Pécsi Figyelő, 1898. január-június (26. évfolyam, 1-73. szám)

1898-03-16 / 61. szám

1898. március 16. PÉCSI FIGYELŐ — (Otócska Budapesten.) Otócska Gézát tegnap végre Budapestre hozták Koppen­hágából. Az ügyészség fogházában van és ki­hallgatásakor az elkövetett sikkasztásokat be is ismerte. bűvészet, irodalom.­ ­ A varázsgyűrü, Planquette uj ope­rettje, tegnap este üres ház előtt érte meg a harmadik előadást. A szereplők közül Ligeti Mari és Réthi Lina, továbbá Hunyady, An­­dorffy, Borbély és Perényi voltak rajta, hogy a kis közönség jól mulasson. A­mi nem is maradt el. (­…) A Petőfi-Album iránt Magyarország határain túl is élénk érdeklődés mutatkozik. Egy bécsi irodalmi folyóirat megemlékezvén e díszes műről, az irigység hangján szól ar­ról, hogy Magyarországon ily irodalmi vállal­kozásokra nyílik alkalom.­­Az Athenaeum r­­t. patronátusa alatt — úgymond — a Petőfi­ Társaság a nagy népköltő dicsőítésére albu­mot ad ki, mely a magyar könyvkereskede­lem dísze, a magyar tipográfia valóságos kle­­nódiuma s a magyar könyvtárak kincse lesz. Jókai Mór, Bartók Lajos, Szana Tamás, Endrődi Sándor stb.-ek lobogója alatt egy se­reg művész sorakozott, hogy Petőfinek oly irodalmi emléket állítson, a­mely párját rit­kítja. Többet e műről nem árulhatunk el, de konstatálnunk kell, hogy oly művek, a minő a Petőfi-Album, mely diszkótésben csak ő frt, csupán ott keletkezhetnek, a­hol a kiadónak megvan a biztonság­érzete s meg van a ga­ranciája, hogy a lelkes és kegyeletes közön­ség pártolja hazafias vállalkozását.« fel. Mindezeknek az eltulajdonításával Teller Istvánnét vádolja, a kinél a csendőrök által megejtett vizsgálat alkalmával konstatáltatott, hogy lakásának kulcsa nyitja és zárja a gazda lakásának ajtaját is s azonkívül a padláson megtalálták Némethnek két névvel jelölt zsák­ját, melynek eredetéről nem tudott elfogadható felvilágosítást adni. Mivel azonban az egyik koronatanú, Rojt István a tegnapi­ végtárgyaláson meg nem jelenhetett, egyelőre elhalasztották a tárgyalást. 7 Törvénykezés. § A vasúti alkalmazottak bíróság elé idézése. Nemrégen megtörtént, hogy a csend­őrök előállítottak valami csekélyebb jelentő­ségű dolog miatt egy állomásfőnököt, anélkül azonban, hogy annak felebbvalóit értesítették volna s ezek előre gondoskodhattak volna az előállított állomásfőnök helyettesítéséről. Ebből az előállításból, egy kis baj is történt, ameny­­nyiben a főnökétől megfosztott vasúti állomás pályatestén egy teher­vonatnak a felügyelet hiányában baja is történt. Ilyen esetek meg­akadályozására az igazságügyminiszter most körrendeletet bocsátott ki az összes bíróságok­hoz és ügyészségekhez, amelyben szigorúan utasítja őket, hogy minden olyan esetben, ha valamely vasúti szolgálatban álló egyének bár­mily ügyben való beidézése, elővezetése, vagy letartóztatása válik szükségessé, erről az illető közvetlen elöljárója mindenkor eleve és annál is inkább értesítendő, nehogy a pályabiztonság fentartására szolgáló elővigyázati intézkedé­sek lehetetlenné tétetvén, balesetek idéztesse­nek elő. § Tolvaj asszony, Teller Istvánné szül. Abel Margit bazsok-pusztai lakos Németh Mihály ottani molnárnak házában bérelt la­kást s olyan szerencsétlen órában talált a házigazda szobájából egy fél zsák kukoricát saját lakásába átszállítani, a mikor Rojt Ist­ván és neje Keller Borbála beléptek a házba a hol ők is lakást akartak bérelni. Látva azt, hogy az asszony a házigazda lakását maga után kulcscsal bezárta, mikor a zsák kukori­cát átvitte, gyanúsnak tűnt fel előttük a do­log s közölték azt Németh Mihályisal, ki utána nézvén a lakásában levő dolgoknak 15 frt készpénz, másfél zsák kukorica, két kiló szalonna és egy forint áru zsír hiányát fedezte TÁVIRATOK. — Március 15. Budapesten. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata). A Petőfi-ünnep a Vigadóban megragadó volt. A zenekari emelvény előtt Petőfi mellszobra, körülötte a szabadsajtó első termékei voltak láthatók s a „Mit kíván a magyar nemzet“ tizenkét pontja. Az ünne­pen a legelőkelőbb közönség volt képvi­selve; az emelvényen Jókai Mór, Bar­tók Lajos és Szana Tamás foglaltak helyet. Bartók Lajos üdvözölte a közön­séget, örömmel jelentve be, hogy az Er­délyi Magyar Közművelődési Egyesület Rákosi Jenőt bízta meg az ünnepen való képviseletével, a Felvidéki Magyar Köz­művelődési Egyesület pedig üdvözlő táv­iratot küldött. Erre felkérte Jókait az üdvözlő beszédre. Szűnni nem akaró él­jenzés támadt, mikor Jókai Mór fellépett. Megindulva, fellelkesülve hallgatták költői szavait, szomorú visszaemlékezéseit, felde­rítő adomáit. Bartók Lajos „Apotheozis“ című költeményét így fejezte be: „Március örök! Az a feltámadás!“ Rákosi Jenő a szabadsajtóról érte­kezett és értekezését szűnni nem akaró tapsvihar követte. Ábrányi Emil költe­ménye: „Petőfi—Jókai“ címmel oly hatást tett, hogy a nők sírtak Jókai odarohant a költőhöz és megcsókolta. A Nem­z­e­t­i Lovardában tartott ünnepen is fényes közönség volt jelen s minden párt képviselve volt. Károlyi István gróf elnök levélben értesítette a rendezőséget, hogy betegsége miatt nem elnökölhet. Hazafias, meleghangú levele lelkes tapsokat és éljenzést keltett. H­o­­r­á­n­s­z­k­y Dezső aposztrofálta erre néhány lelkes szóval negyvennyolc nagy vívmá­nyait, mire a gyűlést megnyitódnak jelen­tette ki. Ezután Beöthy Ákos elmon­dotta nagyszabású beszédét. Március tizen­ötödike egy titáni nemzedék hősies kor­szaka volt. A nemzetnek termő ereje, mely száz esztendőn keresztül szunyadott, egy­szerre csak a legerősebb természetben, a legpompásabb virágzatban nyilatkozott meg. Ezután áttért Kossuth Lajos következő kije­lentésére : „A magyar nemzet királysági ér­zelmű; a magyar nemzetnek Budán ki­rályra van szüksége; hozza isten körünkbe ő felségét és biztonságban lesz“ — amit percekig tartó taps követett. Gyönyörű beszédet mondott Győry Elek is. Remek formában idézte fel a 48-diki férfiak és vívmányok emlékét, a­ beszéd leírhatatlan tetszést keltett. Budapest fel van lobogózva a mai napon; az üzletek zárva vannak és min­denütt ünnepi hangulat uralkodik. — Kossuth­ Ferenc Ceglé­den. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) Cegléden Kossuth Ferencet ezerekre menő nép fogadta tegnap este a vasútnál és fáklyás menettel kísérték be a városba. Kossuth beszédében jelezte, hogy március tizenötödike a nemzet ébredésének napja. Hiába akar a kormány más napot ünneppé tenni, a nemzet azért március tizenötödi­két tartja meg. Csodás tapintatot mutat a nemzet épen ezzel, hogy az alkotmányos küzdelem és nemzeti ellenállás emlékét oly napon ünnepli, midőn együtt ünnepel­het a nemzet és a király. — A nemzet ünnepe. (A „P. F.“ eredeti távirata.) Ungvárról, Iglóról, Szegedről, Egerből, Aradról, Nagykanizsá­ról és számos más, az ország legkülönbö­zőbb részein fekvő városból jelentik, hogy a mai március tizenötödiki nemzeti ünnep alkalmából a város fel van lobogózva és fákulásmenetekkel s ünnepi szavalatokkal ülik meg a szabadság születésének ötve­nedik évfordulóját. — Március 15. a Vígszín­házban. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) Budapesten a Vígszínházban teg­nap este volt a március tizenötödiki al­kalmi szint­ű premierje. A közönség a színészekkel együtt, énekelte a „Himnusz“-t. — Agyonlőtt milliomos. (A „Pécsi Figyelő“ eredeti távirata.) London­ban az öngyilkossá lett milliomosnak, Barnaton­ak öcscsét, Wolf Joelt irodá­jában orozva agyonlőtték. Laptulajdonos Felelős szerkesztő SZAUTTER GUSZTÁV PLEININGER FERENC TAIZS JÓZSEF kiadó. Hirdetések. 1698. sz. tekv. 1897. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a pécsi kir. járásbíróság 1892. évi 5498. és 6601. számú végzése kö­vetkeztében Egry József és Hinka László ügy­védek által képviselt, Eger Zsigmond által képv. Szt.­Ferencz rend és Troll Ferencz által képv. pécsi egyházmegye javára néhai Rónay Sándor ellen 6000 frt és 6383 frt 60 kr. s jár. ere­jéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 500 frtra becsült könyvtárból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a pécsi kir.­­biróság 33620. 1897. számú végzése folytán 12383 frt 60 kv. tőkekövetelések és járulékaik erejéig Pécsett, apácza-utcza 17. sz. leendő esz­közlésére 1898. évi márczius hó 26. napjá­nak délelőtti féltiz órája határidőül kitü­­zetik és ahhoz a venni szándékozók oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvényczikk 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Pécsett, 1898. évi március hó 13. napján. Fonyó István kir. kir. végrehajtó.

Next