Pécsi Közlöny, 1900. február (8. évfolyam, 9-16. szám)
1900-02-01 / 9. szám
éreztetjük vele az állam és társadalom gondoskodó kezét és arra képesítjük, hogy telepén a társadalom és állam derék polgára lehessen. Ez a szociális cél. Csak fél munkát végeznénk azonban, ha a telepítéssel együtt a jó agrárpolitika útjára nem lépnénk. Enélkül kockára teszszük azt a sok milliót, mit erre a célra áldozunk, nemcsak, hanem saját pénzünkön szítjuk az agrárszocializmust. Fontolják meg az érdekeltek, hogy a telepesek eddig csak azért nem tudtak boldogulni, mert a mezőgazdaság került válságos viszonyok közé. Kirschanek Ödön: A városi szegényügy rendezése. Szép verőfényes nap virradt fel január 28-án Pécsre, mintha csak azon modern intézménynek, melyet belügyminiszteri utasításra, de méginkább fáradhatatlan főispánunk sürgetésére a városi törvényhatóság életbe akar léptetni, kedvező ómenje lenne. Értjük a városi szegényügynek modern és a külföldi minták figyelembe vételével való megoldását, melynek megbeszélése, a készített tervezetnek meghallgatása végett vasárnap délelőtt 10 órára hívta egybe a polgármester a városi szegényügyi bizottság és a városi törvényhatósági bizottságnak tagjait, a jótékony egyletek vezetőit, a városban levő vallásfelekezetek lelkészeit, hitközségi elöljáróit. Már jóval 10 óra előtt gyülekeztek a városháza közgyűlési termében a meghívottak. Megjelentek az értekezleten Majorossy Imre polgármester elnökön, Csizmadia Géza II. aljegyző, jegyzőkönyvvezetőn kívül Bánffay Simon kir. közjegyző, Szeredy József dr. és Spiesz János kanonokok, Dragonescu Dömjén kir. pénzügyigazgató, Incédy Dénes főgimn. igazgató, Pataky Lucidus hg. r. perjel, Ángyán Aurél Szt. Fer. r. házfőnök, Fekete Mihály városi főügyész, Erreth Kálmán, Kammerer Ferenc, továbbá Krasznay Miklós, Egry József, Egry Béla dr. és Stern Károly ügyvédek, Piacsek Gyula műépítész, Engel József fakereskedő és nagybirtokos, Lőwy Lipót orvos, Perls Ármin dr. rabbi, Eizer János kereskedő, Záray Károly dr. ker. kamarai titkár, Hartl ferenc, Dobszay Antal, ifj. Radocsay Mátyás, Tamásy, Nürnberger József, Hillebrand Ferenc, Cirják városi bizottsági tagok, Vaszary Gyula rendőrfőkapitány, Reed György és Herbert János tanácsosok, Trippammer városi erdész, Tichy aljegyző, Cirer Elek városi főorvos. A pécsi jótékony nőegyletet Sávéi Kálmánná és Hinka Lászlóné, az izr. nőegyletet dr. Goldberger Mórné, a Szt Vince-Egyletet Hanug Ferenc dr. képviselték. Az értekezletet polgármester elnök meg nyitván általános vonásokban ecseteli az értekezlet célját, amely nem egyéb, mint véleményt nyilvánítani azon szabályrendelet-tervezet felett, melyet a szegényügy szervezése ügyében a törvényhatóság elé kíván terjeszteni. A községeknek az 1886: XXII. t. c. 145 §-ában kötelességévé tétetett, hogy szegényeikről gondoskodjanak, amennyiben a társadalmi tényezők azokat ellátni nem tudnák. Ezen köteles segélyezésből az állam is az 1898 : XXI. tc. rendelkezése szerint, kiveszi részét, midőn a beteg szegények kórházi ápolásának, szállításának és a 7 éven aluli szülötten gyermekek eltartásának terhét e tcikkben magára vállalta, illetőleg az ezen tcikkben szervezett betegápolási alapokra rótta. A m. kir. belügyminiszter 1899. május 1. kelt rendeletében meghagyta, hogy a város a szegényügy szervezéséről szabályrendeletet hozzon és az összes városi szegényekről törzskönyvet vezessen. Polgármester a törzskönyvet már össze is állította, a szabályrendelet-tervezetet is elkészíttette, melyet többek felszólalása után a következőkben ismertet. A javaslatnak kiinduló pontját képezi annak meghatározása, kit értünk szegény alatt ? A javaslat azt mondja szegénynek, akinek önhibáján kívül nincs annyija sem, mint a legszegényebb napszámosnak. A város kötelessége tehát csak arra terjedhet, hogy minden szegénynek, aki dolgozni nem tud, legalább ilyen megélhetést biztosítson. A javaslat további lényeges része az, hogy a várost 14 kerületre osztják, melynek élén egy-egy a törv .bizottság által rosztott kerületi főnök alatt annyi önként jelentkező szegény gondozó fog állani, ahányat szükségessé tesz a szegények száma. Átlag 4 szegény család jut az egyes gondozók alá, kik 2 hetenkint kerületi ülésekben tanácskoznak és határozataikat másnap a központi bizottsággal közlik. A központi bizottságnak tagjai lesznek a jótékony egyletek elnökei és alelnökei. A segély mennyisége egy hétre 1 frt 50 kr. havonkint nem lehet több mint 6 frt 50, egy évben mint 78 frt. A segély nem pénzben,hanem természetben (étel, tüzelő, ruha, szerszámok, szállás) fog adatni, pénzt lakbérre a háztulajdonos kapja. Fedezetül fog szolgálni a betegápolási alap jövedelmén kívül a pénzbírságok és büntetésekből, letétekből, magán adományokból, mulatságok jövedelmeiből egybegyűlt pénz és főkép a szegényügyi kiadások fedezésére az évi költségvetésbe felveendő összeg. A most fennálló jótékony egyletek autonómiáját a szabályrendelet nem érinti, azok maradnak amint voltak, segítik főképen azokat, akiknek a város által nyújtott segélyminimum családjuk eltartására nem elégséges. Az értekezlet meghallgatván, a részleteket Vaszary főkapitány, indítványára, melyet Szeredy dr. és Perls Ármin is támogattak, abban állapodott meg, hogy a szabályrendelet-tervezet sokszorosíttassék és mindenértekezleti taggal közöltessék, és csak azután fog az értekezlet a részletekhez, sőt általános elvi szempontból is a dologhoz hozzászólni. Igaza van. A XX-ik század a secessió jegyében jön a világra, épen ezért a leghatározottabban kétségbe esném, ha valaki oly biztosító társulatnál asszekuráltatna, melynek tagjai ezer évig nem halnak meg. Mert, hogy mi lesz egy évezred múlva, ha ez így folytatódik tovább, annak a jóig a megmondhatója. Hitet teszek rá hogy kész őrület lesz. (------------------------------------------------?) Ön csodálkozik azon, hogy Kielhauser H. glicerin-crémejét oly alak hirdeti utolérhetetlen hatásúnak, a melynek a haja összeenyvezett és beszegett lószőrből készült s a teste valamiféle, alkalmasint glicerin virágból búvik elő? Oh kérem ne tessék az ilyen cseppségeken egy sziporkányit se fennakadni, vagy talán csak nem kívánja, hogy egy szecessziós figurában szellem és élet legyen?! Lesz még különb csodaszülöttekhez is szerencsénk. Úgy hizem nem mondok sokat, ha azt állítom, hogy a jövő évben a rózsát aegyptusi hagymának fogják pingálni. Igen. A dekoratív festészetnek ez a felfogása, mely hogy művészi ne lenne, arról szó se essék, mindenre képes. Már most tessék elképzelni, ha a tanítónak ily nemű szemléltető képek segítségével kell magyaráznia, nincs-e kényszerítve, hogy ily meghatározást adjon: „A rózsa oly virág, melynek egészen más illata van mint a hagymának.“ Természetes, Ő Felsége nagyon is fején találta a szeget, mikor azt mondotta, hogy a szecessszionisták nem tudnak festeni. Különben hagyjuk a szegény piktorokat, ne bántsuk őket még mi laikusok is, hisz’ úgysem csoda, ha szegények szecessiósakat hallucinálnak. Tudja kedves Uram, az éhes ember színesnek látja még a havat is. (---------------- -----------------------?) Hogy nyilatkozik-e a szecessió másban is, mint a festészetben ? De mennyire. Ha Verásig fel tudnék emelkedni, akkor ezt a hasonlatot, melyet mondandó vagyok szecessziós rímekbe szedném. Valamint a szegény legény kabátján lyuk elül, lyuk hátul, lyuk mindenfelül , ép úgy a mai világon is szecesszió fent és lent, szecesszió hátul és elül, szecesszió mindenfelül, Antiszecessziós hirlapíról nyelven szólva : „A szecesszió orgiáit üli s napról-napra szedi áldozatait.“ Nézzük csak a jelenlegi angol férfidivatot. No ne tessék elijedni, nem akarom bebizonyítani, hogy egy fashionable társaságban szívesen látott úriember öltözete a silk-hat-től (cilinder) kezdve egész a matt bőrből készült gombos és kettyűbőr betétes, középmagas sarokkal bíró cipőig szecessziósan van felruházva. Ennyire még hál’ Istennek nem vagyunk, csak lehetünk. Ami az én ízlésem szerint nagyon szecessziós szó, az mindenekelőtt, az újra felkapott nagy és széles mandhetta. Nem „PÉCSI KÖZLÖNY* 1900. február 1.