Pécsi Lapok, 1922. október-december (1. évfolyam, 175-249. szám)

1922-10-07 / 180. szám

L évfolyam. ISO. szám. egyes szam­ara 7 Korona. 2 szombat, 1327. oktov­er­­. PÉCSI LAPOK SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY­­UTCA 10. SZÁM. . KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN: EGÉSZ ÉVRE 1800 K, FÉLÉVRE 900 K, NEGYED ÉVRE 450 K, EGY HÓRA 150 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. A politika hírei. Budapest, okt. 6. A kormány tagjai Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésével ma délben 5 órakor minisztertanácsot tartanak, amelyen többek között a drágasági kérdést tárgyalják- A kormány a legerélyesebb intézkedéseket kívánja a drágaság letörésére foganatosítani. Gróf Bánffy Miklós külügy­miniszter a minisztertanácson nem fog részt venni, mert hazaérkezése óta gyengélkedik, és jelenleg sza­badságon van. Bethlen István gróf miniszterelnök részletesen tájékoztatni fogja a kormány tagjait a külpolitikai helyzetről és a Genfben történt esemé­nyekről. Szóba kerül még Klebelsberg kultuszminisz­ter előterjesztésében az egyetemi ifjúság mozgalma és ezzel kapcsolatban a mérnöki kamarák felállítá­sáról szóló törvényjavaslat. Az említett törvénye­javaslat a kereskedelemügyi minisztériumban már előkészítés alatt áll, úgy, hogy a nemzetgyűlés össze­­ülése után a benyújtandó törvényjavaslatok között első lesz.­­ Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter hosszabban tanácskozott a miniszterel­nökkel. Értesülésünk szerint a mezőgazdasági kér­dések körül folyt a tanácskozás.­­ A keresztény koncentráció vezető férfiai tegnap megbeszélést tar­­t­ottak, amelyen megtárgyalták mun­kaprogrammj­ukat. A mozgalom vezére a munkaprogrammról egyelőre nem kíván nyilatkozni, azonban úgy értesülünk, hogy úgy gazdasági, mint társadalmi és politikai térre is kiterjed. --------­November tizedikén ül össze a nemzetgyűlés. Budapest, okt. 6. Ellentétben a nemzetgyűlés összehívását kilátásba helyező mindenféle híreszte­lésekkel szemben, megbízható helyből vett értesülé­sünk szerint a nemzetgyűlés összehívása november tizedike előtt alig várható. Bánffy külügyminiszter beteg, Budapest, okt. 6. Bánffy Miklós gróf külügy­miniszter tegnap beteget jelentett és el is ment a külügyminisztériumból, ahol az ügyeket helyette Kánya Kálmán rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium direktor generale vezeti. Politikai körökben arról is beszélnek, hogy nem is tér vissza többé, hanem elmegy Párisba kö­vetnek. Utódjául Daruváry igazságügyminisztert em­legetik, ami persze kombináció. Csak a hazai ipar pártolása törheti le a drágaságot. Budapest, okt. 6. (MTI.) Erdélyi Aladár nemzet­gyűlési képviselő a mind nagyobb méreteket öltő drágaságról a következőket mondotta : Meggyőződésem szerint a drágaságot egyedül a becsületes, nemzetiesen gondolkodó társadalom tudja csak letörni, mert általános gazdasági törvényekkel és hatalmi szóval ezt irányítani nem lehet. Mindaddig, amíg hatezer koronás selyem harisnyákat, fél milliós boákat és százezrekbe kerülő lenge toaletteket, száz és ezerszámra látjuk a budapesti kirakatokban és erre mindig akad vevő, addig nem tudunk segíteni azokon, akik mindennapi kenyerüket nem tudják megkeresni. Kétségtelen, hogy valutánk romlását azok idézték elő, akik ilyen rettenetes fényűzést megengedhetnek maguk­nak. A kereskedők természetesen napról-napra hajtják fel az árakat. A XX.­ század társadalma megvetéssel fordult el azoktól, akik az ébredező magyar ipart nem támogatták és külföldi iparcikkeket vásároltak, vagy hordanak. Ma pedig az emberek jelszavak után indulnak és ezektől remélik a javulást. Mint agrárius részletesen kellene kifejtenem azt, hogy mennyire alaptalan az az állítás, hogy a falusi földmives drá­gítja az életet. Minduntalan 10.000 koronás búzáról beszélnek, holott meggyőződésem, hogy a 10.000 ko­ronás búzát nem a falu idézte elő, hanem azok idéz­ték elő, akik öt-hat ezer koronáért összevásárolt búzá­val keresték meg a maguk csekély milliócskájukat. Leszerelnek a fascisták. Innsbruck, okt. 6. (MTI.) A bozeni fascista pa­­rancsnokság sajtóosztálya tegnap hirdetményt tett közzé, amely szerint a fascisták a légiókat Bozen­­ból visszavonják és a csapatok, miután céljukat el­érték, visszatérnek hazájukba. Határkiigazitás Magyarország és Jugoszlávia között. A népszövetség közvetítését kérte a magyar kormány. — A Murámul és Horgos község kicserélése. — Nem sikerült a megegyezés. — A szerbek ragaszkodnak a rabolt területekhez. — A népszövetség meddő munkát végzett. Genf, okt. 6. A népszövetség hivatalos kiadvá­nyai sorában megjelent Himann előadó jelentése a szerb-magyar határ ügyében. A jelentést a népszö­vetség elé terjesztette, amely a következőket tartal­mazza : A népszövetség július 23-án átiratot kapott a nagyköveti értekezlettől, amelyben az értekezlet közölte vele a szerb-magyar határmegállapító bizott­ság jelentését. Ez a közlés Millerand ismert kísérő levele alapján történt. Magyarország a kísérőlevél­ben részletezett formák között közvetítésre kérte fel ebben a kérdésben a népszövetséget. A népszö­vetségi tanács ennek alapján július 20-án megbízta Himannt, hogy lépjen érintkezésbe a felekkel és terjesszen elő jelentést a legközelebbi ülésszakon, amelyen fejtse ki, hogy mennyiben tehet esetleg jó szolgálatokat a tanács a barátságos megegyezés előmozdítására. A vitás kérdések a következők : A szerb-magyar határ legnyugatibb részén mint­egy 50 kilométernyi hosszúságú és 5 kilométernyi szélességű terület fekszik, amelyet szokás szerint Murántúlnak neveznek. Ez a terület, am­elyet a szer­ződésben megállapított vonal Szerbiának juttat, mintegy­­6.000 főnyi homogén lakosságot számlál. A 34 falu közül 28 teljesen magyar és 6 faluban szlovén nép él ugyan, azonban ezek is kifejezetten azt kívánják, hogy a magyar állam­­­ötelékében ma­radjanak meg. A vidék gazdasági érdekénél fogva az északi és keleti részen fekvő magyar vidékekhez tartozik. Déli irányban a forgalmi utak kisszámúak és ennek következtében,amint a határmegállapító bizottság észlelte, a lakosság most nyomorúságba jutott. A bizottság megállapította, hogy a kérdéses területnek gazdaságilag igenis értéke van és politikai szempontból a szerb államnak nem érdeke, hogy idegen nemzetiségű polgárok éljenek zárt tömegek­ben a határon. A bizottság úgy találta, hogy itt a határ megvonásával igazságtalanság történt, amely­nek megszüntetése általános érdek. Utasításaihoz ké­pest a népszövetségi tanácsnál erről jelentést tett. Augusztus 14-ére Szerbia és Magyarország meg­bízottai találkoztak a népszövetség főtitkárságánál a népszövetség megbízottaival.­ Számos értekezletet tartottak, amelyeken­ az előadó mindent megtett, hogy a felek elvi megállapodásra jussanak. Úgy, hogy a tanácsnak módjában legyen a békeszerző­désben megállapított határvonal barátságos kiiga­zítása körül közreműködni. A két fél által elfogadott álláspontot az előadó a következőkben ismerteti: Szerbia visszautasít­ja a Murántúl átengedését, kijelenti, hogy a határt a békeszerződés állapította meg, amelyet a szerb parlament ratifikált. A parla­ment hozzájárulása elengedhetetlen egy ily változ­tatáshoz. Szerbia kész nyilatkozni arra, hogy a Murán­­túli rész nyugati szögletét átszelő utat átengedje Magyar­­országnak az útmenti faluval együtt, feltéve, ha Ma­gyarország a határ keleti részén levő terület­cserére haj­landó Horgos községet ennek ellenében átengedni Szer­biának. Megjegyzendő­, hogy a második kérdés nem tartozik a népszövetség elé. A tanács jó szolgálatait csak olyan esetekben kérhetik, a­hol maga a határt megállapító bizottság is óhajtónak tartja az eredeti határvonal módosítását. Magyarország ezzel szemben késznek nyilatkozott arra, hogy fontolóra vegye Horgos és Szabadka vidéké­nek kicserélését, feltéve, ha Szerbia elfogadja a nép­­szövetség tanácsának döntését a Murántúl tekin­tetében, amit a határmegállapító bizottság egész terjedelmében Magyarországnak ítélni javasolt. Ma­gyarország úgy véli, hogy a Murántúli rész nyugati szögletét átszögelő út átengedése elégtelen enged­mény lenne. Az előadó mindent megtett, hogy a két álláspont között közeledést hozzon létre, azonban a felek megmaradtak eredeti elhatározásuk mellett. Szerbia egyrészt megtagadta a Marántúl tekinteté­ben adott engedményt, másrészt Magyarország a felajánlott pótátengedést elégtelennek tartja ahhoz, hogy tárgyalásokba bocsátkozzak más vidékre vo­natkozólag. Az előadó kénytelen a legnagyobb sajná­lattal azt a javaslatot tenni a tanácsnak, hogy kö­zölje a nagyköveti konferenciával, hogy a legnagyobb erőfeszítése ellenére sem sikerült a felek között meg­egyezést hozni létre és hogy az értekezlet tegye lehe­tővé a kérdés barátságos rendezését. A keleti probléma kibontakozása. A török béke feltételei. — A mudámiai értekezlet. Smyrna, okt. 6. (Havas.) Elterjedt hirek szerint a szövetségesek és Izmid pasa között létrejött egyez­mény feltételei a következők: 1. A Dardanellák semleges zónájának kölcsönös kiürítése. A szövetsé­gesek Konstantinápolyt a konferencia tartama alatt továbbra is megszállva tartják és a csanaki­s kon­stantinápolyi kerületbe nationalista kormányzót ik­tatnak be. 2. A görögök Tráciát a döntés után 9 napon belül kiürítik és a tráciai közigazgatást azonnal át­adják a nacionalistáknak. 3. A törököknek meg­engedik, hogy­ a tengerszorosok előtt átkeljenek és kelet Tráciát katonailag megszállják. A görög delegátusok, amikor az egyezményről értesültek, kijelentették, hogy a szükséges felhatalmazásokkal nem rendelkeznek és Athénben utasítást kell kérniök. Konstantinápoly, okt. 6. (MTI.) Teffi pasa nagy­vezér értesítette az angórai kormányt, hogy kész a nemzetgyűlés döntésének magát alávetni. A kon­stantinápolyi, angórai vezető körök kívánságára valószínűleg lemond, mire az angórai kormány megbízottat vagy főkormányzót fog kiküldeni. Azt hiszik,h­ogy a szultán csak a békeszerződés aláírása után fog a trónról lemondani. Berlin, okt. 6. (MTI.) Az angórai kormány hon­védelmi minisztériuma egy újabb 80.000 főből álló török hadsereget szervezett, amelyet azokkal a fegyverekkel láttak el, amelyeket a görögöktől zsák­mányoltak. London, okt. 6. (MTI.) A Manchester Guardian értesülése szerint az angol kormánynak az a kíván­sága, hogy a keleti konferencia 14 napon belül Ve­lencében vagy a semleges területen valamely Kon­­stantinápolyhoz közelebb fekvő városban üljön össze. — Görögország elveszítette az európai háborút. Páris, okt. 6. A Havas iroda déli negyed 1 órakor ezt jelenti Konstantinápolyból. Madániában kielé­gítően folynak a tárgyalások és a hangulat általában optimista. A görög delegátusok eddig még nem ju­tottak szóhoz. (MTI.) London, okt. 6. (Reuters) Athéni jelentés szerint a mudámiai értekezlet határozata, amely szerint Tráciát a görögöknek ki kell üríteniök, mély gyászba borította Görögországot és keserű érzéseket váltott ki a szövetségesekkel szemben. Kijelentik, hogy Görögország Trácia elvesztése folytán az európai há­borúból meggyengitve került ki s majdnem krajcár nélkül maradt s ezenkívül az uj rendszer is súlyos helyzetbe juttatja. Szófia, okt. 6. (Bolgár Távirati Ügynökség.) A képviselőházban kérdést intéztek a kormányhoz, hogy milyen intézkedést tett Trácia tekintetében és milyen álláspontot foglal el e tárgyban. Dascaloff minisztereln­ökhelyettes válaszában a következőket mondotta: Azon véleményen vagyok, hogy a nép­nek, a kormánynak s a Háznak felhatalmazása nélkül senki sem engedheti át a hadseregeket a bolgár terü­leten és nem engedhetjük meg, hogy hazánkból had­­műveletek színhelyé váljék. Kijelenteni,hogy Bulgária egyetlen idegen hatalomnak sem engedheti meg, hogy belső ügyeibe beavatkozzék. Bulgária szuvere­­nitásának ilyen megsértése erélyes tiltakozásával találkozna­. Az egész civilizált világ előtt óvást emel­nénk ez ellen és épen ezért nem is hiszem, hogy bárki ezt megtenné, de ha mégis ilyen tervvel foglalkozna valaki, ezt a fellépést vissza kell utasítanunk a leg­erélyesebben. A bolgár kormány a hadsereg mozgó­sítása gondolatától távol áll és véleménye a tráciai kérdésben a következő: Az antant hatalmak népe

Next