Palócföld, 2008 (42. évfolyam, 1-6. szám)
2008 / 2. szám - AMI MARAD - Baráthi Ottó: Nándorfehérvár nógrádi hősei / Andrásfalvi-Faragó Zoltán: Öt íjász
Baráthi Ottó Nándorfehérvár nógrádi hősei Andrásfalvi-Faragó Zoltán: Öt íjász „Isten kegyelméből uralkodó Mátyás királyunk országlásának hetedik, megkoronázásának második esztendejében, Anno Domini 1465 pünkösd szent ünnepén vetem papírra e sorokat. Mostan, hogy a fegyverforgatásra elöregedvén hazatértem, másra nem is igen vagyok jó... Igen sokat láttam, tapasztaltam, messzi idegen földeket bejártam, hazára végül csak ott leltem, ahonnan fiatal legényként elindultam. Visszatértem - bizonyára Jézus urunk különös kegyelméből és akaratából - Pásztó városába. Merthogy itten születtem én, a ciszter páterek ama híres kolostorától nyíllövésre álló régi házban. Így kezdődik Andrásfalvi-Faragó Zoltán 2007. év végén napvilágot látott, Öt íjász című történelmi regénye, amely a szerző első, az Öregtorony című, 2002-ben megjelent kötetéhez hasonlóan - a messzi múltba, a XV. század vérzivataros időszakába vezeti vissza olvasóját. A könyv főhőse, a két évtizeden át Szécsényi László főúr, Nógrád és Hont vármegyei ispán szolgálatában álló Medvesi Máté obsitos seregdeák mutatkozik így be, hogy aztán aprólékos gondossággal írja le, koromból főzött tintába mártott lúdtollával, mit látott élete során, jártában-keltében. „Hadd olvassák a páterek mindazt, ami megtörtént velem... Ne essék feledésbe, miféle tetteket vittünk mi végbe, mi magyarok..." Az Andrásfalvi Faragó Zoltán irányította, a deák kezében lévő „lúdtoll" 358 oldalon állít emléket a hős íjászoknak, akik a török elleni harcokban az ország utolsó, déli végvára, Nándorfehérvár védelmében - Hunyadi János vezérletével és személyes felkérésére - vitézkedtek. A Kard és kereszt c. irodalmi pályázatra készített, a Kárpátmedencéből beadott 120 pályamunka között fődíjas könyvében - miután az előző három kötetében a természet szinte felfoghatatlanul gazdag, színes és gyönyörű világába vezeti és avatja be az olvasót - visszatér a magyar történelem mély gyökerű, kiengesztelhetetlen ellentmondásokkal, politikai csatározásokkal és harcokkal teli korszakának - választott szereplői révén történő - bemutatásához. Betekintést enged nemcsak szűkebb környezetének történéseibe, de az ország szinte áttekinthetetlenül szövevényes - hol lesújtó, hol felemelő - történelmi eseményeibe is, miközben adalékokkal szolgál a kor mélyebb megismeréséhez is. A korszak, amelyben a regény cselekménye játszódik, az 1439-től 1456-ig terjedő időszak Magyarországa, fókuszában a Nógrád vármegyei Szécsény és Pásztó városa és a mai Karancsi Ság község. A regény csúcspontját a török elleni harcok jelentik, a nándorfehérvári diadallal. „Zsigmond király félévszázados uralkodásának végére Magyarország egyik legjelentősebb állama lesz, a Luxemburgi-házból származó király birodalma székvárosává Budát teszi. Halála után veje, első Habsburg uralkodónk, Albert fejére kerül a korona. Nyelvünket beszélő, tudatosan a magyar trónra 68