Pápai Hírlap, 1995 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1995-01-16 / 1. szám
PÁPAI HÍRLAP A helyi hagyományok segítik az irodalomtanítást - interjú Nagy Miklós professzorral Dr. Nagy Miklós, a debreceni tudományegyetem ny. irodalomprofesszora alighanem sok pápai számára ismerős. S tán nemcsak azért, mert ma ő a legrangosabb Jókai-szakértő hazánkban, hanem bizonyára azért is, mert az utóbbi években többször is megfordult városunkban. Előbb Mikszáthról, majd Móricz Zsigmondról, nemrég pedig Herczeg Ferencről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Ekkor készítettünk vele interjút. — Professzor Úr, Ön nemrég töltötte be a 70. életévét. Több rangos kitüntetést is kapott ebből az alkalomból, ennek ellenére úgy gondolom, még igen sok tervet dédelget magában, annál is inkább, mert jó egészségnek örvend. Folytatja-e például Jókai kutatásait? — Munkámról elöljáróban hadd mondjam el, hogy lassan, töprengve, olykor a részletekben túlzottan elmerülve írok, foglalom össze kutatásaim eredményét. Jó huszonöt éve megjelent könyvemben 1868-ig dolgoztam fel Jókai regényírói fejlődését. Ezt folytatni kívánom, ám az eddigieknél szélesebb alapon, jobban törődve elbeszéléseivel, drámáival és kitekintve a kortársi magyar regényre, prózára is. Az utóbbi évtizedben sokat foglalkoztam a történelmi regény műfajával. Erről sajnos átfogó művet már aligha készíthetek, de a Jókai-folytatásban egy-két fejezet erejéig kamatoztathatom idevágó kutatásaimat. Szívesen folytatnám még egy ideig a Jókai kritikai kiadást is, egyelőre azonban pénzügyi okok miatt erről nem lehet szó, pedig főként a mintegy 14 kötetnyi elbeszélés miatt nagy szükség volna erre. Az eddigieken túl szeretném folytatni a 19.század stílusirányzataival s az írói névadással kapcsolatos kutatásaimat is. — Ön az ELTE-ről került a debreceni egyetemre. Hogyan látja, igaz-e a sokszor emlegetett népies-urbánus szembeállítás erre a két intézményre? — Én ezt - bár van benne igazság - nemigen tapasztaltam, a különbség inkább abból fakad, hogy egy metropolisban a hallgatók lazábban kapcsolódnak a karhoz, mint vidéken. Eszmeipolitikai szempontból eltérést az jelentett, hogy a marxista oktatók Budapesten inkább lukácsosok, „revizionisták” voltak, Debrecenben vonalasabbak. A nagy többség azonban egyik helyen sem nevezhető marxistának. Debrecenben Bán Imre meg Barta János professzorok a marxizmustól független korszerű, ám nem strukturalista irodalomtudományra mutattak példát 1960 és 1980 között és neveltek utánpótlást. — Jókai, Petőfi pápai diákok voltak... Mi lehet a helyi hagyományok szerepe az irodalomtanításban? — Mikor 1940 tájt Szombathelyen gimnazista voltam, tanáraim nem vitték el az osztályt Rohoncra, mikor Faludi Ferencről tanultunk, sem a Vas megyei Berzsenyi-emlékhelyre. Rosszul tették! A helyi múzeum irodalmi emlékei, vagy épp az alkotónak szentelt emlékház stb... föltétlenül segítheti az irodalomtanítást, életközelbe hozhatja a távoli múltat. — Professzor úr, itt Pápán a tanárokkal való beszélgetés során többször is felvetette, hogy alig tudunk valamit Kiss Józsefről, a kiváló irodalomtörténészről, aki pápai diák volt egykor. Ki is volt ő valójában? — Távirati stílusban: A nagykanizsai születésű Kiss József /1923-1992/ Pápán a református kollégiumban érett 1941-ben. Az Eötvös Kollégium elvégzése után /1941 -1946/ egy ideig könyvtáros volt, majd az MTA Irodalomtörténeti Intézetében dolgozott haláláig. A legtöbbet a Petőfi-kutatás terén alkotott, de nagyon fontos az 1953-ban egy zenetörténésszel együtt kiadott Rákóczi Horváth Ádám kötete is. Hauber Károly KIS KISS JÓZSEF BIBLIOGRÁFIA 1. / Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek, kritikai kiadás Bartha Dénessel közösen, Bp.1953. 2. / Petőfi az egykorú német nyelvű sajtóban 1844-46/ Tanulmányok Petőfiről, Bp.1962. 91-193. 3. / Petőfi Sándor levelezése /V.Nyilasy Vilmával/ Bp. 1964. 4. / A „második inas”-tól a „könyvárus-ig Petőfi szerepei a Székesfehérvári színpadon ”PIM évk. 1969/70 5.1 A Nemzeti dal egykorú fordítói és fordításai, Petőfi és kora, Bp.1970. 411-483. 6. / „Művész és költő!” Petőfi megválása a pápai kollégiumtól PIM évk.1973. 85-106. 7. / Petőfi Sándor Összes Költeményei kritikai kiadás /1843-ig, benne a pápai termés/ Martinkó Andrással/, Bp.1973. 8. / Petőfi Sándor Összes Költeményei 2. 1844. január-augusztus /két társszerzővel/ Bp. 1983. 9. /Petőfi Adattár I. /Petőfi Sándor az egykorú sajtóban és egyéb nyomtatott forrásokban, Bp. 1987. 10. / Petőfi Adattár III. /okmányok, családi adatok/ Bp. 1992./poszthumusz kiadás/ / /A bibliográfiát a Nagy Miklós és Kerényi Ferenc profeszszorok által közölt adatokból állítottuk össze/ Téli optimizmus 3