Párttörténeti Közlemények, 1987. június (33. évfolyam, 2. szám)
1987 / 2. szám - Krónika - Széchy András: Tudományos emlékülések a Márciusi Front tevékenységéről
zésében, majd a népi demokratikus forradalmat megvívó, a szocializmus építésére a széles néptömegeket, minden igaz hazafit mozgósító népfront-összefogásokban. A budapesti emlékülés fő előadását Pintér István, a történettudományok doktora, a Párttörténeti Intézet tudományos tanácsadója tartotta „A Márciusi Front szerepe a haladó erők tömörítésében, a fasizmus elleni harcban” címmel, összefoglalva és elemezve a legújabb kutatási eredményeket. Kitért arra, hogy öt évtizeddel ezelőtt mindenekelőtt a jelenleg Eötvös Loránd (akkor Pázmány Péter) nevét viselő tudományegyetem bázisán szerveződött a Márciusi Front mozgalma, amelynek zászlóbontására 1937. március 15-én került sor a Nemzeti Múzeum lépcsőin és az előtte lévő kertben több ezer főnyi, főleg egyetemista és munkásfiatalokból álló tömeg lelkes támogatása közepette. Az előadás taglalta, hogy Európa más országai is ekkor sorsfordító, történelmi válaszút előtt állottak. A harmincas évek közepén már nyilvánvaló volt, hogy a világ közeli sorsa a két nagy, egymással kibékíthetetlenül szemben álló erő között fog eldőlni. Magyarországon is a felhalmozódott társadalmi problémák két irányban jeleztek kiutat: Hitlert követni, vagy a demokratikus átalakulás útját választani. A rendszer urai és követőik az előbbit választották. Magyarországon ekkor tulajdonképpen három csoport képezte azt az erőt, amely végül is közös nevezőre találva létrehozta a Márciusi Frontot. A motor, a kezdeményező szerep mindenképpen a munkásság legjobbjaira támaszkodó kommunistáké, akiknek a harmincas évek közepén sikerült megnyerni és a népfrontos tervek szerves részévé tenni a demokratikus irányba tapogatódzó - főleg budapesti és debreceni - egyetemista fiatalokat. A harmadik csoport pedig a hárommillió szegényparaszt kilátástalan helyzetén változtatni akaró, jórészt a „népből” jött írók csoportja volt, amely éppen 1935 tavaszán, a Gömbös kormányfővel való találkozás után döbbent rá, hogy a kormány „reformtervei”-től remélt változtatás nem a dolgozó tömegek érdekeit, hanem ellenkezőleg, további megnyomorítását szolgálja. Éppen e csalódás és a valóságra való rádöbbenés fordított egyeseket konstruktív irányba, a helyes út megtalálására. Mindhárom csoport az útkeresés időszakában, egymástól tanulva és egymásra hatva, tehát a társadalmi és politikai problémákra megoldást kereső folyamat időszakában jutott el a közös „vállalkozásig”. A három csoport első közös találkozására tulajdonképpen 1936 márciusában a debreceni diákok fórumán, a diétán (diákparlament) került sor. A diétát követően, annak sikerét felhasználva a baloldal 1936 őszén átvette a Debreceni Egyetemi Kör irányítását, majd a Turul Szövetséghez tartozó több bajtársi egyesületben is fontos pozíciókat szerzett. Példájuk nyomán a Budapesti Egyetemi Kört is meghódították. Ezzel a fővárosban és Debrecenben is megteremtődtek a leendő Márciusi Front legális diákbázisai, szervezeti keretei. A közös cselekvésnek mintegy közvetlen nyitánya volt 1937. február 4-5-én, a fasiszta munkatáborokról rendezett ankét. A Budapesti Egyetemi Körnek sikerült megnyernie ehhez különböző ifjúsági szervezeteket, így a Turul Szövetséget, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Országos Ifjúsági Bizottságát, továbbá a katolikus Korunk Szava, a protestáns Magyar Út és más folyóiratok szerkesztőségeit. A Turul munkatáborokat sürgető követelésével szemben a meghívottak többsége elutasítva ez intézményt, demokratikus követelésekért szállt síkra. Ezek az események, a mind szorosabbá váló kapcsolatok tették lehetővé, hogy 1937. március 15-én közösen lépjenek fel egy demokratikus nemzeti programmal. A 12 pontból álló programot - a KMP népfrontos céljai alapján - a Budapesti Egyetemi Körben a kommunista diákok állították össze, majd megvitatták Kovács Imrével, aki egyben a kör tagja is volt. A népi írók többsége támogatta azt, s egyetértettek a 12 ponttal a Debreceni Egyetemi Kör tagjai és az őket támogató bajtársi egyesületek is. Némi viták után a szervezet nevében - a Márciusi Frontban - is sikerült megállapodni. Az ünnepségen felolvasták a Márciusi Front 12 pontját. A követelések a demokratikus szabadságjogokért és az ország demokratikus átalakításáért szálltak síkra, az 500 holdon felüli birtokok kisajátításáért, a bankok, kartellek és monopóliumok uralmának megszüntetéséért és más fontos követelésekért. A zászlóbontás előestéjén és utána is, a fronton belül is vitatott, majd a szélsőjobb részéről a támadás kereszttüzébe került 12. pont :magyar 203