Pápai Néplap, 1948 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1948-01-01 / 1. szám
••• Boldog Újévet kívánunk olvasóinknak IV. évfolyam? 1- szám. Ara S Ö0 fillér. 1948 január 7. Demokrati január 1-től augusztusig ^Oö GSZ&V jf^j^jj^^ augusztustól decemberig 1.181 ezer a város újjáépítésének mérlegén — Polgármesteri beszámoló a képviselőtestület rendkívüli ülésén. — December hó 3- án megtartott városi képviselőtestületi rendkívüli kégyűlésen két napirendi pont szerepell. Majd Kerekes János polgármester röviden tájékoztatta a képviselőtestületet a város újjáépítésének ezévi eredményeiről. Eszerint 1947. január 1-től augusztus 1 ig 700 ezer, míg augusztustól decemberig 1.181.291 forintot költött a város újjáépítésre. Tehát a 3 éves terv négy hónapja alatt 69 °0-al több befektetést eszközöltek mint az előbbi hét hónap alatt A polgármesteri beszámolóhoz dr. Donáthi Kornél (SzDP), Záxi, v ZcMn <MKP, Polgár Ov ±!p. (NPP), Varga László (PDP),Mészáros József (FKP) szóltak hozzá pártjuk nevében, méltatva Kerekes János polgármester munkájának szép eredményeit és mindannyian a legteljesebb támogatásról biztosították a polgármestert további munkájában. Majd Grácsmann Pál elvtárs (SzDP) az építőipari munkáscsoport nevében köszönetét fejezte ki Kerekes János polgármesternek, hogy lehetővé tette az építőipari munkások foglalkoztatását, akiknek 80%-át a munkanélküliség rémétől csak városi építkezések mentették meg. a Végül Kerekes János válaszában köszönetét fejezte ki a képviselőtestületnek támogatásáét és kihangsúlyozta, hogy az említett eredmények csakis a városi képviselőtestület és tisztviselői kar támogatásával telt meg.születhet-További oda?, de munkára tett ígéretet a város dolgozói, élete színvonala érdekében és boldog újévet kívánt a képviselőtestületnek. Ezzel zárult 1947. emelkedett hangulatú utolsó városi közgyűlése. 1948. év küszöbén í nn?nevet nyitun*> a uiiu^gr* magyar szabad* ság piarr centenáriumának ünnepét. Ez ana késztet bennünket, hogy •megálljunk egy kis számvetésre lí>48 határkövénél, tekintetünket fordítsuk az elmúlt évszázad másik határkövéhez, 1848 hoz, tanulságért, erőért, ösztönzésért, azután erőben, tudásban, elszántságban megnövekedve vágjunk neki az útnak, előre. A mögöttünk lévő, sok kínban, szolgaságban lemorzsolódott év század felmutat nagyszerű kísérleteket, adott 48 szabadsághőseihez méltó mártírokat, de 48 megkezdett művét tovább vinni, befejezni nem tudta. Csak 1945-ben léptünk arra az útra, mely ennek a nagy munkának folytatásához, befejezéséhez vezet. Mi az, ami számunkra tanulságul, az előrehaladáshoz ösztönzőül szolgálhat 1 184- ból ? Az, hogy ha a világ népeinek tiszteletét, becsülését meg akarjuk szerezni magunk számára, mindig a haladás élvonalában kell írnunk. 48 iginy ? egyben programját is Petőfinek ez a két sora fejezi ki: Egy vallás van a földön, Aki mást vall, rettentően szabadság, lakos. A szabadság türelem helyett kömörtelen harcot hirdet a nőszabadság minden rendű és rangú ellenségével szemben. Ennek a harcnak eredményeképpen törtek össze — igaz csak félig — a feudalizmus korlátai és szabadult fel a jobbágyság és megindulhatott az élet az akkor időszerű életforma, a polgári demokrácia útján. Ez a harc bátor, következetes, megtorpanást nem ismerő küzdelem volt, melyben egyaránt érvényesült a szó és a fegyver, követ. Vezetesen mindig a néptömegek érdekében, a nép széles rétegeire támaszkodva. Petőfiék harca nem ismerte a „ne bántsuk egymást" hazug álhumanizmusát, mert egyaránt halálos ellenségnek tartotta a külföldi reakciót és a „belső bizamgok" táborát, a társadalmi és nemzeti felszabadulás hazai kerékkötőit 48 szabadságharca példát mutat arra is, hogy a magyar szabadság ügye nem választható el a világszabadságtól, a szabadság világfrontjáról nem szökhet el egy nemzet sem, mely szabad akar lenni. 48 nemzetiségi politikája negatív például szolgálhat arra, hogy „rendezzük végre közös dolgainkat" a szomszédnépekkel. 1848 tanulságainak ismeretében fel kell tennünk a kérdést, vájjon s okultunk e a múlt tanításából, joggal hiszi-e magáról 1948 magyarsága, hogy száz évvel ezelőtt megkezdett úton halad és a nagy Március befejezetlen művét viszi a beteljesedés felé. Ha erre a kérdésre igennel válaszolunk, nem tesszük ezt alap nélkül. Táncsics és Kossuth I elölt, a tettek embere volt. Méltó megünneplésük csak tettek által lehetséges. Ennek tudatában nyugodtan megmondhatjuk, hogy ünneplésünk nem 1948 január 1-én kezdődik, hanem szakadatlanul tart az 1945 ös felszabadulás óta A nagybirtok teljes szétzúzásával végleg felszabadult parasztságunk, a legfontosabb nagyüzemek, nagybankok államosításával a legdöntőbb termelő eszközök a dolgozók vezetése alá kerültek. A széles néprétegek bevonása az állam életének irányításába, gazdasági berendezkedésünk korszerű irányba történt változásai lehetővé tették, hogy újra a haladás élvonalába kerüljünk a népi demokráciák közé Szabadságunk védelmében folytatott bátor, következetes harcunkat bizonyítja a köztársaságellenes összeesküvés gyors felszámolása, a Pfeiffer-párt megsemmisítése. Mint ahogy 48 ban a magyar szabadság harcosai minden európai szabadságharcos nép fegyvertársainak érezték magukat, most mi is szorosan együtt haladunk a világ szabadságszerető hogy közös erővel verjük népeivel, vissza a nemzetközi imperializmus támadásait. A szomszédainkkal való jó viszony kialakításában döntő lépéssel haladtunk előre, mikor a közelmúltban Tito Jugoszláviájával megkötöttük a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést és baráti körünk gyarapodását bizonyítják a többi szomszédunkkal megkötött vagy tervbe vett gazdasági és kulturális egyezmények is. Ezeknek az eredményeknek egyszerű felsorolása is bizonyítja, hogy két és fél év alatt többet haladtunk előre 48 művének befejezésében és folytatásában, mint a közbeeső száz év alatt. Fstr*£>b tudatában büszkén ennem léphetjük át 1948 küszöbét, jó úton haladunk, 48 nyomdokain. Tettekben megnyilvánuló ünneplésünk nem lesz méltatlan történelmünk legdicsőbb napjaihoz. Megállnunk azonban nem szabad. Az út előre mutat. A száz éves szolgaság nyoma és a háború ütötte sebeket csak a hároméves terv maradéktalan végrehajtása tünteti el. Harcunkat a szabadságért rendületlenül kell folytatnunk, politikai, gazdasági, társadalmi síkon egyaránt. A centenáriumi év kell, hogy minden magyar dolgozót egy sorba állítson munkára, anyagi felemelkedésünkért és harcra azok ellen, akik akár kívülről, akár belülről támadásra készülnek legszentebb örökségünk és legféltettebb kincsünk, szabadságunk ellen. —ás —án Feketedésért letartóztatták a lovászpatonai molnárt • A gazdasági rendőrség nyomozói meglepetésszerű vizsgálatot tartottak Lovászpatonán a Horváth féle malomban. A vizsgálat során megtaláltak egy üzleti könyvet, amelyben 20—22 mázsa feketén őrölt gabona volt nyilvántartva. Tekintve, hogy a feketézés gyanúja ezzel a ténnyel bebizonyult, letartóztatták a molnár könyvelést vezető l anyát, Horváth Olgát és az üzem felelős vezetőjét, Gyenge Benő molnárt. 19 $r\ Tr% Hon Pán-én Tildy Zoltán köztársasági elnök. Puskin szovjet követ, Mihályfy Ernő miniszter és Papp-Kökényessy vezérőrnagy kíséretében karácsonyi pihenőjét Pápán és Ugodon töltötte. Ugodon két napos vadászaton vett részt a köztársasági elnök és kísérete. A vadászat szép eredménnyel végződött: 3 rókát, 2 vaddisznót és 2 malacot ejtettek zsákmányul. A centenáriumi év ünnepélyes megnyitója A városi Nemzeti Bizottság január 1-én d. e. 11 órai kezdettel j ünnepi közgyűlés keretében nyitja meg az 1948-as centenáriumi évet. Ünnepi beszédet mond: Závory Zoltán. Műsoron zene és énekszámok, szavalatok szerepelnek. A város minden dolgozóját szeretettel hívja a Nemzeti Bizottság. Legyünk ott mindannyian, jelképezve szolidaritásunkat a '8 as eszmék nemzetformáló törekvései mellett. „K-n- ríW M l'MVTÁSl píp A-