Pécsi Napló, 1905. május (14. évfolyam, 101-125. szám)
1905-05-03 / 101. szám
Szerkesztőség: Munkácsy Mihály-utcza 25. Telefon 109. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal és éjjeli szerk.: Boltivköz 2. Telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési érák: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér A népkönyvtár megnyitása. — Saját tudósítónktól. — Pécs, május 2. Nagyjelentőségű kulturünnepe volt tegnap városunknak. Akik a társadalmi fejlődés útját komoly szemmel, őszinte lélekkel kisérik, akik a haladás egy-egy pici útjáért fáradhatlan munkásságot tudnak és akarnak kifejteni, akik a lélek és szellem felszabadulásáért a világosság ragyogó fegyvereivel küzdenek, azok lelke tegnap örömmel telt meg. Két hatalmas társadalmi osztálynak volt találkozója tegnap a városi tornacsarnokban : a polgári társadalom először érintkezett közvetlenül a hatalmas munkástársadalommal. Kulturális törekvések hozták egymás közelébe e két óriási elemet és e vágy idő múltán egygyéolvasztja e két hatalmas faktort. Ma még harczban állanak egymással, de a szellem ereje legyőzi majd a nagy ellentéteket, mert végső eredményében tulajdonképen mindegyik fél az emberi boldogság és boldogulás jelszavát hordozza zászlóján. A kultúra egyre szélesedő útján fognak találkozni és a felszabadult szellemi erejének hatalma fogja a két fél jobbját egymásba illeszteni, hogyaztán már együtt munkálkodjanak az emberiség üdvéért, egy mindnyájáért és mindnyája egyért. Ez az eszme lelkesítette a tegnapi kulturünnepség hallgatóságát és a jövendő diadalának egy parányi csillogása vetette előre kedves fényét abban, hogy megalakult nálunk az ingyenes népkönyvtár. Akikre eddig mindig oly félve nézett a polgári társadalom, a szoczialistákra, tegnap közvetlen közelből szemlélhette, hogy ezek nagy ideákért küzdenek, hogy szervezettségükben erő és hatalom rejlik, hogy jelszavuk a tudás, mert a szellemi felszabadulás ereje tudja csak a gazdasági felszabadulást megteremteni. De megtudtuk azt is, hogy internaczionális voltuk mellett is elsősorban magyaroknak vallják magukat. Az ingyenes népkönyvtárak a szellemi felszabadulást szolgálják. Itt gyűjt erőt a további küzdelemre. Az emberek lelke táplálékot keres és kap itt. A könyv a maga hideg, holt betűivel legjobb, legigazabb barátja az emberiségnek: életet, tüzet visz a betűkbe a szellem hatalma: az olvasás. A pécsi ingyenes népkönyvtár megalakulása a legszebb szocziális czélt szolgálja és hálás elismerés illeti azokat, akik ennek létrejöttén fáradoztak. A küzdők élén egy csendben munkálkodó ember állott: Róth Miksa postafőtiszt, akinek ilyen ingyenes népkönyvtárak felállítása körül már kiváló érdemei vannak. Tevékeny segítő társakat nyert Szabón István postaigazgatósági segédtitkárban, Tichy Ferencz dr. tb. főjegyzőben és Makay István tb. tanácsosban. Az ünnepség fényét nagyban emelte az, hogy erről tudomást szereztek a fővárosi kulturintézetek is, s küldöttségileg képviseltették magukat. Az ünnepség lefolyásáról tudósítónk a következőket Írja: Díszközgyűlés. Impozáns, óriási számú közönség jelent meg városunk ezen legifjabb kulturális intézményének megnyitó ünnepélyén. Főleg a munkásnép jelent meg, amivel azt dokumentálta, hogy érti és érzi a fontosságot, melyre hivatva van a népkönyvtár. Megjelentek a diszközgyűlésen : Hegedűs István dr. egyetemi tanár, az Erzsébet népakadémia elnöke, György Aladár, a múzeumok és könyvtárak országos tanácsának képviselője, Pályi Sándor tanárképző - intézeti tanár, a Szabad Líceum igazgatója, Zsolnay Miklós, a pécsi ingyenes népkönyvtár elnöke, Majorossy Imre kir. tan. polgármester, a pécsi 19. honvédgyalogezred tisztikarának, mint a népkönyvtár-egyesület alapító tagjának küldöttsége Kessenheimer őrnagy vezetésével, Nendtvich Andor helyettes polgármester, Opris Péter posta- és távirda-igazgató, Visy László dr., az ügyvédi kamara elnöke, Záray Károly dr., a kereskedelmi és iparkamara tikára, Bolgár Kálmán kir. tanfelügyelő, Perzs Ármin dr. főrabbi, Marossy Arnhold, a pécsi városi múzeum igazgatója. Zsolnay Miklós elnök nyitotta meg a közgyűlést, megköszönne a központi kiküldöttek megjelenését,pártfogását. Utána Hegedűs István dr. egyetemi tanár mondotta el óriási hatást keltett díszbeszédét. Mikor a meghívót kapta, azt látta belőle, hogy május 1 én fogják a pécsi ingyenes népkönyvtárat megnyitni; május 1 je a munka ünnepe, arról akar beszélni. A görögök az olimpusi versenyeket ünnepelték és ők az elvetett, kipattant eszméket elvont fogalommá tették, istenítették és ekekheiria névvel jelölték. Ez annyit jelent a görög nyelvben: „Tartsd vissza kezedet“, mert ezen ünnepeken el kellett némítani az egyenetlenkedést, a viszályt, gyűlölködni, ellenségeskedni nem volt szabad. Ilyen ünnep nálunk május elseje, a munka ünnepe. A munkához köti beszédének alapgondolatát, azon igazság kijelentésével: Aki dolgozik, gondolkodik. De áll ez fordítva is: aki gondolkodik, dolgozik. S és azért van szükség ezen ünnepre, mert a munkás nemcsak dolgozik, de gondolkodik, ezért pihenő is kell neki; aki a népet tanítja, a gondolkodó lelket nevelni, amely léleknek mindig kiválósága volt a szabadság. Carnegie, az aczél király könyvtárakat rendezett be, saját gyári munkásai számára, mert itt lehetett látni az eszmék diadalát; nincs elnyomatás, mely ellen a könyvtárban felemelő vigaszt ne találnánk. A kollektivitás, az együttes munkálkodás, az egyesülés ereje a fő a munkásoknál. A középkorban az egyház a maga spiritualitásával felszabadította a lelket, de megfosztotta a földtől, felszabadította ennek összes terhei alól. A lélek felszabadításának másik eszköze az olvasás magánya, mert nagy gondolatok csak a megánosságban születhetnek. Az ő kollektív lelke a nemzeti lélek, ideálja a társadalmi osztályok harmóniája. Ilyen kollektív lélek ápolására buzdít, e harmónia megszerzésére azonban tanulni kell. Aki dolgozik, gondolkodik, de viszont, aki gondolkodik, az is dolgozik. Vagy nem munka-e, a nagy gondolkodók, a feltalálók tevékenysége. Franklin megfékezte a villámot, amit számítás, gondolkodás útján érhetett el. Petőfi gondolatai nem vesztek kárba, hanem tettekké lettek, megvalósultak. A népkönyvtárat népotthonná kívánja fejleszteni és reméli, hogy az új városházában lesz előadó-, olvasóterem s laboratórium. Tartozzunk bármely párthoz, bármilyen aspirációink legyenek, fenn kell tartani egy összekötő hidat és ez a művészet. A fővárosban előkelő zenészek népkoncerteket rendeztek és ekkor megmutatta a nép, hogy van fogékonysága a művészet, a zene iránt, nem értette, de érezte azt és lelkesedett érte. Otthont kell teremteni a népnek, ingyenelőadásokat és vasárnaponként úri mulatságot kell számukra rendezni. Két dolog van kizárva a népakadémiáról: a vallás és a politika. A hit minden lélek elidegeníthetetlen szent kincse, hova behatolni rablás; a politikai viták nemkülönben csak szétválasztják az embereket. Vigyünk be a népakadémiába minél több művészetet, mert ez egyesít, mert ez a kollektív lélek megnyilatkozása. Legfőbb törekvés legyen a léleknek elidegeníthetetlen jogát a szabadságra, az érvényesülésre biztosítani. Az akadályokat el kell hárítani, de nem erőszakkal, hanem békés munkálkodással és erre szolgál a népkönyvtár. De mindenben elhatározó, döntő pont legyen az, hogy mi magyarok vagyunk. A nagy hatást keltett beszéd után Szabó József a szoczialisták nevében kijelenti, hogy ők első sorsán magyarok és csak azután szoczialisták, ha elvben nemzetköziek, ez csak annyit jelent, hogy a közös czélok eléréséért testvérkezet fognak. De azért magyaroknak érzik magukat, hisz nemcsak a közös nyelv, hanem az együttélés, a közös szokások fokozzák és tartják fenn az együvé tartozás érzését. Ha a népkönyvtár a pozitív tudományokat akarja terjeszteni, a munkások örömmel üdvözlik, így elősegíti a könyvtár, hogy a kultúrában ledőljön az osztályuralom. György Aladár azon reményének ad kifejezést, hogy a könyvtár oly magvetés, melyből termékeny fa fog fejlődni. Ma nem művelt emberek állnak tudatlan tömeggel szemben, mert a tömeg is műveit és épen ezen művelődést segíti elő a népkönyvtár. Pályi Sándor néhány szóval vázolta, hogy a szabad liúzeum czélja azonos a népakadémiáéval, ezért nem akarja ismételni Hegedűs István dr. szavait, melyekkel a népakadémia fontosságát méltatta. Mint a szabad liczeum megbízotta jelenti, hogy ennek tegnapi közgyűlése örömmel üdvözli a pécsi mozgalmat s elhozta az erről szóló jegyzőkönyvi kivonatot. Majorossy Imre kir. tan., polgármester örömmel üdvözli a kultúra nemes apostolait, kik közénk jöttek és kéri, ragadjuk meg a segédkezet, melyet ők nyújtanak. (Üdvözlések és köszönetek.) A diszközgyűlésen felolvasták a következő üdvözlő táviratokat és leveleket: A pécsi ingyenes népkönyvtár- egyesület tekintetes Elnökségének Pécs. Könyvtáruk megnyitási ünnepélyén való részvételben őszinte sajnálatunkra — akadályozva lévén — elismerésre méltó műn