Pécsi Közlöny, 1909. szeptember (17. évfolyam, 175-195. szám)
1909-09-01 / 175. szám
1909. szeptember 1. Szerda XVII. évfolyam 175. sz Szerkesztőség- és kiadóhivatal Király utca 1 24. szám. Városi és interurbán telefonszám 111. || Főszerkesztő : Dr. Egry Béla ország. képv. Dömös Anzelm Madarász Béla felelős szerkesztő, kiadó laptulajdonos. Kéziratot vissza nem adunk. Előfizetési árak: Egész évre 24 K., félévre 12 K., negyedévre 6 K., egy hónapra 2 K Egyes szám ára 10 fillér. Ausztria és a liberalizmus. (H.) Az osztrák birodalom politikai élete sohasem nyújtott tiszta, áttekinthető képet. Parlamenti küzdelmei néha a szenvedélyek igen alacsony fokú küzdelme volt, néha a bürokratizmus érdektelensége. Hiányoztak odaát azok az eszmék, melyek a birodalom népességének összességét lelkesítették volna és minden fmozgalom partikuláris, nemzetiségi jelleggel bírt. Ez az állapot a birodalom elemeinek természetéből következett. Nem egy uralkodó nemzet alkotta meg és tartja össze ezt a birodalmat, hanem egy uralkodóháznak lassankint összeszerzett birtoktömege az egész és nincs más kapocs közöttük, mint a dinasztia és az általa létesített, tőle függő intézmények. Sem kulturális, sem közgazdasági tekintetben nem tudtak a császári ház politikusai olyan érdekeket teremteni, melyek valami egységet hozzanak létre. Pedig Mária Terézia óta ezen fáradoznak és ennek vetették oda áldozatul Magyarországot. A politikailag is erősen támogatott ipar nem bírja a külföldi versenyt még nálunk sem, annál kevésbbé legközelebbi külföldi piacán, a Balkánon. Tengeri forgalma pedig olyan csekély, hogy számba sem jön, még sokkal kisebb országok kivitele mellett sem. Kulturális tekintetben sem tudtak értékes rendszert produkálni. Oktatásukban a nemzetiségi elemekre való bomlás rohamosan halad és a felszín nyugalma ma még nem mutatja a veszedelmes jövendőt. Ilyen viszonyok között új harc elé megy Ausztria. A liberalizmus s klerikalizmus megkezdte már első csatározásait. A „Szabad iskola“ hívei bejárják a birodalmat és olyan vidékeken is lelkesen fogadják, amelyek eddig a keresztény szociális befolyás alatt állottak. Panaszkodás hallatszik, hogy a kultuszminisztériumban növekszik a klerikális befolyás. A keresztény szociális uralom kiinduló pontja Lueger antiszemitizmusa volt. Az antiszemitizmusból, mint pusztán negatív és támadó álláspontból támadt a keresztény szocializmus és hathatós támogatásra talált az udvari körökben, főleg a trónörökös környezetében. E politika egyik célzata a Németországgal szemben való védekezés. Az egyre erősödő német birodalom vonzó erejével szemben azt gondolták leghathatósabb eszköznek, ha az uralkodó protestáns poroszokkal szemben Ausztria németségében a katholicizmust erősítik meg. Ezzel még a déli, katholikus németség rokonszenvét is ébren akarták tartani. De amilyen dicséretes és áldásos dolog a vallásos érzés ápolása és megerősítése, annyira veszedelmes és a fenséges eszmékhez nem méltó annak politikai felhasználása. Az ilyesminek előbb-utóbb elérkezik a visszahatása. Előbb a „Los von Rom“ mozgalom jött, majd a német szabadelvűek egyre erősödő pártja. Az egyháznak politikai célokra való felhasználása olyasvalami, mint háborúban a templomnak hadi célokra való átalakítása. Nagy épület a templom, jó, erős falai vannak és igen jó a védelemre. Csakhogy, ha kilőnek a templom ablakán, akkor az ellenség is visszalő a templomra. A kereszténység ellenségei azok, akik hatalmi politikájuk erősítésére a kereszténységet használták föl és a jelenben a szocializmus uralmát készítik elő. Ausztria erre az útra lépett és akik hatalmukra támaszkodva, ezt a politikát megkezdték, nem is sejtik talán, hogy forradalmat készítenek elő. Egy darabig simán mehet a dolog, mert hatalmas erősségre támaszkodnak, mikor az egyház tekintélyét hívják segítségül? Be is rendezkedhetnek szépen. Amint Ausztriában ma már a vezető állásokat a társadalomban és főleg az iskolákban, keresztény szocialisták töltik be. Azzal pedig büszkén nem törődnek, hogy a testületek tagjai között menynyi a liberális gondolkodású ember és hogy az ifjúság túlnyomó többsége épen ezeket a liberális gondolkodókat követi. A kereszténységnek politikai célokra való fölhasználása Ausztria egységére olyan csapást fog mérni, hogyha idejében észre nem veszik a veszedelmet és nem áll be fordulat, egy felidézett kultúrharc tönkre teszi ezt a birodalmat. Mért nem tanulnak I. Ferenc Józseftől bölcsességet ? Hosszú uralkodása alatt mindig ki tudta kerülni a felekezeti ellentétek kiélesedését. Egyházának mindig hű fia volt. De elég erős volt ő önmagában is. Nem bújt az egyház, hatalma mögé, hogy onnan szerezzen magának támogatást. Ferenc József uralkodásának eredményei, a béke, a fejlődés, nem véletlenségek. Nem olyan dolgok, amelyek máskép nem lehettek volna. A ma már elaggott uralkodó egyik halhatatlan érdeme, hogy két birodalmában annyiféle felekezet között a békességet mindig fönn tudta tartani. Ha Ausztriában a liberalizmus és keresztény szocializmus fölidézi a harcot, legelsőbben a németség gyengül meg. Mert a németek lakta területeken ma is már nagy a meghasonlás és az elkeseredés. Amíg A legjobbnak ismert Tennis-, tornacipők, valamint sandalok nagy választékban. Több kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Fehér cipők mindig raktáron. Tanonc felvétetik. Benczenleitner - féle férfi-, női- és gyermekcipők ismét kaphatók Városház utca 4. sz. (Geltch és Graef-palota alsó sarok.)