Pápa és Vidéke, 1920 (15. évfolyam, 1-113. szám)
1920-09-16 / 90. szám
XV. évf. 90. szám. Csütörtök, — Pápa, 1920. szeptember 16. Iegjelenik minden nap, ünnepek kivételesen. Előfizetés: egy hóra 20 K. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal t Török Bálint u. 1. §e Telefon 11. Keserű sorok. Egy alföldi atyánkfia mondta: — Mit törődöm én Erdéllyel, a Felvidékkel, meg a Bánáttal, megvagyok én nélkülük is! A gazdaram csűrében pesze ott a gabona, pincéjében ott a nagy hordó borok, a baromfiudvar hangos a vécétől, libától, hát nem fáj annyira Pozsony panasza és Kolozsvár könnye! Gyűjtenek a menekült vagyonlakók részére. Az igazi pénzesek, akik tehetnék, nem adnak annyit, amennyit adniok kellene. Elkel a pénz máshol , és Erdély messze van ! A városban átvonulnak a katonák, senki se áll közéjük. Üttesse be a Felvidékért a fejét, aki odavaló! Szomorú képe ez az elfásult kornak! Ilyen hangokat hallunk az Alföldről, a Dunántúlról, a Tiszántúlról, tősgyökeres szittyaivadékok, a magyarok szájából. A gazda a tanyáját félti, kereskedő az üzletét, a mesterember a keresetét és mindenki és mindenekfelett a nyugalmát. Azalatt Benes cseh külügyminiszter megköti Csehország, Románia és Jugoszlávia között a kis antantot és a közös Szolidaritás védelme alatt a csehek a Felvidéken sortűzzel verik szét a magyar népgyűléseket, az oláhok Erdélyben a székelyek fejére gyújtják a falvakat és a szerbek vígan börtönözik be a délvidéki magyart, aki Subotnica helyett Szabadkát mer inni. Elszakított részeinken véreink jajkiáltásától hangos a levegő, mely könnyekre fakasztja az arra utazó idegent, csak Csonkamagyarország népét nem tudja felrázni fásult dermedtségéből. Kérdem, lehet-e, hogy a történelem megcáfolja saját magát? Lehetséges-e, hogy ez a nép, mely négy viharos évszázadon át védte meg Európa szabadságát a török ellen és a saját maga függetlenségét Béccsel szemben, az a nép most elfásult közönnyel tagadja meg közösségét az elszakított véreivel? Akad még honfitársunk, aki nem látja be, hogy annak a nemzetnek, amelyet nem hazafiság, hanem a szűkkeblű lokálpatriotiz amus vezérel, a halálos órája ütött? Az a nép, mely az elvesztettet nem akarja visszaszerezni, a meglévőt sem fogja tudni megtartani. Vigyázzunk, hogy a gyengeség a nemtörődömség rákfenéje át ne rágja a nemzet életerejét ! A történelem számos szomorú tanulságot nyújt arra nézve, hogy mihelyt a nép előtt elhomályosult a Haza fogalma, mihelyt a polgár csak a városának, a gazda csak a tanyájának és nem mindenki mindenek felett az egységes és közös hazának élt, az a nép a nemzetek létért való küzdelmében gyengének, tehetetlennek bizonyult és széjjelesett, mint az össze nem kötözött szénakazal. Azért minden munkánk elsősorban a Haza üdvének legyen szentelve. A Felvidék, Erdély és a Bánát szenvedő magyarjai utolsó reményüket mibelénk vetik. Ne feledjük el, hogy a történelem kérlelhetetlen ítélőszéke Csonkamagyarország polgárait vonja majd felelősségre mindama véres könnyekért, melyeket elszakított testvéreink ontanak az alatt, míg mi itt a Hazában éljük világunkat, toasztozunk, viszálykodunk és üzérkedünk. Kötél általi halál Tisza gyilkosainak. — A hadbíróság ítélete. — Budapest, szept. 15. Ma délelőtt 10 órakor hirdette ki a hadosztálybiróság ítéletét a Tisza-bünperben. Pontban 10 órakor vonult be a biróság Zoltán délelőtt ezredes elnöklete alatt a tárgyalóterembe, amelyet már kilenc órakor zsúfolásig megtöltött az előkelő publikum, többnyire a Tisza család rokonsága, képviselők és katonatisztek tömege. Általános figyelem és nagy izgalom közepette olvasta fel a hadbíróság jegyzője, egy főhadnagy a bíróság ítéletét, amely szerint a hadosztálybíróság gróf Tisza István gyilkosainak bűnpörében Dobó Istvánt összes katonai kitüntetéseitől való megfosztásra, a hadsereg kötelékéből való kizárásra és kötél általi halálra, Stanykovszky Tibort rangjától való megfosztásra, a hadsereg kötelékéből való kizárásra és kötél általi halálra, Hüttner Sándor főhadnagyot pedig főhadnagyi rangjától és összes katonai kitüntetéseiből való megfosztásra, a hadsereg kötelékéből való kizárásra és tizenöt évi súlyos börtönre ítélte, minden év november 31-én, a gyilkosság évfordulóján sötét zárkával szigoritva. A vádlottnak büntetésébe a bíróság a vizsgálati fogságban eltöltött időt beszámította. A bíróság Vágó Vilhelm Jenőt három hónapi börtönre ítélte, amit a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Ennek következtében a bíróság Vágó Vilhelm Jenőt azonnal szabadlábra helyezte. A biróság ítéletében kimondotta, hogy kivégzés esetén először Stanykovszkyt, azután Dobót végzik ki. A biróság ezután az ítélet hosszú indokolását olvastatta fel. Heltai szökése a nemzetgyűlésben. — A nemzetgyűlés mai ülése. — Budapest, szept. 15. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök és bejelentette, hogy Sréter István honvédelmi és Tomcsdnyi Vilmos igazságügyminiszter a mai ülésen fognak válaszolni Fangler Bélának Heltai szökése ügyében hozzájuk intézett interpellációjára. Ezután folytatták az illetékekről szóló törvényjavaslat tárgyalását, amelyhez Gaál Gaszton két módosítást nyújtott be, amit azonban a nemzetgyűlés elvetett. Ezután Fangler Béla interpellációjára válaszolt Sréter honvédelmi miniszter és kijelentette, hogy János Andor hirlapíró vizsgálati fogságban volt lázító cikkei miatt, folyton szabadlábra helyezték, akkor tévedés hamis tanúvallomást tett a Tisza bünpörben Friedrich ellen, ezután megszökött Bécsbe. Heltai Viktor szökéséről a miniszter kijelenti, hogy Heltait azért engedték Bécsbe, mert vállalkozott arra, hogy a Tisza gyilkosság ügyében fontos tanúvallomásokat szerez be Bécsben. Kíséretül egy Prónay főhadnagyot adtak melléje, az kísérte ki Bécsbe. Célja az volt, hogy Göndör Ferencet és Pogány Józsefet hazahozza Budapestre. Mikor Heltai megérkezett Bécsbe, első dolga az volt, hogy érintkezésbe lépett a Habsburg kávéházban székelő magyar kommunistákkal és mindenről értesítette őket. A főhadnagy ekkor visszautazott Magyarországba Mikor újból be akart utazni Ausztriába, a határnál figyelmeztették, hogy ne menjen Bécsbe, mert le fogják tartóztatni. Kijelenti, hogy a vizsgálatot megindítja. Úgy látja azonban, hogy ez a támadás egy lánca annak az egységes támadásnak, amely a kormány ellen irányul. A maga részéről fölveti a bizalmi kérdést. A nemzetgyűlés viharosan éljenzi a hadügyminisztert. Tomcsányi Vilmos felszólalásában szintén ezeket hangsúlyozta. Fangler Béla és Ereky felszólalása után a nemzetgyűlés a választ tudomásul vette s ezzel az ülés az interpellációk után véget ért. A lengyel-orosz helyzet. — Hat népbiztost a Mérába fojtottak. — Berlin, szept. 15. Az Achtuhr Abendblatt jelenti Varsóból: A legutóbbi viborgi hírek szerint Pétervárott új bolsevista ellenes zavargások törtek ki és a bolsevista népbiztosoknak el kellett rejtőzniük. Hatot közülök állítólag a Névába fojtottak. A fővárosban röpcédulákat osztanak és terjesztenek a szovjetkormány ellen. Basel, szept. 15. Az Ukrán sajtóiroda jelenti Moszkvából, hogy az ukrajnai parasztfelkelés egyre tovább terjed. Vagy 10 ezer felfegyverzett paraszt lázadt fel a szovjetkormány ellen. Kiev és Charkov városokat a bolsevikiek elvesztették. Varsó, szept. 15. A harmadik lengyel hadsereg elfoglalta Vladimir Volinszkijt. Szállítási igazolvány nélkül gabona és lisztneműt nem lehet szállítani. Budapest, szept 15. A közélelmezési közeg elhatározta, hogy ezentúl búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot, kölest, tatárkát csak külön szállítási igazolvánnyal enged tengelyen szállítani. Megszüntetik a vasúton és postán eddig járt 10 kilogramm lisztnek, vagy gabonának szállíthatását is, ezentúl ehhez is szállítási igazolvány kell. E felől a kormányrendelet legközelebb megjelenik. E hó 19-től, vagyis vasárnaptól kezdve zsemlyét csak jegyre lehet kapni; a zsemlye árát a közélelmezési miniszter két korona hetven fillérben állapította meg. Megszorítják a vendéglői tésztaneműek kiszolgálását is, ezentúl ezt is csak jegyre lehet kiszolgálni.