Párttörténeti Közlemények, 1956. március (2. évfolyam, 1. szám)
1956 / 1. szám - Kató István: Az 1918. évi magyar demokratikus forradalom előzményeinek és győzelmének néhány kérdése
PARTTORTENETI KOZLEMENYEK az mdp kozponti vezeto5s£ge pArttorteneti int£zet£nek FOLYO1RATA II. evfolyam 1. szam 1956. marcius ho * Kato Istvan: AZ 1918. EVI MAGYAR DEMOKRATIKIS FORRADALOM elozmenyeinek Es gyozedenek nehAny kerdese* Az elso vilaghaboru meggyorsitotta a tortenelem menetet, elesebbe es szelesebbe tette azokat az osztalyküzdelmeket, amelyek a szazad elejetol erleltek a demokratikus forradalmat Magyarorszagon. A haboru elso idoszaka soviniszta áradataval, szocialdemokrata hitehagyasaival, a polgari elet katonai átszervezesevel egy idore apályba sodorta a forradalmi mozgalmat, hogy a haboru masodik szakaszában, 1917 — 1918 fordulojan, a nepre nehezedo terhek, a sorozatos katonai kudarcok, a fokozodo gazdasagi nehezsegek es a Nagy Oktoberi Szocialista Forradalom hatasara minden eddiginel hatalmasabban támadjon fel. Az imperializmus kialakulasa a szazad elso evtizedeben a hivatalos politikat jellemzo kusza es bonyolult partviszonyokba az uralkodo osztalyok 48-as es 67-es iranyzatainak kozeledesevel, bizonyos egyszerusodest hozott. Az elso vilaghaboru, es kulonosen a haboru vegi forradalmi valsag, az alapveto politikai iranyzatok tovabbi kristalyosodasat eredmenyezte, allasfoglalasra kenyszeritve azokat a haboru es a forradalom fo kerdeseiben, de ugyanakkor meg jobban osszebonyolitotta a fo iranyzatokon beluli ellenteteket. Ha tullepünk a tarka-barka partkereteken, a kicsinyes ellentetek es szovetsegek zurzavaran es a donto kerdeseket figyeljuk, harom fo politikai tabort latunk egymastol elkulonilni. * Vitacikkent kozolt reszlet a szerzo keszilo tanulmanyairol. 1 Revai Jozsef: Marxizmus es magyarsag. Szikra 1946. 182. old. Parttorteneti Közlemények — 31