Pécsi Hirek, 1931. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1931-01-05 / 1. szám

2 PÉCSI HÍREK A pécsi keresztényszocialista szakszervezetek munkásságának újéve Komócsy István prépostkanonok újévi beszéde a keresztényszocialistákhoz A keresztényszocialista munkásság körében mérhetetlen felháborodást és elkeseredést váltott ki ez egyesület elnökének, Geosits Lajos káplánnak karácsony előtt pár nappal küldött levele, mellyel a szakszervezetek helyiségét felmondta. Őszinte fájdalmat és személye iránt törhetetlen ragaszkodást váltott ki Komócsy Istvánnak azon közlése, hogy az országos szakszervezeti központ megbízatásáról lemond. A szakszervezeti munkásság ügyeit intézni hivatott vezérlőbizottság elhatározta, hogy törvényes jog alapján birtokolt helyiségét át nem adja, erről az egyesület választmányát is értesíti és Komócsy Istvánt felkéri, hogy központi megbízatását a jövőben is tartsa meg. Ezért újév napján a szakszervezeti munkásság népes küldöttsége kereste fel és Horváth Bors Gyula, a vezérlőbizottság elnöke, üdvözölte Komócsy István prépostkanonokot, mint a keresztényszocialista munkásság vezérét és atyját és biztosította a munkásság igaz szeretetéről, megbecsüléséről és törhetetlen ragaszkodásáról, melyet csaknem három évtizedes érdeknélküli, keletes és áldozatos igazi köztényszocialista munkásságával emelt ki és kérte az összakásság nevében, hogy tisztét, mint központi megbízott, nőben is tartsa meg, különösen az, mikor a magyar munkás _écét meg nem értők — önös érdekből jövő külső nyomásra — a keresztény és nemzeti alapon álló munkásság várát — a szakszervezeteket — akarják szétrombolni. Kérte, hogy a munkásságot az elkövetkezhető nehéz küzdelmeiben ne hagyja el, hanem legyen továbbra is szerető atyja és vezére. Lelkes éljenzéssel kísért beszéd után Komócsy István a következő beszéddel válaszolt: ,,Az elnök úrnak s a megjelent szervezett keresztényszocialista munkásságnak üdvözletét megköszönve, szívesen kívánok én is Önnöknek boldog újesztendőt. Tisztában vagyok azzal, hogy az itt megjelent 40—50 vezérlőbizottsági tag nemcsak annak az 1100 szervezett keresztényszocialista munkásnak volt szószólója, akiket 12 szakszervezetükben irányítanak és képviselnek, hanem nagy lelki közösségeik vannak azzal a 2300 egynéhány pécsi polgárral is, akik az egy évvel ezelőtt lezajlott törvényhatósági bizottsági választások alkalmával a kerületekben a Pécsi Keresztény Községi Párt programmját magukévá tették, sőt annak a növekvő olvasótábornak is, amelyet a mi hétfői újságunk, a Pécsi Hírek, maga köré toborzott. Meg vagyok győződve róla, hogy a kritikák, az intrikák és az üldöztetések nyomán is áldást hozó eredmények csíráznak, ha nem is az Önök részére, hanem a város egész közönsége részére s annak a mozgalomnak továbbfejlesztésére, amelyet Önök képviselnek. A városi és a megyei életnek aktualitásairól máskor és másutt szólhatunk, itt és most az Önök keresztényszocialista szervezkedésének karácsony szent napjára belőtt, mérgezett nyilairól és robbantó aknáiról szólok. Azt említette előttem Horváth Bors Gyula elnökük, hogy az egyesület elnöke fölmondotta a szakszervezetek helyiségeit. Az eljárást minősíthetetlenül alacsonynak kellene mondanom, ha nem tudnám, hogy a megelőző félreértések és meg nem értések hosszú láncolatának egyik bekapcsolása ez nem azok részéről, akiknek nevében teszik, hanem azok részéről, akik a cégjegyzést vállalni nem akarják. Szerény nézetem szerint a kilakoltatásnak sem jogi, sem erkölcsi alapja nincs. A pécsi keresztényszocialista mozgalomnak megszervezői és az egységes keresztényszocialista mozgalom alapítói elsősorban a szakegyesületekbe szervezett munkások részére építették a keresztényszocialisták házát. Ezért is nevezték azt kezdetben kizárólagosan munkásegyesületnek s ezért van ma is a ház ormára írva: Keresztényszocialista Munkás Szakszervezetek. Az egyesületi tagok — értékes kultúrmunkásságuk mellett — már kezdetben foglalkozási csoportokat alakítottak s ezekből fejlődtek idővel a szakcsoportok, amelyek országos kapcsolódásokat létesítettek, de a házat, amelyet értük és részükre építettek, soha el nem hagyták, azt, mint sajátjukat 27 esztendőn keresztül megszakítás nélkül, zavartalanul és jogosan használták. Ez volt az alapítók és építtetők szándéka, ez volt a szakadatlan gyakorlat, ez a fennálló jog és ezt kívánta meg a keresztényszocialista összetartás s ezt kívánta volna meg a karácsonyi ünnepek békéje és egy jobb, boldogabb újévnek hajnalhasadása. Az önöket kitessékelő és velem is közölt levél tartalmánál és igazságtalanságainál fogva mélyen megszomorított. Ebben a pillanatban arra gondolok, hogy a keresztényszocialista mozgalomnak nagy jótevője: J. K. Wajdits Gyula, prelátuskanonok a sírjában fordulna meg, ha látnia kellene, hogy a szervezett keresztényszocialista munkásokat békésen és jogosan birtokolt otthonukból valaki, akit most megnevezni nekem fájdalmasan esnék, szívtelenül, könyörtelenül és jogtalanul ki akarja üldözni. Nem hiszem, hogy az erkölcsösen gondolkodó közvélemény helyeselje ezt a szégyenteljes eljárást, de azt sem hiszem, hogy a dolgok lényegére tekintő törvényes eljárás kapcsán győzedelmeskedjek az intrika és az erőszak a jogon, az észszerűségen és az alapítók szándékán. 27 esztendővel ezelőtt én raktam le annak a háznak alapjait, amelyből most Önöket ki akarják üldözni és amelyre akkor életemnek első és egyedüli ezer koronáját áldoztam. A dolog személyi és politikai hátterére most nem mutatok rá. De arra szívesen emlékeztetem a szervezett munkásságot, hogy Horváth Bors Gyula, az Önök elnöke és vezére, mint munkás, 27 évvel ezelőtt is ott állt mellettem, segítette megépíteni azt a házat, megszilárdítani és naggyá tenni azt a mozgalmat, amelyért évtizedek munkásságát és szenvedéseit áldozta. Ugyanez a Horváth Bors Gyula még az őszi betegségem alatt az egyesületiekkel fölvette az érintkezésnek, az együttműködésnek szálait. Barátaink közül többel az én kifejezett helyeslésemmel és közbenjárásommal ennek lehetőségét előkészítettük. Egy olyan ügyrendet dolgoztunk ki, amellyel az egyesületiek régen óhajtott szándékát, hogy egymásnál kölcsönösen is képviseljük magunkat, az általuk kívánt formában lehetővé tettük. S mindennek mi az eredménye? Egy szeretetlen, egy képtelen, egy érdemben jogtalan, szívtelen levél, amely jellemzését és elítéltetését önmagában hordozza. Talán az úgynevezett sárga szervezetek besikkasztásának vágya munkásaink szabad szervezetei helyébe. Akik csinálják, bírják pénzzel és hatalommal is. A munkanélküliség és a szegénység a munkásságra nézve nagy kerítő. Én azonban bízom vezérükben, Horváth Bors Gyulában, a vezérlőbizottság minden tagjában és a szervezett munkások öntudatában. Amidőn szíves üdvözlésüket megköszönöm, közlöm az Urakkal, hogy az országos központi megbízatásomról lemondtam. A cselekvést Önökre s munkástársaik elhatározására bízom, lelkiismereti szabadságuk útjába nem akarok állani. Azokat az eszközöket, amellyel méltatlan emberek nekik megfelelő módon az útból eltehetők lennének, a sors nem adta a kezembe s ha itt-ott kínálkoztak, nem fogadtam el. Legyenek Önök is nyugodtak, elhatározottak, de passzívak. Még ha azt gondolnák is, hogy önökkel gonoszul cselekednek , akkor is legyenek türelemmel. A munkásság fölszabadító eszköze a páncélszekrényekkel, fogdmegekkel, ravaszkodásokkal szemben nem lehet az önök munkától edzett izmos ökle, sem bunkóra fogott fájdalmas keresztjük. A jog, igazság és szeretet diadala meg fogja hozni a keresztényszocialisták békéjét és boldogabb újévét. A beszéd után Stammer Béla kerületi titkár mondott köszönetet a sok szeretetteljes támogatásért és áldozatos együttműködésért, amiben a munkásságot Komócsy István prépostkanonok részesítette. Talpra állítom Önt ! 45 perc alatt újonnan felszerelt mechanikai cipőüzememben, hol garantált, jó munkát kap a legversenyképesebb áron! Quintus, Najráth tér 6. sz. J <M—— —l ♦ fi HÉT HÍREI A hősök emlékművének tervpályázati határideje 1931. márc. 30. I. díj 1000, II. díj 600, III. díj 400 pengő. Az elgondolás szerint inkább architektonikus, mint figurális megoldást kívánnak. * Tizenöt év múlva tért haza a hadifogságból Parrag Tibor szekszárdi szigorlómérnök, ki ezidő alatt Kínában dolgozott. ❖ Bronzkorszakbeli telepet ásatott ki Fejes György dr. a németbóLyi uradalomban. Művészi fejlett ízlésről tanúságot tevő edények kerültek napvilágra. * Hatezeregyszáznál több kenyérkereső nő van Pécsett. A munkaadók a legnagyobb megelégedés hangján nyilatkoznak felőlük. ❖ Új fürdőtelepet létesít a veszprémi székeskáptalan Balatonlídó néven Siófok és Zamárdi között. Vasúti megálló, villany, posta, telefon, távíró stb. már a nyáron megnyílik. Felfüggesztették az esztergomi polgármestert, dr. Antony Bélát a szanálás ideje alatt elkövetett szabálytalanságok miatt. A fegyelmi eljárást megindították ellene. Hétfő, 1931. január 5 Pécsi Hírek Pécs és Exareanya közönségéhez Előfizetési felhívás ! A lelkiismeretesen végzett kötelességteljesítés érzésével hívja fel a Pécsi Hírek szerkesztősége a lap harmadik évfolyamának kezdetén a mindig növekedő olvasótáborát új előfizetésre. Nekünk, akik a Pécsi Hírek hangjaival és irányával új hangokat és irányokat vittünk Pécs és Baranya közéletébe, az írás lelkiismereti kényszer és gyönyörűség volt. Meggyőződésünk szerint nemzet- és városszolgálat. Egy külön lelkisége ez az írásnak. Távol az üzletieskedéstől, közel az áldozatossághoz. Éppen ezért tollunkat sem megvenni, sem megfélemlíteni nem lehetett. Politizáltunk, de nem ravaszkodtunk. Őszinték voltunk, de nem durvultunk el. Szocialisták vagyunk, de nem osztályharcosok. Szigorú és igazságos megfigyelői Pécs és a vármegye közéletének. Ezen az úton óhajtunk haladni az új esztendőben is. Lapunk előfizetési árai: negyedévre 2 , 40 fill. Egy hóra 80 fill. A Pécsi Hírek szerkesztősége.