A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
D - Dardanariatus - Dardanella-edény - Dardanella-egyezség - Dardanellák - Dardanok - Dardanos - Dardanos - Dárdany - Dárdezüst - Dardisztán
Dardanariatus — 38 — amely lemez a levél főerével derék- v. tompaszöget alkot, p. a madársóska levele v. az Atriplex hastata L. l Dardianarisiius (lat.) napjainkban elavult büntetőjogi fogalom. Az életszükségleteknek s a kereskedelmi forgalom egyéb tárgyainak megdrágítására irányzott jogellenes merénylet. A régi német jogban büntetése száműzés és vagyonelkobzás volt. A név Dardanarius hírhedt római gabonauzsorástól származik. Dardanella-edény, a Dardanellák ázsiai partjának mentén, nemkülönben Kis-Ázsia belsejében több helységben előállított agyagtermékek. Legismertebbek a hosszú nyakú, füles korsók, melyeknek szép zöld vagy sárga, vagy barna mázuk van és kezdetleges, de érdekes festés vagy aranyozás díszíti. A legszebb ilyen edények Khutahiában készülnek. Dardanella-egyezség, 1. Dardanellák, Dardanellák v. Hollespontus (l. a mellékelt térképet), a Márvány- és Égei-tengert összekötő tengerszoros ; hossza 70 km. ; szélessége 1800 és 7000 m. közt váltakozik. A Márvány-tenger felőli bejáratánál, az európai parton fekszik Gallipoli (az ókorban Kalliupolisz, jelentékeny kereskedelemmel. Tőle északra, a Szaroszi-öböltől a Márványtengerig a Bulair (görögül: Plagiari) nevű sáncok húzódnak el, amelyeknek célja, hogy az ellenséges csapatok partraszállását megakadályozzák. Gallipolival szemben, az ázsiai parton áll Lapsaki (a régiek Lampsakosa, ahol Aphrodite Priapost szülte) és Csárdák falu. Innentúl a D. keskenyebbé lesz ; mindkét oldalon termékeny vidék terül el. Kasziler-Iszkelesszi és Alger-Iszkelesszi kastélyok előtt torkollik az európai parton a Kara-Ovasszi, a régieknek az athéniek vereségéről ismeretes Aigoszpotamosza. Ezután következik az európai oldaon a kis Akbasiliman, ahol Szesztosz állott , vele szemben kinyúlik a Nagara földnyelv ; itt van a szoros legkeskenyebb része, a régiek Heptastadionja. Nagara azon hely, ahol Abüdosz állott. Abüdosz és Lesztosz közt vezette Xerxes a hidat, melyen seregeit a görögök ellen vezette. Abüdoszból Szesztoszba úszott át minden éjjel Leander Herohoz, míg sírját a hullámokban nem lelte ; ugyanitt úszott keresztül a tengerszoroson Byron is. Nem messze a Nagara-fokon épült Nagara-erődtől vannak a Dardanella-várak , és pedig az európai parton, egy hegyfokon, amelyet a régiek Kynosszema-nak neveztek, áll Kilid-al-Bahr (a. m. a tenger kulcsa), egy régi torony újabbkori erődítményekkel, az ázsiai parton pedig Szultanije-Kalesszi v. Bogasz-Hisszar, hatalmas erőd, modern ágyu-ütegekkel. Mellette van Csanak-Kalesszi (1. o.). Ezen városnál érezhető legerősebben a víz azon áramlata, az Égei-tenger felé, amelylyel az É-nak haladó vitorlás hajóknak erősen kell küzdeniök. Innen túl az európai partok, puszták is kietlenek, míg az ázsiai partokon a termékeny síkságok, erdős halmok és csinos falvak kedves képet nyújtanak. A Dardanellák lassan kiszélesedik , ahol az Égei-tenger kezdődik, a Mandere (Szkamander) folyó torkolatától balra van Kum-Kale (a. m. homok erőd). A Top-Tasi és Szigeten fokok közti síkságon volt állítólag a görög hajóhad horgonyzó helye a trójai háború tartama alatt. A Kum-Kaie erőddel szemben, a trák Kerszonezus legvégső csúcsán emelkdik Szedd-albahr-Kalesszi (a. m. erősség a tenger gátján), világító toronynyal. Nem messze tőle látható egy tumulusz az úgynevezett Proteszilaosz-sír (Proteszilaosz volt az első görög hős, aki a trójai háborúban a hajókról a partra ugrott, de csakhamar a trójaiak fegyvereitől elvérzett). A Dardanellákról elnevezett egyezség (1841 jan. 13.), amelyet az öt nagyhatalom a török portával kötött és az 1856-ki párisi béke lényegében megerősített, azt állapítja meg, hogy nem török hadihajónak azon a szoroson a porta engedélye nélkül nem szabad átkelnie. Ámbár az 1871-ki londoni egyezség és az 1878-ki berlini béke az előbb említett egyezséget jóváhagyták, a Dardanella-kérdés 1891. újra aktuálissá lett, midőn a török hatóságok az orosz hajókat, akik katonákat szállítottak, a szoroson nem akarták átengedni. Hosszabb, alkudozások után Török- és Oroszország végül abban egyeztek meg, hogy Oroszország úgynevezett önkénytes flottájának hajói, ha kereskedelmi zászlót tűznek ki, szabadon átkelhetnek, de ha, katonákat vagy fegyenceket szállítanak, erről jelentést kell tenniök. —ZIK. Dardanok, ókori illír nép, amely Mezia déli felföldén, a Margus folyó (ma Morava) mentében elterülő föld felső részében lakott. Földjüket Diocletianus Kr. u. 297. elszakította Meziából és Dardania néven provinciává tette, amelynek fővárosa Naissus (Nis) volt. Dardanos, (Dardania) ókori város Tróaszban, a Helleszpontus mellett, Hion és Abydos közt; azeoloknak volt gyarmata. A peloponnézusi háború idején itt ment végbe Kr. e. 411. az athéniek és peloponnézusiak közti tengeri csata ; később, Kr. e. 84. pedig itt kötött békét Sulla Mithridates-szel. A Nagy Antiochosszal kötött béke a várost szabadnak nyilvánította. Dardanos, a görög monda szerint Zeus és Elektra atlantida fia, Ilos és Erichthonios atyja, a Tróaszban fekvő Dardania város alapítója és lakóinak királya. Szamotrákón nevelkedett fel, melyet korábban Dardaniának neveztek, és Tróaszban meghonosította a szamotrákói misztériumokat. Első felesége Chrysé, az arkaszi Pallas leánya, kitől hozományképen kapta a később Trójában nagy kegyelettel őrzött palládiumot. Második felesége Bateia, Teukros, a tróaszi király leánya. Dárdany, az antimon (stibium) nem használatos,, csinált magyar neve. Dárdezüst (ásv.), helytelen képzésű magyar neve, a diszkrazitnak. Dardisztán (a. m. a dárdok országa), a Himalaja Ny-i szögletében fekvő apró fejedelemségeknek és független kis országoknak (Kafirisztán, Csitral, Kohisztrán, Gilgit, Svat stb.) együttes neve. A nevét lakóitól a dárdoktól v. darduktól kapta. A kasmíri fejedelemnek, többszöri kísérletei dacára, mindeddig nem sikerült elfoglalnia. V. ö. Ernouft Cademire et Petit-Thibet Paris 1877. D. ujabb történetét megírta Indiában élő tudós hazánkfia, Leitner G. W., The Hanza and Nagyi Handbook c. művének első részében: D. 1866, 1886, 1893. Továbbá : Results of an tour in D. History of D. Songs. Legends. — ζικ„ Dardisztár”