A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)
S - Straschiripka - Strasoldo - Strass - Strassburg
Straschkipka - 234 der Gymnospermen (u. o. 1872) ; Die Koniferen und die Gnetaceen (u. o. 1872), továbbá: Die Angiospermen und die Gymnospermen (1879). A növénysejtről végzett mikroszkopikus tanulmányai közül a legnevezetesebb : Zellbildung und Zellteilung (Jena 1875, 3. kiad. u. o. 1880); Studien über Protoplasma (u. ο. 1876) ; Über Befruchtung und Zellteilung (u. o. 1878) ; Die Wirkung des Lichts und der Wärme auf die Bewegung der Schwärmsporen (u. o. 1878) ; Über den Bau und das Wachstum der Zellhäute (u. o. 1882) ; Kern- und Zellteilung (1888) ; Histologische Beiträge (1888-92). A mikroszkopikus vizsgálás módját is leirta : Das botanische Praktikum (1884); Das kleine b. P. (1888, 2. kiad. 1892). Noll, Schenk ós Schimper közreműködésével kiadott müve pedig Botanik (1894). FIAL. Straschiripka János, osztrák festő, 1. Canon. Strasoldo Károly, 1. Felsömagyarországi főkapitányság. Strass, a mesterséges drágakőutánzatok készítésére alkalmazott erősen fénytörő üveg, mely feltalálója Strasser József után nyerte nevét, ki a mult század végén Bécsben élt és sikerült gyémántutánzataival keltett feltűnést. F. L. Strassburg (a középkorban Strataburgum), Elzász-Lotaringiának és Alsó-Elzász kerületnek fővárosa, első rendű vár az itt öt ágra oszló 111, az 111—Rajna-csatorna s vasutak mellett, (18?1) 85,654, (1895) 135,313 lak., nagy szivar- és dohánygyárakkal (a császári dohánygyár 1200 munkást foglalkoztat), harang-, vas- és rézöntéssel, gép-, szesz-, sör-, bőrgyártással, cipő-, ruha-, fehérnemű-, tapéta-, orgona-, gummiáru-, csokoládé-, konzerv-, billard-, toronyóra- és kirurgiai eszközkészítéssel, főképen pedig libamájpástétomkészítéssel, amely áruból évenként 16 millió márka értékűt exportálnak , továbbá élénk vas- és termékkereskedéssel. S. városának területe 1880 óta 614 ha. Az óváros nagyobbára szűk utcákból áll ; a körfalakon kívül vannak Ruprechtsau, Neudorf-Musau, Neuhof, Kronenburg-Königshofen nevű részei. Számos tere közül a jelentékenyebbek : a Kleber, Gutenberg, Broglie, a Császár, Egyetem stb. terek, amelyek jobbatlán fákkal vannak beültetve. A kiválóbb szobrok a Kleber arcszobra (1840) Grasstól, Gutenbergé (1840) David d'Angerstől, Lézay-Marnésiaé Grasstól, Desaix generálisé, továbbá Goethe, I. Lajos bajor király és Nessler Viktor mellszobra. A legkiválóbb épülete a münster (monasterium beatae Mariae Virginie) amelyen a középkori építőművészet minden fázisa a korai román stílustól kezdve a késő gót ízlésig felismerhető. A kereszthajó és a szentély román ízlésre vall (a kripta keleti része a XI. sz. elejéről való), az 1275. befejezett hosszanti hajó a korai gót ízlésre, a nyugati homlokzat (1277—1365) a másodig emeletig Erwin mester terve szerint készült) és a 142 m. magas torony a gót építészet virágzása korából való. 1772—78. a hozzája épített árubódékat késői arkádokkal helyettesítették, a román kupolát pedig 1878. fejezték be. Számos, közülök sok mesteri faragvány látható a nyugati homlokzaton (az ablakrózsa 135 m. átmérőjű), továbbá a kereszthajó északi és déli kapuján. A münster belseje 110 m. hosszú, 40 m. széles, a középhajó 30 m. magas és belső területe 4087 m ; szépek még az üvegfestményei (XH—XV. sz.) és az 1485-ből való szószok. A déli kereszthajó keleti oldalán áll az érdekes csillagászati óra, amely már a XI. sz. közepén készült és 1839—42. megújíttatott. Egyéb kiválóbb templomai : az evangélikus Tamás-templom Szász Móric gyönyörű síremlékével Pigalletól (1776-ból) és Adeloch püspök szarkofágjával ; a Vilmos-templom elzászi Fülöp és Werd Ulrik (megh. 1332., illetőleg 1343.) kősíremlékeivel és a Jézus-szive-templom 1893-ból nagy kupolával. A profán épületek közül a kiválóbbak : a münster melletti Frauenhaus, a XIII. sz.-ból, amelyben a székesegyház építőművészei és jelenleg igazgatói laknak ; a Hôtel du Commerce, szép renaissance ízlésű épület (1582—85), amely a francia forradalomig városháza volt, Elzászt ábrázoló szoborral ; az egykori püspöki palota, 1872—95-ig könyvtári helyiség, amelyet 1731—41. Massol Rohan kardinális részére épített; a helytartói palota, a városháza, számos XVIII. sz.-beli érdekes magánház; az új 73 m. hosszú és 56 m. mély császári palota 1883—88. Eggert tervei szerint 26 millió márkáért épült firenzei renaissance-ízlésben ; az 1884. fölavatott nagyszerű Vilmos-császár-egyetem, számos melléképületei közt egy csillagvizsgálóval. A kulturális intézmények közül a legkiválóbb a Vilmoscsászár-egyetem, amelyet a XVI. sz.-ban alapítottak és 1621. a H. Ferdinándtól nyert kiváltság folytán négy fakultással láttak el. 1872. német mintára újjá alakították és egy ötödik fakultással, a mat.-természettudományival látták el és azonkívül újabb gazdag dotációkban részesítették. 1895-ben 133 docense és 986 hallgatója volt. Az egyetemen kívül van S.-nak többféle közép-, szak-és népiskolája, tudományos, jótékonysági, művészi társulata és egyesülete. Gyűjteményei közül első helyen áll az egyetemi és tartományi könyvtár (1893-ban 700,000 köt.), továbbá a városi könyvtár, amely az értékes városi képtárral együtt a város ostromakor elégett és azóta újra alapíttatott, a városi természetrajzi múzeum, műipar-múzeum (Hohenlohe-muzeum), az egyetem tulajdonát tevő műrégészeti és gipsz-öntvénygyűjtemény és a münster építőművészeti és faragványmaradványainak gyűjteménye a Frauenhausban. A várost körfalain kívül 14 erősség védi. S. helyén már a keltáknak lehettek halászkunyhói. A rómaiak az itteni halászkunyhók helyére katonai tábort (Argentoratum) alapítottak, azt fallal fogták körül és a 8. legió-állomás helyévé tették. 357. S. közelében győzte le Julianus az alemannok Elzászban letelepedett hét törzsét. Későbben azonban az alemannoknak mégis sikerült a római táborhelyet feldúlniok és annak helyén megtelepedniük. 496. ők is frank uralom alá kerültek, Argentoratum helyén pedig frank-alemann földmívestelep, mellette egy erősség keletkezett. A merseni szerződésben S. a keleti frank birodalomhoz csatoltatott. 1262. a város polgárai győzedelmeskedvén Geroldsecki Walter püspök hadain, kivívták városuk függetlenségét. A humanisztikus mozgalomban S., ahol az első könyvsajtót állították fel, tevékeny részt vett. XIV. Lajos 1681 szept. 30. a visszacsatolási kamarák itó- Arady szók az S betűben nincsének meg, Sz alatt keresendő ei Strassburg