Pécsi Közlöny, 1911. október (18. évfolyam, 206-231. szám)
1911-10-01 / 206. szám
1911. október 1. „Pécsi Közlöny“ végrehajthatók legyenek. További megegyezések a két kormány között később fognak történni, ama célból, hogy az így előálló végleges helyzetet rendezzék. Felszólíttatik a török kormány, hogy válaszát 24 órán belül adja meg, mert ellenkező esetben az olasz kormány indíttatva érezné magát az okkupáció biztosítására irányuló intézkedések haladéktalan végrehajtásához hozzálátni. Miért történik az okkupáció ? Rómából jelentik, hogy San Giuliano külügyminiszter a konstantinápoly olasz nagykövethez táviratot intézett, amelyben többek között ezeket mondja: Az olasz kormány évek óta hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a rendetlenség és elhanyagoltság, amelyben Törökország Tripoliszt és Kireneika tartományt hagyja, véget érjen. De a török kormány állandóan félreismerte az olasz kormány ama szándékát, hogy Tripoliszban a civilizáció követelményeit érvényesítse. A török kormány ugyan hajlandónak mutatkozott az utolsó órában Olaszországnak gazdasági koncessziókat adni, de Olaszország erre nézve újabb tárgyalásokba nem bocsátkozik, hanem elhatározta, hogy okkupálja Tripoliszt. Az olaszok elzárták Tripoliszt, nem ér fel az olasz flottával és biztos pusztulás vár rá. Tripoliszban mindössze 5000 török rendes katonaság van, melyhez kell számítani a bennszülött arabokat, de ezei megbízhatatlanok. Törökország megüzeni a háborút. A Konstantinápolyban átnyújtott ultimátum nem jött váratlanul és nem keltett meglepetést, mert Olaszországnak erre az erőszakos fellépésére Bécsben el voltak készülve. Kétség sem lehet afelől, hogy milyen lesz a török válasz az ultimátumra, Törökország semmi esetre sem nézheti béketűréssel egy tartományának okkupá- s lását és ha az olaszok Tripoliszban partra szállanak, vagy bármilyen ellenséges szán- I dékot árulnak el, Törökország nyomban megüzeni a háborút Olaszországnak. Az bizonyos, hogy Tripoliszban vérontásra kerül a sor, mert Törökország már is készült arra, hogy fegyveresen fogja visszaverni az olaszokat, ha Tripoliszban partra akarnának szállani. Az európai Törökországban és a Levantéban viszont megkezdődik a gazdasági háború Olaszország ellen. A hadüzenet után az Ottomén birodalomban élő olaszokat kiutasítják. Egyidejűleg az egész török birodalomban megindul a bojkott az olasz iparcikkek ellen. Hogyha valamely olasz hadihajó merészkednék egy török kikötőben az angol tengeren, vagy a Levanteban mutatkozni, sőt esetleg csapatokat is partra szállítani, a török haderő ezt a kísérletet fegyveres erővel visszaverné. E részben a hadi kormány már megfelelő utasításokkal látta el a partvidéki helyőrségek parancsnokait. Az is kétségtelen, hogy számolni kell a Balkánon esetleg támadható bonyodalmakkal és Törökország erre az eshetőségre is elkészült, boré lesz. Hanem azért egy csókot adhatna Judit, — szóltam — s máris hozzám simult az a plasztikai, gyönyörű termet ; apró kis karjai átölelték nyakamat s oly forró, szenvedélyes csókba olvadt egybe lelkünk, hogy a felforró vérem alig engedett önmérsékletre jutnom. Gyorsan búcsúztam s kisiettem a szobából. Néhány nappal később, hogy ellátogattam hozzá, a meglepetéstől alig tudtam magamhoz jönni. Ott volt Gábor. S mikor beléptem, a szép angyal szenvedélyesen ölelte őt s akként hajolt széles mellére, mint a tiszta ég, mely a láthatáron a barna föld ölére hull. S mig engem figyelemre sem méltatott, Gábort a legtüzesebb csókokkal halmozta el s egyre azt kacagta : Szeretlek Gáborom, senkit mást a világon, csak téged szeretlek ! És én kényes szemekkel mentem ki a szobából, hiszen csak próbára akartam tenni, hogy engem szeret-e. Lelkemet busongás fogta el, szivemet metsző fájdalom szorította össze s azóta csak a felett elmélkedem, hogy hát: „Milyen a leány szív !“ Ma érkezett jelentések szerint már két olasz páncélos hadosztály van a tripoliszi vizeken, melyek 8 sorhajóból állanak több torpedózuzóval és torpedónaszádokkal. A szállítóhajó-part, amely jól van felszerelve, 30—40.000 főnyi szárazföldi sereget vett fel. Az olasz cirkálók valósággal elzárják a tripoliszi partot, hogy török hajók semmit se szállíthassanak oda. Ki van zárva, hogy Törökország flottát küldjön Tripoliszba, mert Konstantinápolyban belátják, hogy a török haditengerészet — Hát akkor engem jobban szeret, mint Gábort ? — Jobban. S ismétlem, nem is leszek más felesége, csak a magáé. — Az nem lehet édes Judit. Nem szeretném önzetlen szerelemmel, ha azt kellene tudnom, hogy öntől azt a fiatalembert elszakítottam, kinek sokkal régibb jogai vannak, mint nekem. — Ilyen formán maga nem szeret engem, mert ha szeretne, akkor ilyen kicsinyes dolgon nem akadna fenn. — Szeretem és mindig is szerettem Judit, tiszta, önzetlen szerelemmel, — szóltam mély megindultsággal csókolva meg a merész hajlású szép homlokot, melyet Tindarion szerelmének glóriája övezett e pillanatban — de mondja, minő boldogság lenne az, ha köztünk ez ember véres árnya feküdnék s ha az ön minden csókjánál a lelkiismeret vádját, a pokol kárhozatát kellene átélnem, amiért őt a halálba kergettem. — Jól van, jól, hát ne szeressen... Ne legyek a maga felesége, de . .. — De megbánom, ugye? Sőt maga fog csak igazán örülni neki, hogy a Gá Bírósági épület. Siklós, szept. 29. „Hadihajók helyett tessék bírósági épületet állítani“. Mondotta Eitner Zsigmond képviselő. Szeptember 28-án, amikor Székely Ferenc igazságügyminiszter felelt Ráth Endre interpellációjára. Maga a miniszter is azt mondta, „nem az a baj, hogy hogy kicsiny a személyzet, hanem az, hogy nincs helyiség“. Erre mondotta a fent hivatkozott közbeszóllást Eitner képviselő. Részben igaza van a miniszter úrnak, hogy a legnagyobb baj, „hogy nincs helyiség“ de baj az is, ha van helyiség és nincs ember. — Ha van tányér és nincs bele való leves, ez aztán igazi baj. Mi itt Siklóson mindkét bajban szenvedünk t.l, sem helyiségünk, sem megfelelő személyzetünk nincs. Megyénk területén tartózkodó miniszter úr elé terjesztjük e helyen panaszunkat, nincs tudomásunk, hogy akár az ügyvédi kar, akár az elöljáróság e tárgyban a miniszter elé járulna és feltárná a tarthatatlan helyzetet. De leghelyesebb lenne, ha a kegyelmessége személyesen győződnék meg a tarthatatlan helyzetről. Sajna,* van szép hazánkban igen sok* rossz járásbírósági helyiség, de azt merem állítani, rosszabb és célszerűtlenebb, mint a mienk, nincs. Az emeleten volna tulajdonkép a járásbíróság, de mert nem volt elég férőhely, a földszinten béreltek helyiséget, ebbe tették a tikvi irattár egy részét. Az irattáros és egy személyben 3 Az olaszok fővezére. A főparancsnok Canovo tábornok lesz, aki a bécsújhelyi katonai akadémiából került ki és a königgrätzi ütközetben mint hadnagy harcolt. Canovo tábornok Udineben született. Kréta egyesül Görögországgal. Titkos szerződés van Olaszország és Görögország között, amelynek értelmében ha az olaszok megszállanák Tripoliszt, Görögország okkupálni fogja Krétát. Az Agence Ottomane jelenti, hogy a krétai végrehajtó bizottság titokban elhatározta arra az esetre, ha a török flotta elindul Tripoliszba, ki fogja kiáltani Kréta függetlenségét. Az utolsó csepp vérig ! Szeptember 19-én a mecsetben egybegyűlt arabok esküvel kötelezték magukat, hogy Tripoliszt utolsó csepp vérükig meg fogják védelmezni. Kitört a háború. A török kormány az olasz ultimátumban foglalt követelményeket nem fogadta el. Szeptember 28-ának délutáni fél 3 órájától kezdve Olaszország és Törökország háborús viszonyba léptek. Az olasz kormány az összes rendelkezésére álló eszközökkel gondoskodni fog az olaszoknak és minden nemzetiségi külföldieknek Tripoliszban való biztonságáról.