A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)
G - Gutenstein - Gutesa - Gutgesell - Guthe - Gúthi
Gutenberg 1358 - tőbb a könyvnyomdát felállították. Schaab szerint nem ez a Henne volt a könyvnyomtatás föltalálója, hanem János, G. Elsének és Gensfleisch Frielének a fia, kit 1430. és 1434-ből keltezett okmányok említenek. Linde Gensfleisch Frielét tartja annak ; Faulmann pedig, ki Schaab nyomán indulva, leszármazási táblázatot állított össze, két G. Jánosra és három Gensfleisch Jánosra akadt az akkori idők irataiban. Hogy melyik volt ezek közül a föltaláló, annak bizonyításától tartózkodik, mert az okmányok hamisítottaknak tűntek föl előtte. A legtöbb valószínűség Schaab állítása mellett van. E szerint tehát a föltaláló G. Elsének és Gensfleisch Frielének második fia, János volt, ki már jóval annak előtte, hogy a könyvnyomtatást föltalálta, foglalkozott a mekanika több ágával. 1420. a polgárok és a nemesség közt kiütött torzsalkodás miatt kivándorolt Mainzból s valószínűleg Eltvillebe ment, ahol testvére Friele lakott. Később Strassburgba került, mint azt egy 1435 márc. 15. keltezett okmány bizonyítja. Itt Dryzehn Andrással és másokkal szerződést kötött 1436., melyben kötelezi magát, hogy összes «titkos és csodálatos művészeteire» megtanítja szerződő társait s az azokból eredő haszonból részelteti őket. Dryzehnnek 1438. bekövetkezett halála azonban meghiúsította ezt a vállalkozást, amelynek első pontjául a könyvnyomtatás volt felvéve, s G. pörbe keveredett az elhunyt egyik testvérével, Dryzehn Györgygyel. A pört elvesztette , a rája .vonatkozó okmányokban fordul elő először a könyvnyomtatás művészetének említése. Az aktákban előforduló tanúvallomások szerint G. ez időben «termékek» előállításával foglalkozott, melyeket az 1439-iki aacheni bucsún akart elárusítani. Hogy mik voltak ezek a termékek, szorosabban nincs meghatározva, de valószínű, hogy fametszetekről nyomott képecskék voltak, úgy látszik, hogy 1444. G. elhagyta Strassburgot s visszatért Mainzba, hol nagybátyjának, Gensfleisch Hennének házában, a «Hof zum Jungen»ben állíthatta föl nyomtató műhelyét, mint azt az 1856. ott talált sajtódarabkák gyanítani engedik. 1450. szerződést kötött Fust (1. o.) v. Faust János aranyművessel, amelynek értelmében Fust János adta a pénzt a vállalathoz. Ekkor nyomta első művét, a latin bibliát. A szerződés néhány esztendő múlva fölbomlott. Fust túlságos követelésekkel állott elő s a dolog perre került, melynek az lett a vége, hogy G.-et kizárták a nyomda tulajdonjogából. Fust ekkor a gernsheimi Schöffer Péterrel dolgozott tovább s nyomdájából került ki 1457. a szépen nyomott latin Psalterium, zsoltárokkal és ünnep- s vasárnapokra való karénekekkel. G. mindazáltal Hummer Konrád mainzi tanácsos segélyével ismét fölállított egy könyvnyomtató sajtót s ezen nyomta bűnbocsátó leveleit, a 36-soros bibliát, egy 1460-ra szóló kalendáriumot (egyetlen egy példánya a darmstadti udvari könyvtárban van) és aCatholicont. A nyomda 1465-ig állott fönn. Ebben az időben a már elöregedett G. Adolf nassaui érsek szolgálatába lépett s azt székhelyére Eltvillebe követte. Emlékének szobrot állítottak Mainzban, Strassburgban és M. m. Frankfurtban. Irodalom. Schaab, Die Geschichte der Erfindung der Buchdruckerkunst, Mainz 1830; Wetter, Kritische Geschichte der Erfindung d. Buchdruckerkunst, Mainz 1836; van der Linde, Gutenberg, Stuttgart 1878 ; Faulmann, Illustrierte Geschichte der Buchdnickerkunst, Bécs 1882 ; Hesselo, Gutenberg, London 1882; Schmidt, Nouveaux détails de la vie de G., Strassburg 1811 ; Klein, Sur G. et le fragment de sa presse, Mainz 1856; Dziadtzko, Beitr. zur G.-Frage, 1889; u. az, G.-s früheste Praxis, Berlin 1891). PU.. Gutenstein, község Bécs-Ujhely alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, 30 km.-nyire Bécs-Ujhelytől, a Piesting-völgyben, vasút mellett, (1896) 1803 lak., vas- és rézhámorral, malmokkal. Szép fekvése miatt a bécsiek közül sokan keresik föl nyaralóul. Egy régi kastély, amelynek romjai még fennállanak, a Habsburg-család több tagjának szolgált lakóhelyéül ; benne halt meg 1330. Szép Frigyes. Szép kilátás esik környékére a Hoyos grófoknak egy gyönyörű parkban fekvőkastélyából. A temetőben Raimund író aluszsza örök álmát; sirját ujabban szép emlékkővel jelölték meg. V. O. Newald, Gesch. von G. (Bécs 1890). Gutesa (ejtsd: —sa) Illés, horvát politikus, megh. 1894 szept. 12. Zágrábban községi tanácsos s Bosznia és Hercegovina okkupációja idejében a felkelők egyik kiválóbb embere volt. G. szerkesztette a felkelő bosnyákok emlékiratát, valamint ő volt a közvetítő a kiküldött európai biztosok és a felkelők közt. Már 1848. is mint a horvát közjogi ellenzék hive szerepelt. B.O. Gutgesell Dávid,, nyomdász, 1578. állította fel jól felszerelt nyomdáját Bártfán, melyet 1597-ig (valószínűleg haláláig) maga vezetett. A műhelyéből kikerült nevezetesebb nyomtatványok közül említést érdemelnek: Stocker Leonhart, Formulae tractandarum Sacrarum etc. (1578) ; Kulcsár György, Postilla (1579 és 1597) ; Balassa Bálint, Beteg lelkeknek való füves kertecske(1580) ; Judicium magyar nyelven (1581) és Huszti Péter, Aeneis (1582) ; Wagner Márton, Apologia Examenis Ecclesiee et Seholes Bartphensis (1590) ; Énekes könyv (1593) ; Stocker Leonhart, Postilla (1596). Utolsó nyomtatványa minden valószínűség szerint Kulcsár György Postillájának 1597. megjelent második kiadása lehetett, mert ugyanazon évben Bártfán már Klöz János neve alatt megjelent nyomtatványokkal találkozunk. A—F„ Guthe, 1. Hermann, német földrajzi iró, szül. Andreasbergben, a Harzhegységben 1825 jul. 22., megh. Münchenben 1874 jan. 29., mint az ottani politechnikum földrajztanára. Művei: Die Lande Braunschweig u. Hannover (2. kiad., Hannovera 1880); Lehrbuch der Geographie (5. kiad. Wagner H. átdolg., u. o. 1882-83). 2. G. Hermann, német protestáns teologus és Palesztinakutató, szül. Westerlindében 1849 máj. 10. Göttingában és Erlangenben tanulta a teologiát. 1884 óta a lipcsei egyetemen a teologia tanára. 1881 március havától augusztusig a német Palesztina-egylet ásatásait vezette Jeruzsálem mellett. Munkái : Ausgrabungen bei Jerusalem (Lipcse 1883) ; Palästina in Bild und Wort (Ebersszel együtt, u. o. 1883—84) ; Zukunftsbild des Josaia (u. o. 1885). 1878 óta szerkeszti a Zeitschrift des deutschen Palästina Vereins c. folyóiratot. I. J. Gúthi-család (kis- és nagy-gúthi). A Gúthkeled nemzetséghez tartozott. Törzse valószínűleg ama László volt, ki 1217, tevékeny részt vett II. Gúth.