Pécsi Figyelő, 1894. július-október (22. évfolyam, 78-116. szám)
1894-07-03 / 78. szám
XXII. évfolyam. Pécs, 1894. julius 3-án. 78-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 6 frt — kr. Félévre .... 3 » — » Negyedévre . . 1 » 50 « Egy hóra . . . — » 50 » Egyes szám ára 5 kr. Kiadóhivatal: ' ’ETT, Széchenyi-tér 12. sz. (Nádosy-féle ház) hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Pécsi Figyelő (Pécsi Hírlap) V Szerkesztői Iroda: PÉCSETT, Széchenyi-tér 12. szová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak Hirdetések Megjelenik hetenként háromszor, kedden, csütörtökön és szombaton, a kiadóhivatalban vétetnek föl Egyes számok kaphatók: Weidinger N. utóda Damján I., Valentin K. fia (Széchenyi-tér). Hochrein József és fiai (Széchenyi-tér Koszi János (fő-tér). Böhm Manó (fő-utcza) papír-és könyvkereskedéseiben Üdv a vendégeknek. Pécs szab. kir. városának jutott azon kiváló megtiszteltetés osztályrészül, hogy a természetvizsgálók és orvosok 1894-ik évi vándorgyűlése az ő falai között fog e napokban méltókép lefolyni. Kinek az érdeme, hogy e megtisztelő választás — egy félszázad múltán — ismét városunkra esett nem kutatjuk, de jól esik látnunk a kitüntetésnek azon el nem palástolható nyilvánulását, mely városunkat immár másodszor teszi középpontjává a természettudósok mélyreható munkálkodásának. Félszázad gördült le azóta, midőn 1845-ben egy szárira kicsiny de tetterős és a természet titkait egész lelkesedéssel és tudományvágygyal kutató társaság tartotta e városban vándorgyűlését. A szerény keretek közt mozgó, de sok reménnyel biztató intézmény azon időben nem keltett nagyobb figyelmet, ami egyébként az akkori tudományos viszonyok sajátszerűségében leli magyarázatát. Az a kis lelkes csapat ellenben nap nap után bámulatos rohamossággal tért hódított. A közönség akkoron e tudományos társaság munkálkodását vajmi csekély figyelemmel kisérte, habár mindenhol akadtak lánglelkű apostolok, kik örömmel álltak be az ügy élőhangosainak. Nálunk a hold, emlékű Scytovszkynak tudandó be érdemül, hogy az 1845. évi vándorgyűlés az ő kiválóan tudományos személyének részvétele mellett nyert fényben és fontosságban. Eltekintve attól, hogy a vándorgyűlés összes tagjai e kiváló férfiú vendégszeretetének valának részesei, Scytovszky volt elnöke a tudományos tanácskozásoknak is. Azóta a múlandóság kereke nagyot fordult. A közönséget mindjobban áthatja a minden rendű tudományok iránt való lázas érdeklődés, de főleg a természettudományok iránt mutat különösebb érzéket. Ma már nincs többé szükség vendégszerető maecenásokra; a közönségnek az a része, mely a tudománynak ezen ágában is szellemi élvezetet talál, tárt karokkal fogadja városunk vendégeit a természetvizsgálók és orvosok ez idei vándorgyűlése alkalmából, mert átérzi, hogy nemcsak emberbaráti, hanem mindenekfölött hazafias dolgot cselekszik, midőn a tudományok ezen fáklyavivőit vendégszeretetével árasztja el. Ennek a közönségnek nevében írjuk le e pillanatban az üdvözlésnek őszinte szavait, midőn azt óhajtjuk, hogy fogadják tőlünk szívesen vendégszeretetünknek minden jelét, mellyel bizonyítani kívánjuk, hogy ezen ősi erény nemcsak hogy el nem hagyta az egykori Sopiannát, sőt hatványozott mértékben tör ki, midőn falai között a magyar tudományosság úttörőit fogadja. Legyen üdvözölve a természetvizsgálók és orvosok társasága. Kívánjuk, hogy munkájuk hangosan hirdesse e dicső nemzet tudományának fejlettségét és gazdagságát. Egry Dezső úr. Emléklapok Pécs szab. kir. város múltjából és jelenéből. IV. A harmadik rész a közegészségügygyel foglalkozik. Pécsett a születések túlnyomó nagy része ama 15 ezer benszülöttre esik, kik szokott viszonyaik közt otthonosan élve, reájuk nézve a családalapítás kevesebb nehézségbe ütközik. A bevándorlók kevésbé tekinthetők azon népelemhez tartozóknak, mely születés által való szaporodásnak számát lényegben nagyobbitja, habár egy részük fizikai erejével aáros munkaerejét nagyban növeli. Nem hagyható elités nélkül a más nagyobb városokéval megegyezőket és élvezetmód, mely mindkét nemben a csökket valláserkölcsi érzettel együtt a család iránti ézeket is nagyon eltompítja és ha nem is vezet áltlánosan a megyénk több vidékén dívó egy gyermkrendszerhez, mégis sok esetben vagy a családkptődést akadályozza meg, vagy legalább a nagyobb germekáldás elől mesterségesen tér ki. Ha a születtek számát az egyes vallásfelekezetekhez tartozók 100 lélekszámához viszonyítjuk, azt találjuk, hogy katolikusoknál az egyes évek születésszámai 'c'11 és 35.3 közt mozognak, középszám 33.0. A zsidóknál már nagyobb az eltérés, amennyiben 23.3 és 34.6 közt van, a középszám 27.6. A többi vallásoknál még nagyobb ingadozások vannak 17.8 és 42.1 közt, középszám 26.4. A tíz év alatt történt házasságkötések száma az összes lakossághoz viszonyítva, évente 1 házasságkötés esik 110 lakosra, ami más vidékekhez viszonyítva épen nem nagy szám, minthogy azonban ezen számot 0 és 16 év köztiek nagy száma nálunk jobban kisebbíti, mint más vidékeken, ezeknek kihagyása után megejtett összehasonlításnál a viszony sokkal kedvezőbbé válik, így az 1891. évi népszámlálás adatai szerint Pécsett a 16 éven felüli férfiaknak 60.65 százaléka nős és a 16 éven felüli nőknek 54.41 százaléka férjezett. Pécs város házasságkötései számával a 26 törvényhatósággal bíró város közt a középhelyet foglalja el , megyénk pedig az összes megyék közt a második helyet, habár a kedvezőtlen születési viszonyok ennek hasznát meghiúsítják. A nem tekintetében a 10 évi összeszámítás 5657 fiút és 5296 leányt eredményezett, ami 170—100 aránynak felel meg. A halálozási arányszám az elmúlt tíz év alatt az egyes vallásfelekezeteknél úgy állott, hogy 100 születésre katolikusoknál 96.3, a zsidóknál 58.3, más vallásúaknál együtt 103.9 halálozás esett. Ezután találjuk a nem ragályozó gyermekkorok, az agy, gerincagy és agyburkok bántalmainak, egyéb nem fertőző és fertőző kórok, járványok leírását. A tífusz, mely azelőtt Pécsett ritkaság számba ment, 1890 ben borzasztóan dühöngött. Meghalt 90 ember, az összes betegeknek 7,6 százaléka. A járvány egész tartama alatt megbetegedett összesen 1181 ember, az összes lakosságnak 3,4 százaléka. A járványnak keletkezését és rendkívül heves voltát több körülménynyel lehet kapcsolatba hozni. Pécsnek talaja az uralkodó viszonyok befolyása által a szennyezésnek nagyon ki van téve. Legszennyesebb talaja a belvárosnak és budai külvárosnak van, mert ezek a legrégibb és leglakottabb városrészek. Pécsett a kórházügy a kifejlődésnek oly magas fokán áll, mint kevés magyarországi városban, amennyiben területén 4 jól berendezett kórház van, melyeknek költségét a közönség egyrészt maga fedezi, vagy legalább ahhoz valami módon hozzájárul. Közkórházunknak átalakítása még ez folytában megkezdődik és a régi kórházat 400 ágyra fogják kibővíteni és előkelő külsejével, souterarain és magas földszintre épült két emeletével, fedett, tágas és világos folyosóival, szép belső berendezésével egyike lesz az ország legnagyobb és legszebb kórházainak. Az irgalmasok kórháza 40 betegre van fölszerelve. A szerzet a betegeket ellátja kórházi ruházattal, étkezés, gyógyszer és szükséges orvosi kezeléssel ingyen. A negyedik részben a kulturhistóriai részt találjuk. A pécsi papnevelő intézet felállítása előtt a pécsi egyházmegye papjelöltjeit Grácba, Nagyszombatba, Loretto, vagy Rómába küldte hittani tanulmányaik elvégzése céljából. A pécsi papnevelő intézet megalapításához közvetlen okot szolgáltatott Thurn Antal pécsi püspök megerősítő oklevele, mely 1703. év márc. 2-tól van keltezve. De a megye régi vágya csak Berényi Zsigmond grófnak 1740. év szept. 30-án a pécsi püspökségre történt áthelyezte Carnot meggyilkolása. A ravatal előtt óriási tolongás volt. A százezernyi közönség a rekkenő hőségben is kegyeletes türelemmel viselkedett. Négy óriási terem volt tömve koszorúkkal. Több mint 1,600,000 frank áru virágot rendeltek meg a ravatalra. A virágkereskedők már kifogytak a virágból. A Marseillaise részleteket közöl a Carnot elleni összeesküvés felfedezéséről. Hétfőn egy nemrég besorozott és jelenleg a katonai fogházban fogva levő katona, mikor értesült Carnot meggyilkolásáról, azt mondta, hogy ő tudta, hogy Carnot-t Lyonban meg fogják gyilkolni, hogy az olasz Caserio követte el a gyilkosságot, hogy ő ismeri Caseriot és hogy az utóbbit a sorshúzás jelölte ki a tett elkövetésére. A katona továbbá elmondta, hogy Vaillant és Henry kivégzése következtében 7 anarkistából álló csoport elhatározta Carnot halálát. Egy este sorsot húztak, hogy ki szúrja le az elnököt Lyonban. A sors Caseriora esett, aki e fölött ördögi örömet mutatott. A munkaadójával történt jelentéktelen összeszólalkozás után Caserio 22 én elhagyta ezt, miután kifizettette bérét. Caserio tőrt vett és Lyonba utazott. A katona a hatóság előtt ismételte vallomását és megnevezte a hét összeesküvőt, kik részint már el vannak fogva, részint legközelebb le fognak tartóztattatni. Carnot temetése vasárnap ment végbe pazar gyászpompával. A Dupuy-minisztérium némi változtatással továbbra is megmarad. Országgyűlés. A képviselőház ülése jan. 30-án. A nyári szünet előtt ezúttal volt az utolsó, érdemleges ülés. Wekere indítványára elhatározták, hogy mivel az ajánlott javaslatok letárgyaltattak, a ház több meritorius tanácskozást nem tart s csak még egy formai ülés legyen e héten elnöki, bizottsági, esetleg kormányelőterjesztések és főrendi üzenetek átvétele végett. A ház elnöke megbizatott az október első napjaiban tartandó ülés összehívására. Ezután megválasztották a delegáció tagjait, 40 rendes és 10 póttagot. Kérelem. Kérjük. előfizetőinket, kiknek múlt hó végével előfizetésük lejárt, miszerint azt megújítani szíveskedjenek. Teljes tisztelettel A „PÉCSI FIGYELŐ“ (Pécsi Hírlap) kiadóhivatala. Hírek. (Az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése.) A vasárnap előkészületek közt folyt le a vendégek fogadására. A középületek s a központon fekvő magánházak dél felé már fel voltak lobogózva. A vendégek egy része az esti gyorsvonattal érkezett meg. Nagyszámú közönség várta őket. Ott láttuk a város notabilitásait, számos előkelő hölgyet, kik kevéssel 7 óra után különböző csoportokba verődve várakoztak a perronon. Amint a vonat megállóit, nagy nyüzsgés támadt, a rendezők buzgólkodtak, hogy a vendégek azonnal lakásaikra mehessenek. A rendelkezésre álló kocsikba ültették a vendégeket s megindultak. Kocsi kocsi után robogott a városba s hirtelenében olyan nagy por keletkezett, hogy a tudós férfiak alig alkottak maguknak kedvező véleményt a pécsi közegészségi viszonyokról. Este ismerkedési estély volt a nemzeti kaszinó nyári helyiségeiben, melyek fényes kivilágításáról a kaszinó gondoskodott. A vendégek közül 200 an vettek részt. Feltűnt, hogy a pécsi tisztikaron s azokon kívül, kiknek vendégei voltak, más nem volt látható. Az estély különben Farkas Sándor te-