Pécsi Napló, 1913. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-11 / 34. szám
20 1 Sámuel országgyűlési képviselő ezeket mondja „Sürgős szükségnek tartom a megyei közigazgatás reformálását. Reményem, egy év múlva ennek megtörténtéről fogok beszámolni.“ Ilyenformán talán még sem légből kapott az államosítás hire. A Biedermayer-kor és művészete. A Népkönyvtár Egyesület előadás-sorozata. Pécs, február 10. Nagyszámú közönség, telt ház előtt tartotta előadását vasárnap délelőtt az Apollóban a Népkönyvtár Egyesület előadás-sorozata keretében Gebauer Gusztáv. Az előadás anyaga : A Biedermayer-kor és művészete ; az előadást vetített képek kísérték. A magas színvonalon álló, művészi kérdésekben nagy jártasságról tanúskodó előadást a közönség mindvégig feszült érdeklődéssel hallgatta. Az előadás gondolatmenete a következő : A Biedermayer stílus az iparművészetben ismét aktuális, divatba jött, ezzel azonban a stílust megteremtő kor is az érdeklődés homlokterébe került. A Biedermayer-korról, mely a polgári bútorstílust megteremtette, azonban hamis fogalmak élnek a felületes köztudatban. Az пещ volt egy idillikus nyugodt boldog korunk, az u. n. „gute alte Zeit*“ — hanem a világtörténelem legmozgalmasabb idői között foglal helyet. E korra első ízben a polgárság nyomja rá a maga jellegzetes bélyegét. Az a polgárság, mely 1789 óta, a francia forradalom óta fejlődött, vagyonosodott és művelődött, melyet azonban a szent szövetség reakciós iránya és a bécsi kongresszusnak a forradalom előtti állapotokat visszaállító munkája, semmibe sem vett. A bécsi kongresszus önkényes munkája, valamint a francia forradalom eszméinek meggátlására létesített rendüzelmek, abszolutisztikus kormányformák ellenhatása , az európaszerte emelkedő nacionalizmus és az alkotmány utáni vágy, az alkotmány túlbecsülése. A polgárság alkotmányos küzdelmébe azonban egy új harc is vegyül, mely a társadalmi életbe hoz ellentéteket. A gyáripar, közlekedés és kereskedelem fejlődése, az „ennehissez vous“ jelszava feltámasztja a munkáskérdést és ez a gazdasági és társadalmi elméletek egész sorát szüli. — Fel- támad az irodalomból kelve a nőkérdés is. — Csodálatos ellentét, hogy ez a praktikus életben mozgó, nagyon is reális alapon fejlődött polgárság ízlésében egy távoleső múltban tévelyeg és a nemesi kiváltságok ellen küzdő polgárság ideálja a középkor, a romanticizmus. A politikában a romanticizmus lesz a megdöbbentően sűrű politikai merényletek okozója, a romanticizmus eredményezi az egész Európán átvonuló philhellenizmust. Az életben pedig a világfájdalmat váltja ki és lesz a sűrü, "majdnem epidemikus öngyilkosságok okozója. — Az irodalomban a középkori lovagregényt, a Hoffmann meséit és a sorstragédiát teremti meg a romantikus ízlés — mely a zenében is a romantikus nagy operát alkotja meg. Romantikus vonása a polgárságnak, hogy a tudományt és a tudósokat nagyra becsüli. Eztán felolvasó az így megrajzolt korba belehelyezi a művészetet, mely ahelyett, hogy a realizmus irányában fejlődött volna, követte a kor romantikus ízlését. A polgárságnak még nem voltak tradíciói a művészettel szemben, azt nem maga magáért becsülte, hanem attól tartalmat követelt, mely az értelemre kell hogy hasson. — A festészetben a nagy történelmi festés virágzik, Delacroix, Cornelius és Kaulbach iskolája. — Édeskésromantikus a tájképfestés és a portraitfestés is. Csak az akkor feltalált és virágzó lithográfia mutatja be a maga valóságában a Biedermayer világot. Az építészet klasszikus álarcban jár, a romantika azonban a lovagvár stílust is megkedveltette. A belső berendezés az empireból, a közvetlen a Biedermayer előtt uralkodott stílusból indul ki — és amint ez a hideg, merev stilus puhul, kényelmesebbé válik: megszületik a Biedermayer stilus. — Azután a felolvasó a Biedermayer butorstilust méltatta HÍRROVATUNK. — Katonai kitüntetések. A király Agisburgi Himmel Henrik nyugállománybeli vezérőrnagynak a Ferenc József rend csillagos középkeresztjét, Radosta Vilmos lovas tüzérosztálybeli ezredesnek a vaskoronarend III. osztályát, Rauscher Márton ezredesnek, a hadi levéltár könyvtári osztálya főnökének és Dzikowszki Julián alezredesnek nyugdíjaztatásuk alkalmából a katonai érdemkeresztet, Frech László katonai nyugdíjasnak pedig irodasegéd minőségben teljesített sok évi kitűnő szolgálata elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozta. — Kinevezések a határrendőrségnél. A hivatalos lap mai számában jelentek meg a határrendőrségi kinevezések, amelyek közül bennünket közelebbről érdekelnek a következők : Koharics Ferenc és Késmárki Dezső határszéli rendőrkapitányok fizetésnélküli tanácsosokká, Szombathelyi Béla fizetésnélküli fogalmazó a IX. fizetési osztály 3. fokozatába fogalmazóvá, Nagy Valér végzett joghallgató pedig díjtalan fogalmazógyakornokká neveztettek ki. — Ügyészi megbízotti kirendelés. Az igazságügyminiszter Zlinszky Vidor dr. dunaföldvári gyakorat ügyvédet a szekszárdi kir. ügyészség kerülőügyészségi megbízottá rendelte ki. \ — A Pécsi dalárda plakettje. Vasárnap, 1. \ j 9-én dőlt el az ezen plakettre hirdetett.jjázat. A budapesti iparművészeti múzeumban megjelent bíráló bizottságot a beérkezett pályaművek nagy számukkal, nemkülönben sok helyütt jelentkező értékes qualitásaikkal kellemesen lepték meg. A versenyen 49-nél többenvettek részt, némelyik pályázó két megoldással is. A gazdag anyagnak gondos átvizsgálása, beható és részben igen élénk megvitatása után egyhangúlag állapodott meg a bizottság, hogy az 1000 koronás első díjat az „Igriczé-a dalt“ jeligés műnek ítéli oda. Szerzője Szamosi Sós Vilmos, fiatal szobrászművész. A köralakú lapon, melynek szélét a felírás szegélyezi, középkori lantost látunk, aki dalát hangszerén kíséri. E műnek előnyei, hogy a kitűzött feladatai a lehető legegyszerűbb módon oldja meg, hogy kompozíciójában egységes s hogy valamennyi mű között a legmagyarabb. A jury szobrásztagjai ezenfelül különösen hangoztatták a plakettművészet szempontjából való stílszerűséget. A díjnak odaítélése a bizottság pécsi tagjainak érvelése folytán mégis ahhoz a feltételhez köttetett, hogy a művész a formák túlmerész egyszerűsítésén enyhítsen, különösen az alak alsó részének teljesen sík felületét a felsőtest plasztikájához hangolja és hogy a kompozíciót, ha még oly diszkrétül is, némi helyi vonatkozású motívummal kiegészítse. Miután az első dij csak akkor fizetendő ki, amikor a művész a kivitelre teljesen kész és mindenképpen megfelelő mintát bemutatja, biztosra vehető, hogy a jury megindokolt kívánságait a szerző teljes mértékben fogja méltányolni s igy kilátás van rá, hogy a pécsi dalárda 50 éves jubileumát a modern magyar szobrászművészet egy igen eredeti és értékes alkotása fogja megörökíteni. A 200 koronás második díjat Reményi József szobrászművész nyerte el. A nyolcszögű mezőben igen jól beállított kis éneklő gyermekalak, kezében a nemzetiszínű szalaggal, üde formáival s friss mozdulataival szintén kedves megoldásul kínálkozik. De van a díjazottakon kívül még számos versenymű, amely egyik vagy másik irányban kiválónak mondható. Ezt a bizottság is kifejezésre juttatta, amikor sajnálattal konstatálta, hogy több díj nem lévén előirányozva, nem áll módjába mégdíjazásra méltó művek honorálása . A pécsi Nemzeti Kaszinó аьагцар délelőtt tartotta meg rendes évi közgyűlését Visy László dr. főispán elnöklete alatt, amelyen a tagok örvendetesen vették tudomásul az egyesület múlt évi számadásainak eddig példátlanul álló fényes eredményét, valamint a választmány jelentését az egyesületi épületben történt és minden tekintetben sikerült átalakításokról. A közgyűlés a lelépő tisztikarnak, különösen pedig a Kaszinó lelkének, Stirling Károly igazgatónak, valamint Rauch János városi főmérnöknek, aki az építkezésekénél mint szakértő működött közre —működésükért elismerését és köszönetét fejezte ki. Ezután a közgyűlés egy évre megválasztotta a tisztikart és a választmányt. A tisztikarban az az egyetlen változás történt, hogy az egyéb elfoglaltsága miatt állásáról lemondott Priesek Viktor bankfőnök helyébe pénztárnokul Caflisch Jenőt, a pécsi takarékpénztár könyvelőjét választották meg. Ptacek Viktornak sok évi buzgó működéséért a közgyűlés szintén köszönetet szavazott. — Az életmentő csendőr. A király Pongrátz János m. kir. I. számú csendőrkerületbeli őrsvezető, címzetes őrmesternek, egy ember életének saját élete veszélyeztetésével a tűszhaláltól történt megmentéséért a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Elbocsátás a honvédség kötelékéből. Fényes Lajos, a pécsi 191 honvéd kiegészítő parancsnokság nyilvántartásában álló róm. kath. tartalékos hon-,véd segédlelkész és Kiss Tamás ref. segédlelkész szolgálati, illetve védkötelezettségük teljesítése után, viselt segédlelkészi rendfokozatuk megtartása nélkül saját kérelmükre elbocsáttattak a honvédség kötelékéből. — Lehetne-e Pécsett festőiskolát fölállítani ? Többször fölmerült a kérdés városunkban, hogy lehetne-e itt festőiskolát fölállítani s többen kísérletet is tettek, de eredménytelenül. Most, hogy újra szóvátették a pecsi műbarátok s a kultura iránt érdeklődők, az a fölfogás jutott kifejezésre, hogy városunk határozottan alkalmas lenne a festőiskola fölállítására, ha maga a város törvényhatósága venné kezébe az ügyet s úgy a mint a zeneiskolát létesítette, ezt a kulturális intézményt is könnyen megvalósíthatná. A szülők örömmel iratnák be gyermekeiket, akikben a szépművészetek ez ága iránt érzék és tehetség mutatkozik a festőiskolába, ha garanciát nyernének, hogy szakképzett tanárok tanításában részesülnének a tanulók. Nadha Róbert, az országos festészeti főiskola egyik jeles tanára majdnem minden évben lerándul vidékünkre s a nyári hónapokat itt tölti és festeget. Minden tárlaton találkozunk drávamenti képeivel. Elragadtatással szokott beszélni festői tájainkról. Tölgyesy Artur országos nevű festőnk, Csók István szintén el-el látogatnak hozzánk s a Duna vidéken festenek. Pécs környéke, a Mecsek erdős hegyei, völgyei, a Duna és Dráva vizvidéke füzeseivel, berkeivel, az Ormánság, ez a kis falat Alföld kifogyhatatlanok festői tájakban. Pécsnél alkalmasabb hely kevés kinálkozik az országban festőiskola létesítésére s hogy az eddigi magánjellegű kísérletezések eredményre nem vezettek ennek legfőbb, vagy talán egyedüli oka abban keresendő, hogy a kezdeményezők nem voltak alkalmasak a törekvés megvalósítására. Ha a pécsi műbarátok megnyernék a kulturális eszmének a város polgármesterét, a vezető férfiakat, akkor már az ősszel megnyílhatnék a pécsi festőiskola, mely a város kulturális színvonalát újra csak emelné. — A dunántúli malmok. Több ízben volt már alkalmunk írni arról a mozgalomról, amelyet a dunántúli malmosok egy része indított meg a Vidéki malomiparosok országos egyesületéből való elszakadás és új egyesületben való tömörülés érdekében- Sopronban és Pécsett határozatiig ki is mondták, hogy megkezdik az előkészületeket az új egyesület megalakítására. A pécsi Ülés múlt, vasárnapon volt s annak lefolyásához híven mi már referadánkban megemlítettük, hogy a legnagyobb malmok a mozgalom és az elszakadás ellen vannak. Ez a felfogás győzedelmeskedett most Győrött. A VMCE győri csoportja ugyanis tegnap dunavéti Richards Richárd elnöklete alatt a győri kereskedelmi és iparkamarában teljes ülést tartott. Az ülésen a Dunáplus nagyobb malmai majdnem teljes számban voltak képviselve. A vezetőség foglalkozván a soproni kereskedelmi kamara területén lévő malmok közé. „Pécsi Napló“ 1913. februári és vetített képekben mutatott be néhány tipikus Biedermayer bútort. Kivonatát adtuk itt az előadásnak, melyet teljes egészében csak az élvezhette, ki a mélyenszántó előadást végig is hallgatta. A közönség az előadást zúgó tapssal jutalmazta. A legközelebbi előadást Benisch Arthur dr. főreáliskolai tanár tartja február hó 23-án. Az előadás tárgya lesz: A magyar nemzeti állam problémája.