A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)
F - Feuillants
Feuerbach — 167 3. F. Frigyes Henrik, ném. filozófus, született Landshutban 1806 szeptember 29-én, meghalt Nürnbergben 1880 január 24-én. Keleti és modern nyelveket tanult Bonnban és Párisban; később filozófiával foglalkozott, melyben Lajos testvérének világnézetéhez csatlakozott. Főművei : Theanthropos (aforizmák, 1808), Die Religion der Zukunft (1843—45, 3 füzet ; a 2. és 3. e címek alatt is : Die Bestimmung der Menschen és Menschoder Christ ?), Die Kirche der Zukunft (1847), Gedanken und Thatsachen (1862). Ezeken kívül sikerült fordítások a szanszkrit, olasz és spanyol nyelvből. 4. F. Károly Vilmos, német matematikus, szül. Jenában 1800 máj 30, megh. mint gimnáziumi tanár Erlangenben 1834 márc. 12. Művei : Eigenschaften einiger merkwürdiger Punkte des geradlinigen Dreiecks, Nürnb. 1822 . Grundriss zu analytischen Untersuchungen der dreieckigen Pyramide, u. o. 1827. — F.-féle kör, a háromszög oldalainak felezőpontjai által meghatározott kör. Középpontja rajta van az Euler-féle egyenesen, mely alatt a háromszög köré írt kör középpontjának, súlypontjának és magassági pontjának egyenesvonalu összeköttetése értendő. KÜRSCHÁK. 5. F. Lajos András, ném. filozofus, a kriminalista F. fia, szül. Landshutban 1804 jul. 28., megh. 1872 szept. 13. Heidelbergben teologiát hallgatott s itt nyerte meg Dauc Károly, hírneves prot. teol. Hegel rendszerének. 1824. Berlinbe ment Hegelt hallgatni s innen fogva kizárólag a filozófiának szentelte magát. 1828. Erlangenben magántanár, ahol Hegel rendszere hivérn lépett föl. 1830. névtelenül megjelent műve : Gedanken über Tod u. Unsterblichkeit (Gondolatok a halálról és a halhatatlanságról) nagy feltűnést keltett ; azt fejtegeti benne, hogy a halál az egyéni létezésnek végkép való megszűnése; csak aki tudja, hogy teljes halál vár reánk, az érzi szükségét, hogy abszolút igazat, lényegeset és végtelent tegyen szellemi működése központjául. A részben misztikus, részben pantheisztikus tartalmú irat konfiskáltatott s mert kitudódott a szerző neve. F. ismételt kísérletei, hogy rendkívüli tanárrá lehessen, eredménytelenek maradtak. Ezért 1836. falura vonult, Bruckbergbe, Bayreuth közelében s miután itt egy évvel később megházasodott, szűkös viszonyok közt, kizáróan a tudománynak szentelte napjait. Falun, majdnem kizárólag a néppel érintkezve, vadászatban és hosszabb gyaloglásban keresve szórakozást, írta műveit, melyek részben nagy feltűnést keltettek. Miután Hegel fejlődése elvének szellemében a filozófia történetéhez tartozó . Az ujabb filozófia története verulani Bacotól Spinozáig c. munkáját már megírta, most követték a Leibniz filozófiájának előadása, fejlődése és bírálata, 1837, majd Pierre Bayle, 1878. Míg eddig a spinozizmust dicsőítette, ez utóbbiban már eltávolodik a panteizmustól és az ateizmushoz közeledik. Szakítása a Hegel irányával nyilvánvalóvá lett a Ruge társaságában szerkesztett Halle'sche Jahrbücher-ben (később : Deutsche Jahrbücher-ben is) az 1839. kiadott , A hegeli filozófia kritikájához c. tanulmánya végleg leszámol a mesterrel és módszerével. 1841. jelent meg Lipcsében első főműve : Das Wesen d. Christenthums (A kereszténység lényege), több kiadást ért és Marian Evans . George Eliot, a hires s nálunk is ismeretes regényirónő, angolra is fordította (a ford. 2. kiad. 1882). Itt azt fejtegeti, hogy az ellentét vallás és filozófia között kiegyenlíthetetlen ; ugy viszonylanak egymáshoz, mint képzelet és érzés a gondolkodáshoz, mint betegség az egészséghez. Nem az Isten teremti képmására az embert, hanem megfordítva: az ember a saját képmására teremti istenét. Az önző emberi lélek teremtménye a vallás, semmi egyéb ; a saját lényét végtelenségig fokozza s azután mint istenséget magával szembe állítja, hogy ez istenség tiszteletével kinyerje a saját kívánságainak kielégítését, melyeket a valóság nem teljesít. A vallás kivetkőztet jóformán emberiségünkből, elterel az egyetemestől, önzővé tesz. Igaz, hogy a mindenhatóság, a könyörület, a szeretet isteni ; de nem igaz, hogy az isten mindenható, hogy az isten könyörületes, hogy az isten a szeretet. A túlvilági élet sem egyéb, mint az idealizált földi élet. így a teologia antropologia lett. Következő főműve : Grundsätze d. Philos, d. Zukunft (A jövő filoz.nak alapelvei), Zűr, 1843, azt fejtegeti, hogy az igazi filozofia ne legyen egyéb empíriánál ; azt ismerje meg, ami valódi s ez az érzéki. Ahol ez kezdődik, ott vége a kételkedésnek. A filozófus kiművelt értékei az isteni lényeget is észreveszik. Az embert valódi lényege szerint kell megismerni, e lényeghez pedig a test is tartozik, sőt ez az ember Énje, lényege. Az ember egyetlen tárgya a filozófiának, melynek antropologiává és fiziológiává kell lennie. Utolsó főműve : Das Wesen d. Relig. (A vallás lényege). Lipcse, 1845. E szerint csak természetvallás van, azaz : el kell ismerni, hogy természettörvényektől függünk. A vallás oka : a függés érzése : érezzük, hogy a természettől függünk ; a vallás célja : a természettől való függetlenség. Az isten tulajdonságai voltakép a természetéi. A két munkájában kifejtett naturalisztikus nézeteit később, 1850. egy formulába foglalta, mely a naturalisztikus iskolának híres jelszava lett : Der Mensch ist, was er isst : az ember az, amit eszik. 1860. csekély évi járadékát hibáján kivül elvesztvén, a Nürnberg melletti Reichenbergbe ment lakni, hol nélkülözések közt tengette napjait. Később szélhűdési rohamok érték. Nemes és emberszerető jellemét mutatják levelei s bizonyítják kortársai és barátai. Összes művei 10 k.-ben jelentek meg, Lipcse, 1846—66., e kiadásban régibb munkáit későbbi álláspontjához képest átdolgozta. Grün Károly : L. F. in seinem Briefwechsel u. Nachlass dargestellt (Lipcse 1874.) 2. k. ; Briefwechsel zwischen L. F. und Christian Kapp, 1832-48. (u. o. 1876) ; Starcke, Ludwig F. (Stuttgart 1885).czi. Feuillants (franc, ejtsd: föjjan, lat. Fulienses), cisztercita rendi kongregáció, melyet Barrière János alapított 1574. Feullansban (Languedoc). V. Sixtus pápa 1586. megerősítette a rendet, mely eleintén annyira szigorú szabályokat léptetett életbe, hogy 1595. a pápa kénytelen volt a rendet azoknak enyhítésére kényszeríteni. A rend Francia-és Olaszországban csakhamar elterjedt. VIII. Orbán 1630. két kongregációt képezett belőle, egy franciát (Congrégation de Notre Dame de Feuil- Feuillants