Pécsi Közlöny, 1897. november (5. évfolyam, 125-135. szám)
1897-11-03 / 125. szám
á nyos °/o-át tartoznának egyszer s mindenkorra beszolgáltatni, miként az a tanítók, állami, törvényhatósági, községi s egyéb, nyugdíjkötelékbe lépő hivatalnokok részéről is történik. — Kéri továbbá az u. n. „nyugdíj-pragmatika“ szabályozását esetleg akként, hogy — egyelőre legalább 40 szolgálati éven aluli időre 800 frt, a betöltött 40 éves szolgálati időre pedig 1000 frt évi nyugdíj állapíttassák meg. Végül kérelmezi a nyugdíjalaphoz való évi hozzájárulási hányadnak a kongrua-bevallási jegyzőkönyvek megállapított jövedelmeihez alkalmazott, helyesbítését , s mindezen, valamint egyéb az ügyet érdeklő szabályrendeletek megalkotása céljából egyházmegyei értekezletnek egybehívását. Mély tisztelettel jelentvén egyúttal, miszerint fenti előterjesztését, illetve kérelmét a kinevezendő (közben már ki is nevezett) megyés főpásztor előtt is megnyitandja. II. A szegzárdi egyházkerület ide vonatkozó határozata pedig ekként hangzik : Felolvastatott a gödrei kerület körözvénye, melyben arra kérik az egyh. m. hatóságot, hogy a papi nyugdijat 600 írtról 800 írtra emelje föl. — A szegzárdi esperes kerület papsága örömmel üdvözli a jó eszmét, és csatlakozik hozzá, ha t. i. a nyugdíjalap megbirja ez összeget. Nem idegenkedik a kerület az évi nyugdíjilletékek bizonyos százalékkal való fölemeltetésétől sem, de óhajtja, hogy az ezen célra leendő illetékek megszabásánál a konynia alkalmából megállapított javadalmi öszszeg szolgáljon alapul. Nem csatlakozik azonban a gödrei kerület felhívásának ama részéhez, hogy plébánosi kinevezések alkalmával történjék a nyugdíjalapra való megadóztatás, mivel ez esetekben az újonnan kinevezettnek oly sokoldalú kiadása van, hogy az e célra történő kiadást nagy teherre lehetne tekinteni. Óhajtja azonban kerületünk, hogy hozassék egyházmegyei statútum, mely szerint az elhalt javadalmasok, tehát kanonok urak és plébánosok kötelezve legyenek hagyatékuk egy bizonyos részét e célra beszolgáltatni, míg a végrendelet nélkül elhalt javadalmasok hagyatékának az egyházmegyei célokra eső részen nyugdíjalaphoz csatolassék. III. A dunaföldvári esperesi kerületnek papsága, miután eléggé megbízható forrásból értesült, hogy a 800 fitos évi nyugdijösszeget az alapok és az évi hozzájárulási dijak már ez idő szerint megbizják, az indítványt helyesli és magáévá teszi, és kéri a ft. egyh. m. hatóságot, méltóztassék az évi nyugdijösszeget 1898 évi jan. hó 1-től kezdve 800 írtra fölemelni. A második indítvány tárgyalásába — hogy a nyugdíj 1000 írtig fölemeltessék és ezen cél elérésére a nyugdíjalapnak uj jövedelmi források nyittassanak — ez idő szerint a dunaföldvári esperesi kerület papsága nem bocsátkozik. Kelt az egyházkerület Kömlődön 1897. évi október hó 19-én tartott gyűléséből, látszik a, állatok minden társasági ottlétének alaptörvénye. A költözés — indulás és érkezés — ideje egy vidéken egy fajra nézve meglehetősen állandó. A legtöbb faj rendesen évről-évre ugyanazon nap körül indul és érkezik, sőt némely fajok úgy látszik érkezésben és indulásban a napot évrőlévre pontosan megtartják, mintha csak naptár szerint igazodnának. Kivételes időjárás mellett azonban a költözés ideje is változást szenved. A szerint, amint az időjárás hidegebb vagy melegebb s ezzel kapcsolatosan a táplálékban bőség vagy hiány van, a költözés napja ingadozást mutat, mely azonban ritkán nagyobb egykét hétnél. Az éneklők pontosabban megtartják az időt - a vízi madarak már inkább tekintettel vannak az időjárásra, kivált ősszel elköltözéskor. De rendes időjárás mellett a költözés csaknem minden évben ugyanazon napra esik. Gyenge tél után korai tavaszodásnál a mi madaraink korábban érkeznek, mint erős tél után mikor későn tavaszodik. úgy látszik azonban, hogy a madár az itteni időjárásra való tekintet nélkül a maga idejében elindul, csakhogy ha az idő nálunk kedvezőtlen, akkor a pihenő állomásokon időzik tovább. Azért a madarak érkezésében (délről) alig van egy hétnél nagyobb különbség, az időjárás itt nincs jelentékenyebb befolyással. Már az elutazás sokkal jobban függ az j időjárástól.. Az egyfajbeli madarak többnyire nem együtt és egy időben költöznek. Az éneklő madarakból legelőször indulnak és érkeznek az öreg hímek, azután napok sőt hetek múlva a nőstények, és csak ismét hetek múlva az utolsó évben született fiatalok. Ugyanez áll a kakukról és gólyáról. A hímek először mennek azért, mert nincsenek elfoglalva a költéssel és neveléssel. A fiatalok talán azért maradnak hátra, mert még erős bennük a honvágy, vagy félnek az utazás veszélyeitől. Az egyfaju vizimadarak rendesen minden vidékről együtt költöznek. Némely madaraknál (Vége köv.) „Pécsi Közlöny“ Hirek. Pécs, 1897. november 3. Plébánosok kinevezése. Esterházy Pál herceg mint kegyúr az üresedésben levő ozorai plébániára Pintér Károly agárdi adminisztrátort, ki 14 éven át működött a hercegi kegyuraság alá tallózó plébániában segédlelkészi minőségben, — mutatta be kánoni beruházás végett a káptalani helynöknek. A pécsi székeskáptalan a kegy uraságához tartozó sumonyi plébániát Csurda Béla székesegyházi sekrestyeigazgatónak adományozta. Lemondó kongr. képviselő. Vörös Mihály pécsi püspöki tanítóképző-intézeti tan is a mohácsi katolikus autonómiai választókerület megválasztott képviselője, a kongresszusi képviselői állásról lemondott. Ennek következtében a hercegprímás fölkéretett a szükségessé vált új választás elrendelésére. A temetőben. Szomorú ünnepe volt hétfőn délután, este és másnap az élőknek, kik kirándultak a temetőbe a csöndes sirhalmok közé, hogy elrebegjenek egy-egy imát kedves halottjaikért. Általános szomorú ünnep ez, mert kinek ne volna kedves halottja, kit tiszteltünk, szerettünk s kinek emlékét, mig halkan rebegjük imáinkat, visszaidézzük magunk elé. S míg e kedves emlékek szomorú képe föltárni előttünk, a misztikus temetői csöndben olyan különösen, mint egy távoli hang csendül meg fülünkben : majd ha ti is itt nyugodtok?! .... Lesz-e aki rátok is gondol majd, aki sírotok fölött felgyújtja a szeretet, a megemlékezés mécsét ? . . . A jó Istennek is van a községekben háza és földje. Háza a templom, földje a temető, melyben a megtestesült Fiu Isten vére által megváltott emberek hűlt tetemei mint Istennek vetőmagja nyugosznak azon napig, melyen örök életre fognak föltámadni. Tisztelet tehát a temető iránt, Isten földje az, szentelt terület, holtak birodalma, a hová az embernek imádkozni illik járni, a megholtakért s kijózanulást tanulni a múlandó világ mámorából ! Az egyházmegyéből. Sipos Imre mocsoládi plébános kineveztetett a mágocsi espereskerület jegyzőjévé. — Waldinger István kővágószőlősi segédlelkész, betegsége miatt, egyelőre fölmentetett a szolgálat alól. Rekviem. Ma reggel 9 órakor a székesegyházban a pécsi egyházmegye elhunyt püspökeiért gyászmise volt. Kápolnaszentelés. Troll Ferenc vár. püspök most vasárnap fogja a Biedermann Rezső nagybirtokos által emelt szentegáti kápolnát fölszentelni. Hálaadó istentisztelet. Jövő vasárnapon (7-én) a székesegyházban — a püspöki kinevezés alkalmából „de egyesek hátramaradnak, sőt ki is telelnek költözés nélkül. Minden költözésnél vannak előfutárok, melyek a sereg előtt érkeznek s azután legalább néha megint eltűnnek. Ezek úgy látszik csak kémek, amelyek időjárásró és táplálékról szereznek tudomást; ha látják, hogy a sereg előtt még hideg van és nincs menni, akkor visszamennek s tudatják társaikkal a rossz hírt. (Talán akkor visszamennek legalább egyesek, ha jó kilátások vannak.) Ha az előfutárok jó hírt hoznak, megindul a sereg tömege. Amint ez megérkezett, rendesen nem tér vissza, akármilyen rossz idő jöjjön is rá. A költöző sereget rendesen elmaradottak is követik, kiket egyéni okok pl. gyengeség stb. tartottak vissza. A madarak általában repülve vándorolnak , mert mint Faber helyesen megjegyzi, a költözés ösztöne oly sürgető, hogy annak csak a leggyorsabb mozgással lehet eleget tenni. 1897. november 3.