Pécsi Lapok, 1922. október-december (1. évfolyam, 175-249. szám)
1922-12-07 / 231. szám
I évfolyam. 231. szám. címes mém ára 8 koráné . Csütörtök, 1922. december 7. Iliim llll■■,^)■l^ iiiitiw SZERKESZTŐSÉGes KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLYUTCA 10. SZÁM. . KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL.. 109. . KIADÓHIVATALI TEL. 27. n—ot«an———I mmmmmmmmmmmmmmmmm FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP —mb———8mstggmmwmmmwumaam 111 11 11 t, nmnnnni írnin ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN , EGÉSZ ÉVRE 1800 K, FÉLÉVRE 900 K, NEGYED ÉVRE 450 K, EGY HÓRA 150 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. k tisztességesen versenyről szóló törvényjavaslatot elfogadták. A nemzetgyűlés szerdai ülése. Budapest, dec. 6. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 óra után nyitotta meg Szeitovszky Béla elnök. Naubauer Ferenc, a drágasági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a tisztellátás tárgyában. Ezután az indítvány és interpellációs könyvet olvassák fel. Húsznál több interpellációt jegyez-tek be, amelyekre legkésőbb 1 órakor térnek át. Rakovszky belügyminiszter ezután benyújtja a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot, majd Valkó kereskedelemügyi miniszter a budapesti egyesített városi és villamosvasút jogviszonyainak szabályozásáról szóló törvényjavaslatot terjeszti be. A kereskedelemügyi miniszter beterjeszti a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeleteknek hatályuk vesztése következtében az ipar és kereskedelem körében szükségessé vált rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. A tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja a Ház, ugyancsak elfogadja a harmadszori olvasásban a szeszadóra vonatkozó némely törvényes rendelkezés módosításáról szóló törvényjavaslatot is. Ezután a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalására térnek át. Gaál Gaszton: A törvényjavaslatot elfogadja, mert megfelel feladatának. A javaslat részletes taglalása során helyteleníti, hogy a pénzügyigazgatóság az adózót megidézheti. Oly irányban szeretné módosítani a javaslatot, hogy az adózó csak a saját községe házára lehessen megidézve. Helytelennek tartja a 16. szakasz intézkedését, amely szerint az adóköveteléseket a községen is be lehet hajtani. A 86. szakasznál kifogásolja, hogy intézményessé teszik a borravaló rendszert és az ügynöki ügykörbe vonják a tisztviselőket .Csupán annyi tisztviselőt kell megtartani, mint amennyire okvetlenül szükség van. Csak szakembereket kell megtartani. Kifogásolja, hogy a tisztviselők helyet taglalnak a vállalatok igazgatósági tagságában. Gráf a javaslatot elfogadja. György Imre kifogásolja, hogy a javaslat egész, csomó magánadót a közadók közé soroz. A törvényjavaslatnak elsősorban az iránt kellene intézkedni, hogy gyors legyen az adókivetés, mert ma is előfordulnak esetek, hogy három, négy évre visszamenőleg vetik ki az adót. A javaslatot nem fogadja el. Saly Endre kéri a kormányt, vegye a javaslatot revízió alá, módosítsa mindazokat a tételeket, amelyeket kifogás tárgyává tettek, úgy, hogy a javaslat a mindennapi élettel összhangban legyen. A javaslatot nem fogadja el. Kállay Tibor: Bejelentette annak idején, hogy az egyenes adózás terén gyökeres reformot tervez. Mióta megszűnt a román megszállás és berendezkedtünk új állami létünkre, az adóigazgatóságok és adóhivatalnökök országszerte azon törvények végrehajtásával foglalkoznak, amelyeket a nyáron alkottunk. Szépen halad előre a földadó is. Gaál Gaszton szerint zaklatás az adózókat a pénzügyigazgatóság elé idézni. Hajlandó olyan módosítást bevenni, amely kimondja, hogy az illető fizetőt az illető községhez idézzék meg. Későbbi törvény fog intézkedni abban az irányban, hogy a községi jegyzők községi közegek maradnak-e, vagy államiak, mert e téren lehetséges a változtatás. Igyekezni fogok a felhozott észrevételeket és kifogásokat megfontolás tárgyává tenni és megfelelő paragrafusokkal intézkedni. Kéri a javaslatnak általánosságban és részleteiben való elfogadását. Hadházy Zsigmond, a közigazgatási bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését,a soproni ■népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot és kéri a sürgősség kimondását. A Ház hozzájárul. Elnök ezután napirendi indítványt tesz, amely szerint a legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. Mielőtt áttérnének az interpellációkra, elnök 20 percre felfüggeszti az ülést. Szabó József a pénzügyminiszterhez intézi interpellációját. Interpellációjában kérdi a pénzügyminisztert, van-e tudomása arról, hogy a bányatársulatok állítólag a kormánnyal a szociáldemokrata szakszervezeteknek létrejött megegyezése alapján bizonyos időtartamra összesen 128 órai munkabért egy a szociáldemokrata párt szakszervezete által építendő bányászot bhen céljaira visszatartanak, amely otthonban a szociáldemokrata eszmék szerint vezetik a munkásságot. Hajlandó-e a pénzügyminiszter a szénkormánybiztosság által erre vonatkozólag kiadott rendeletét azonnal hatályon kívül helyezni és a levonásba hozott munkabérek visszatérítésére kötelezni. Payer Károly személyes kérdésben szólal fel. Reflektál Szabó József egyes kijelentéseire. Szabó József visszautasítja Payernek azt a vádját, mintha nem értene a bányászügyekhez. Engedélyt kér a Háztól, hogy a személyes felszólalás keretén kiindelő dolgokra is kiterjeszkedhessék. A Ház megadja, Szabó erre elmondja Payer egész szereplését a kommunizmus alatt és rámutat arra, hogy Bartha Gyula titkár társát, aki a bányászszövetség megalakulása óta titkára volt, kitúrta csak azért, mert irigyelte a munkások közti népszerűségét és attól félt, hogy visszatérése után nem foglalhatja el azt a helyet a bányászszervezetben, mint azelőtt. Payer személyes kérdésben szólal fel és visszautasítja Szabó József vádjait. Rassay Károly személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy államtitkársága előtt politikai okok miatt nem szüntették be a bírói eljárásokat. Bogya János visszapillantást vet a forradalomra és rámutat arra, hogy a forradalmat hamis jelszavakká indították meg ál apostolok. Ellenségeink szociális téren kezdték ki országunkat a világháború alatt és most is ezzel akarnak bennünket ártalmatlanná tenni. A kisantant átvette a modern diplomácia fegyverét, forradalmasítani akarja Magyarországot. Ennek a politikának is vannak exporátusai. Jól tudjuk, kik a felelősek a forradalomért és különösen a nagy nyomorért. A mai köznyomorért a szélsőbaloldal a felelős, amely letéteményese Károlyi és a szociáldemokrata párt politikájának. Kérdi az igazságügyminisztert, hajlandó-e intézkedéseket tenni Magyarország forradalmmosítása ellen, hajlandó-e a hazaárulásról szóló törvény hézagait pótolni, gondoskodni az 1921. évi III. tc. szigorú alkalmazásáról. Az interpellációt kiadják az igazságügyminiszternek. Horváth Zoltán, Rassay Károly, Ulain Ferenc és Patacsy Dénes személyes kérdésben szólalnak fel. Rassay kéri a Házat, küldjenek ki pártközi parlamenti bizottságot az ellene elhangzott vádak megvizsgálására. Elnök kijelenti, hogy e felett nincs módjában a Háznak határozni, ellenben a házszabályok megadják a jogot, hogy bármely képviselő indítványt terjesszen be ebben az irányban. Bartos Andor, Alföldy Béla, Drózdy Győző interpellációjult törlik. Kelly Anna, Rassay Károly és Dénes Iván két interpellációjának elhalasztását kéri. A Ház a halasztást megadja. Szabó József a kereskedelmi miniszterhez intéz interpellációt az államvasúti gépgyári munkások bére ügyében. Az interpellációt kiadják a kereskedelmi miniszternek. Létay Ernő terjeszt be ezután interpellációt Mednyárszky Henrik magyar állampolgár ügyében, aki Bécsbe költözött 1911-ben. Ez év júliusában családi okok miatt Budapestre jött és közben bécsi lakása ellen megindították a rekvirálási eljárást. Az interpellációt kiadják a külügyminiszternek. Drózdy Győző interpellációjának törlését kéri, mivel a népjóléti miniszter megnyugtató választ adott. Pickter Emil interpellációjának elhalasztását kéri, amihez a Ház hozzájárul. Kiss Menyhért Szervó Fülöp polgári iskolai tanár politikai üldöztetése miatt interpellál a kultuszminiszterhez. Az interpellációt kiadják a kultuszminiszternek. Csizmadia Sándor interpellációjának elhalasztását kéri. A Ház hozzájárul. Több interpelláció hiányában elnök az ülést 1 27 órakor berekeszti. A Lusitania hadiszert szállított. Berlin, dec. 6. Newyorkból jelentik. Malone, aki 1915-ben a newyorki kikötő felügyelője volt, a Newyork World hasábjain hivatalos okmányokat közöl, amelyekből kiderül, hogy a Lusitania, amikor 1915 június 4-én Newyorkból útrakelt, titokban nagymennyiségű hadianyagot vitt magával. Ezek az adatok beigazolják, hogy Németország jogosan járt el, amikor az aktív hadiszolgálatban álló hajót látta a Lusitániában. — — — Az antant új követelésekkel lép föl. Budapest, dec. 6. Parisból jelentik Berlinen át . A nagykövetek tanácsa ma délelőtt a párisi magyar követségnek jegyzéket adott át, amely azt kívánja a magyar kormánytól, hogy mondjon le arról a jogáról, amely ét a trianoni szerződés vonatkozó paragrafusa szerint a katonai ellenőrzés tekintetében megilleti. A trianoni szerződés említett szakasza ugyanis úgy intézkedik, hogy amint a katonai ellenőrző bizottság Magyarországon nangását befejezte, a nagykövetek tanácsának további intézkedésére feloszlik. A jegyzék most a békeszerződés eme szakaszát módosítani kívánja, hogy Magyarország lemondván jogairól, fogadja el a nagyköveti tanács által kiküldött kisebb garancia bizottság állandó ellenőrzését, amely Bécsben székel s Magyarország, Ausztria és Bulgária fegyveres erejét ellenőrizne egyszerre. A párisi jelentésre vonatkozólag a magyar honvédelmi minisztérium kijelentette, hogy a bizottság átszervezéséről eddig még semmiféle hírt nem kapott. Azonban jól értesült forrásból megtudta, hogy valóban megindultak a diplomáciai tárgyalások ebben az irányban és amennyiben a magyar kormány az újabb feltételt elfogadná, a budapesti katonai ellenőrző bizottság azonnal felosztana és nyomban megalakulna az új bécsi garancia bizotság. Újabb határkiigazítások Nyugat- Magyarországon. Bécs, dec. 6.(MTI.) Az Amtliche Nachrichtenstelle jelenti : Az osztrák kormány 1922 december 2-án a magyar kormánnyal a két államnak a nemzetközi határmegállapító bizottságába kiküldött delegátusa közvetítésével egyezményt kötött, amelynek értelmében a népszövetség döntésével Magyarországnak odaítélt, de német lakosságú Lébény, Rőtfalva községek Ausztriának jutnak. Ausztria ezért kártérítésül átengedi Magyarországnak Ólmod községet, valamint Szentpéterfa község egy részét, amelynek lakossága majdnem kizárólag lorvót. Ennek a kompenzációs egyezménynek keretében Ausztria javára Füles és Bocsmánd községeknél határkiigazítások történnek, amelyeknek fejében Ausztria megígérte a határ megváltoztatását Szentgotthárd város közelében. Az egyezmény számára, amelyet a soproni nemzetközi határmegállapító bizottság jóváhagyott, még meg kell szerezni a népszövetség formális jóváhagyását is, mivel olyan részekről van szó, amelyekre nézve a népszövetség még ez év szeptember havában döntést hozott. -------- Németország az antant legfontosabb kérdése. London, dec. 5. A Times párisi levelezője szerint Franciaország a brüsseli konferenciát hiábavalónak tartja, ha előbb Londonban nem történik megállapodás ama döntés tekintetében, amelyet most Franciország a legsürgősebbnek tart. A kérdések az angol levelező szerint a következőek : 1. A német adóságok végösszegének megállapítása. 2. A fizetés módja. 3. Németország részéről fizetendő összeg felosztása az antant államai között. 4. Az antanthatalmak egymás közötti adóságainak ideiglenes megszüntetése. 5. Németország pénzügyi egyensúlyának helyreállítása külföldi ellenőrzés alatt. 6. Németországnak nyújtandó nemzetközi kölcsön. 7. Mi történjék abban az esetben, ha Németország nem teljesíti kötelezettségeit. „A nyers erőszak soha nyersebben meg nem nyilvánult.“ XIII. volt olasz miniszterelnök nyílt levele. Berlin, dec. 6. (MTI.) Nitti, volt olasz miniszterelnök a Berliner Tagblattban nyílt levelet intézett Clémencauhoz, az Egyesült Államokban tett propaganda útja alkalmával. A nyílt levélben többek között a következőket error adja : A versaillesi szerződés és a következő szerződések a legtökéletesebb tagadásai azoknak az elveknek, amelyeket Briand 1917 január tizedikén valamennyi szövetséges állam nevében az antant vezérelveiként állapított meg és amelyeket egy évvel később Wilson elnök békealapul szolgáló 14 pontjában foglalt össze. A nyers erőszak soha nyersebben meg nem nyilvánult. A háború után négy esztendővel még mindig megszálló hadsereg áll a Rajnánál, azzal az ürüggyel, hogy garantálja annak a kárpótlásnak a megfizetését, amely annyira lehetetlen ,hogy sohasem fogják megfizethetni. A versaillesi szerződésnek — mondja tovább a nyílt levél — nem az a célja, hogy lefegyverezze a császár Németországot és átalakítsa demokrata birodalommá. Valódi célja az, hogy a német nemzetet megfojtsa. A háborúban résztvett majdnem valamennyi kontinentális államnak a valutája tönkrement. Egész Európa kereskedelme mintegy negyven százalékkal csökkent. Ha Amerika hitelt nyújtana, nem kellene attól tartani, hogy a kölcsönök újabb hadseregek, újabb erőszakosságok s újabb önkényes akciók életbeléptetésére fognak szolgálni, önnek meg kellene mondani Amerikában ezt.