kihűlt. Ezen utóbbi esetben, ha a pince újból felmelegszik (május, június hóban), a boron az utóerjedés tüneménye fog mutatkozni, míg a sejtek működése az a) v. b) szerint abban marad. A tevékenységét befejezett élesztő pár hét alatt a hordó fenekére ülepszik le, s a szöllőszemekre tapadt por, a mustban volt nyálka, kiváló borkő (1. o.) társaságában az u. n. borseprőt adja, melyet seprűbor, seprüpálinka, borkő stb. készítésére szoktak feldolgozni. KTV. Borelli János Alfonz, olasz matematikus és orvos, szül. Castelnuovoban, Nápolyban 1608 jan. 28., megh. Rómában 1679 dec. 31. Miután tanulmányait elvégezte, 1649. Messinában a matematika és filozófia tanára lett, 1656. pedig a pisai egyetemre hívták meg, egyszersmind tagja lett az Accademia del Cimento című tudományos társaságnak Firenzében. Ennek feloszlatása után (1667) elhagyta Pisát és ismét Messinába ment. 1674. nyugtalan és heves természete által anynyira elragadtatta magát hogy az akkori felkelésben részt vett, miért az országból menekülnie kellett. Rómába ment és itt maradt élete végéig. Tudományos működése nagyon sokoldalúvolt. Foglalkozott boncolástannal és élettannal, matematikával, csillagászattal és fizikával, azonfelül hírneves orvos is volt. Leghíresebb műve a De motu animalium című munka, melyben az állás, járás, ülés stb. mechanizmusára vonatkozó sok vizsgálódását írja le. Jupiter holdjairól szóló művében, bár határozatlanul, kimondja azon nézetét, hogy az égi testek egymást vonzzák. Azonkívül ő készített első ízben héliosztátot. H. A. Boren, tó Östergötland svéd tartományban (län), 28 km 2 területtel ; a Göta-csatorna vezet át rajta ; partján van Alfaja. Borenda (Broang), 4624 méter magas hágó a Himalájában, Bisszahirból vezet át Tibetbe. Borerjedés v. bor forrás. A must a szüretelés után az uralkodó hőmérsék szerint előbb v. utóbb megzavarosodik, belőle eleinte apró szénsavgyöngyök, később szénsav hólyagocskák szállanak fel, hőmérséke többé-kevésbbé emelkedik, édes ize elvész, s mindinkább szeszes szüvé lesz. Az erjedés alatt a cukor szeszszé és szénsavvá alakul át, ezeken kívül a mustban erjedés közben glicerin, szukcinsav s egyéb anyagok is keletkeznek, melyek a bor ízére és zamatjára hatással vannak. Hogy erjedés közben a levegő az erjedő musthoz ne juthasson, az ú. n. kotyogókat alkalmazzuk. Az erjedés befejezése után a bor újból lehűl, tisztulni kezd és söprűit rak le, melyről dec. hó folyamában le kell fejteni az ujbort. Ha szüret után a Borerjedés