Pártmunkás, 1950 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1950-01-10 / 1. szám
A sztahánov-mozgalomról 1935. NOVEMBER 14—17-ÉN ült össze a Szovjetúnióban a Sztahánovisták Első Értekezlete. Sztálin elvtárs az értekezleten mondott történelmi beszédében lángeszű előrelátással mutatott rá a sztahánov-mozgalom, korunk legéletképesebb és leglegyőzhetetlenebb mozgalmának rendkívüli jelentőségére. Rámutatott, hogy a sztahánov-mozgalom, amely a szocialista verseny újabb és magasabb foka, iparunkban a forradalom befejezésére hivatott, továbbá, hogy e mozgalom a szocializmus országa elé, a kommunizmus felé vezető úton, a fejlődés új távlatait járja. Sztálin elvtárs a sztahánov-mozgalom lényegének klasszikus elemzését adta, kimutatta, hogy a sztahánov-mozgalom csak a szocializmus győzelme és a szocialista rendszer által létrehozott új emberek megjelenése eredményeképpen keletkezhetett. A sztahánov-mozgalom megszületése közvetlen következménye volt annak a hatalmas munkának, amelyet a párt a legszélesebb dolgozó tömegek alkotó kezdeményezésének és munkában kifejtett aktivitásának fejlesztése, valamint a technikát elsajátító új káderek nevelése terén folytatott. Sztálin elvtárs 1935 májusában a Vörös Hadsereg Katonai Akadémiájának évzáróünnepélyén mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a káderprobléma a szocialista építés legfontosabb problémája. Sztálin elvtárs jelszava „A káderek döntenek el mindent”, kizárólagos szerepet játszott a tömegek alkotókészségének életrekeltésében, a sztahánov-mozgalom előkészítésében. Rámutatva a sztahánov-mozgalom forradalmi jelentőségére, Sztálin elvtárs megjegyezte, hogy: „... ez a mozgalom a technika régi normáit, mint elégteleneket, megdönti, sok esetben túlhaladja a munka termelékenységének a vezető kapitalista országokban elért fokát, s ily módon gyakorlati lehetőséget nyit a szocializmus további megszilárdítására országunkban, lehetőséget arra, hogy országunk a legnagyobb jólétben élő országgá váljék.” (I. Sztálin „A leninizmus kérdései”, 519—520 oldal. Szikra kiadás.) A sztahánov-mozgalom világtörténelmi jelentősége abban áll, hogy előkészíti a feltételeket a szocializmusról a kommunizmusra való áttéréshez. Sztálin elvtárs kiemeli azt hogy a sztahánovmozgalom mintája annak a magas munkatermelékenységnek, amelyet csakis a szocializmus adhat és amire a kapitalizmus nem képes. A munka termelékenysége pedig, amint Lenin és Sztálin tanítják, a végeredményben a legfontosabb és a legfőbb a kommunizmus győzelme szempontjából. Sztálin elvtárs a sztahánov-mozgalomban annak a kulturálistechnikai fellendülésnek megindulását látta, amely a munkásosztályt a mérnök-technikus munkások színvonalára emeli. Mint Sztálin elvtárs rámutat, a sztahánov-mozgalom magában rejti a munkásosztály jövendő kulturális-technikai fellendülésének magvát, feltárja azt az utat, amelyen a magasabb munkatermelékenység elérhető, amely nélkülözhetetlen a szocializmusról a kommunizmusra való áttéréshez, valamint a szellemi és a fizikai munka közötti ellentét megszüntetéséhez. Sztálin elvtárs beszédében mélyrehatóan elemzi a sztahánovmozgalom történelmi gyökereit. A sztahánov-mozgalom előfeltételeiről szólva, Sztálin elvtárs a szocialista forradalom hatalmas erejére mutatott rá: „A mi forradalmunk az egyetlen, amely nemcsak összetörte a kapitalizmus bilincseit és szabadságot adott a népnek, hanem meg tudta teremteni a nép számára a jómódú élet anyagi feltételeit is. Ebben van a mi forradalmunk ereje és legyőzhetetlensége.” (U. o. 524. oldal.) Sztálin elvtárs utal arra, hogy a sztahánov-mozgalom olyan mozgalomként kelt életre ésbontakozott ki, amely alulról indul a kizsákmányolástól mentes munkásosztály anyagi helyzetének gyökeres megjavulása, az elsőrendű technika és az új szovjet emberek fejlődése alapján, akik meg tudják nyergelni a technikát és arra kényszerítik, hogy csodákat műveljen. Sztálin elvtárs ezután kifejtette a sztahánov-mozgalom lényegét és jelentőségét a kommunizmus győzelméért folyó harcban, majd felhívta a pártvezetőket, a gazdasági és a mérnöktechnikus vezetőket, segítsék a sztahánovistákat a sztahánovmozgalom minél szélesebb és minél mélyebb elterjesztésében a Szovjetúnió valamennyi területén és körzetében. A sztahánovisták, a termelés újítói, akiket a nagy Sztálin történelmi utasításai lelkesítettek, nagymértékben gazdagították azt a harcot, amely a sztálini ötéves tervek nagyszerű feladatainak valóraváltásáért folyt A sztahanov-mozgalom az életadó szovjet hazafiság kifejezője volt, amelynek ereje különösen a Nagy Honvédő Háború éveiben, láthatóan nyilatkozott meg és amely a háború utáni sztálini ötéves terv teljesítéséért folyó harcban ugyancsak ragyogó példákkal szolgál. II. A SZTAHANOV-MOZGALOM a szocialista építés jelenlegi szakaszában lankadatlanul továbbfejlődik, Grand szélesebben és mélyebben hatol be a népgazdaság valamennyi ágába, új formákat ölt, új tartalommal gazdagodik, amely megfelel az ipar, a mezőgazdaság, az egész szocialista gazdasági élet magasabb fejlettségi színvonalának. E mozgalom a szovjet emberek fáradhatatlan alkotni tudásáról, politikai öntudatuk, termelő és technikai kultúrájuk szakadatlan emelkedéséről tanúskodik. A háború utáni sztálini ötéves terv határidő előtti teljesítéséért széleskörűen kibontakozott szocialista verseny valóban az egész nép versenye, hatalmas emelő a kommunista társadalom megvalósításáért vívott harcban. A szocialista versenybe belekapcsolódtak a munkások, munkásnők, kolhózparasztok, kolhozparasztasszonyok, a tudomány munkásai és a technikusok. Az ipar, a közlekedés és az építés dolgozóinak több mint 90%-a egyéni versenyben áll, 58%,-uk pedig sztahanovista és rohammunkás. Országunk dolgozói Sztálin elvtárshoz intézett leveleikben beszámolnak az egész szovjet nép szocialista versenyének sikereiről, a párt és a nép nagy vezérének jelentik a munkájukban aratott győzelmeiket, melyeket a háború utáni ötéves terv határidő előtti teljesítéséért folytatott harcban vívtak ki. Minden nap újabb győzelmeket jelent. A háború utáni ötéves terv éveiben szemléletesen igazolódtak be Sztálin elvtárs azon szavai, hogy a sztahánov-mozgalom „.... megdönti a technikára vonatkozó nézeteket, a régi technikai normákat, a régi tervekben szereplő teljesítőképességeket, a régi termelési terveket és új, a magasabb technikai normák, teljesítőképességre vonatkozó tervek és termelési tervek létesítését követeli meg” (u. o. 519. oldal). Az ötéves terv előírta, hogy a Szovjetunió egész iparának őszes termelése 1950-re 48%-kal fogja túlszárnyalni a háborúelőtti 1940. év termelését. A folyó év októberében az egész ipar termelése több, mint 50%-kal múlta felül az 1940. év átlagos havi termelését. A sztahanovisták és az élenjáró kollektívák mind gyakrabban számolnak be eredményeikről, az évi tervek és egészben véve az ötéves terv határidő előtti teljesítéséről. 1948-ban több, mint kétezer gyár és üzem teljesítette ötéves tervét határidő előtt. Különösen jelentős sikereket értek el a Szovjetúnió bányászai. A 22 szénkombinát közül 13 túlszárnyalta azt a széntermelési színvonalat, amelyet az ötéves terv 1950-re írt elő. . A kuznyecki „Sztálin” kohászati kombinát, a csuszovi „Szerov” kohóüzem, valamint a N.tagili „Kujbisev” gyár az egész kohászati ciklus tekintetében felülmúlta az 1950-re előírt színvonalat. A szocialista versenyben a szovjet vasutasok kimagasló sikereket értek el. A vasúti munkák minőségi jelzőszámainak túlteljesítéséért folytatott harcban óriási arányokat öltött az 500-as mozdonyvezetők versenye 1949 szeptemberében az 500-asok mozgalmában 7700 mozdonyvezető vett részt, közülük 4614-en elérték a napi 400—500 kilométeres teljesítményt. Komoly sikereket mutatnak fel a szocialista mezőgazdaság dolgozói is. Az 1949. évi termés túlszárnyalta az 1940-es színvonalat. A folyó évben a kolhozok és szovhozok 128 millió paddal több gabonát bocsátottak az ország rendelkezésére, mint az elmúlt évben. A Szovjetúnió példája nyomán előre az ötéves terv megvalósításáért! PÁRTMUNKÁS-----------------------------------------------------------------------------------------------3