Pécsi Napló, 1913. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-11 / 34. szám

20­ 1 Sámuel országgyűlési képviselő ezeket mondja „Sürgős szükségnek tartom a megyei köz­­igazgatás reformálását. Remény­em, egy év múlva ennek megtörténtéről fogok beszámolni.“ Ilyenformán talán még sem légből kapott az államosítás hire. A Biedermayer-kor és művészete. A Népkönyvtár Egyesület előadás-sorozata. Pécs, február 10. Nagyszámú közönség, telt ház előtt tar­totta előadását vasárnap délelőtt az Apolló­ban a Népkönyvtár Egyesület előadás-soro­zata keretében Gebauer Gusztáv. Az előadás anyaga : A Biedermayer-kor és művészete ; az előadást vetített képek kísérték. A magas színvonalon álló, művészi kérdésekben nagy jártasságról tanúskodó előadást a közönség mindvégig feszült érdeklődéssel hallgatta. Az előadás gondolatmenete a következő : A Biedermayer stílus az iparművészetben ismét aktuális, divatba jött, ezzel azonban a stílust megteremtő kor is az érdeklődés homlokterébe került. A Biedermayer-korról, mely a polgári bútorstílust megteremtette, azonban hamis fogalmak élnek a felületes köztudatban. Az пещ volt egy idillikus nyu­godt boldog korunk, az u. n. „gute alte Zeit*“ — hanem a világtörténelem legmozgalmasabb idői között foglal helyet. E korra első ízben a polgárság nyomja rá a maga jellegzetes bélyegét. Az a polgár­ság, mely 1789 óta, a francia forradalom óta fejlődött, vagyonosodott és művelődött, me­lyet azonban a szent szövetség reakciós irá­nya és a bécsi kongresszusnak a forradalom előtti állapotokat visszaállító munkája, sem­mibe sem vett. A bécsi kongresszus önkényes munkája, valamint a francia forradalom esz­méinek meggátlására létesített rendüzelmek, abszolutisztikus kormányformák ellenhatása , az európaszerte emelkedő nacionalizmus és az alkotmány utáni vágy, az alkotmány túl­becsülése. A polgárság alkotmányos küzdel­mébe azonban egy új harc is vegyül, mely a társadalmi életbe hoz ellentéteket. A gyár­ipar, közlekedés és kereskedelem fejlődése, az „enn­ehissez vous“ jelszava feltámasztja a munkáskérdést és ez a gazdasági és társa­dalmi elméletek egész sorát szüli. — Fel- t­ámad az irodalomból kelve a nőkérdés is. — Csodálatos ellentét, hogy ez a praktikus élet­ben mozgó, nagyon is reális alapon fejlődött polgárság ízlésében egy távoleső múltban tévelyeg és a nemesi kiváltságok ellen küzdő polgárság ideálja a középkor, a romanticiz­­mus.­­ A politikában a romanticizmus lesz a megdöbbentően sűrű politikai merényletek okozója, a romanticizmus eredményezi az egész Európán átvonuló philhellenizmust. Az életben pedig a világfájdalmat váltja ki és lesz a sűrü, "majdnem epidemikus öngyilkos­ságok okozója. — Az irodalomban a közép­kori lovagregényt, a Hoffmann meséit és a sorstragédiát teremti meg a romantikus ízlés — mely a zenében is a romantikus nagy ope­rát alkotja meg. Romantikus vonása a pol­gárságnak, hogy a tudományt és a tudósokat nagyra becsüli. E­ztán felolvasó az így megrajzolt korba belehelyezi a művészetet, mely ahelyett, hogy a realizmus irányában fejlődött volna, kö­vette a kor romantikus ízlését. A polgárság­nak még nem voltak tradíciói a művészettel szemben, azt nem maga­ magáért becsülte, hanem attól tartalmat követelt, mely az ér­telemre kell hogy hasson. — A festészetben a nagy történelmi festés virágzik, Delacroix, Cornelius és Kaulbach iskolája. — Édeskés­romantikus a tájképfestés és a portraitfestés is.­­ Csak az akkor feltalált és virágzó litho­­gráfia mutatja be a maga valóságában a Biedermayer világot. Az építészet klasszikus álarcban jár, a romantika azonban a lovagvár stílust is meg­kedveltette. A belső berendezés az empireból, a köz­vetlen a Biedermayer előtt uralkodott stílus­ból indul ki — és amint ez a hideg, merev stilus puhul, kényelmesebbé válik: megszü­letik a Biedermayer stilus. — Azután a fel­olvasó a Biedermayer butorstilust méltatta HÍRROVATUNK. — Katonai kitüntetések. A király Agisburgi Himmel Henrik nyugállománybeli vezérőrnagynak a Ferenc József rend csillagos középkeresztjét, Rad­osta Vilmos lovas tüzérosztálybeli ezredesnek a vaskoronarend III. osztályát, Rauscher Márton ezredesnek, a hadi levéltár könyvtári osztálya fő­nökének és Dzikowszki Julián alezredesnek nyug­díjaztatásuk alkalmából a katonai érdemkeresztet, Frech László katonai nyugdíjasnak pedig irodasegéd minőségben teljesített sok évi kitűnő szolgálata elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozta. — Kinevezések a határrendőrségnél. A hiva­­talos lap mai számában jelentek meg a határrend­őrségi kinevezések, amelyek közül bennünket kö­zelebbről érdekelnek a következők : Koharics Fe­renc és Késmárki­ Dezső határszéli rendőrkapitá­nyok fizetésnélküli tanácsosokká, Szombathelyi Béla fizetésnélküli fogalmazó a IX. fizetési osztály 3. fokozatába fogalmazóvá, Nagy Valér végzett jog­hallgató pedig díjtalan fogalmazógyakornokká ne­veztettek ki. — Ügyészi megbízotti kirendelés. Az igazság­ügyminiszter Zlinszky Vidor dr. dunaföldvári gya­­­k­orat ügyvédet a szekszárdi kir. ügyészség kerülő­ügyészségi megbízottá rendelte ki. \ — A Pécsi dalárda plakettje. Vasárnap, 1. \ j 9-én dőlt el az ezen plakettre hirdetet­t.jj­ázat. A budapesti iparművészeti mú­zeumban megjelent bíráló bizottságot a be­érkezett pályaművek nagy számukkal, nem­különben sok helyütt jelentkező értékes qualitásaikkal kellemesen lepték meg. A ver­senyen 49-nél többen­­vettek részt, némelyik pályázó két megoldással is. A gazdag anyag­nak gondos átvizsgálása, beható és részben igen élénk megvitatása után egyhangúlag állapodott meg a bizottság, hogy az 1000 koronás első díjat az „Igriczé-a dalt“ jeligés műnek ítéli oda. Szerzője Szamosi Sós Vilmos, fiatal szobrászművész. A köralakú lapon, melynek szélét a felírás szegélyezi, középkori lantost látunk, aki dalát hangszerén kíséri. E műnek előnyei, hogy a kitűzött feladatai a lehető legegyszerűbb módon oldja meg, hogy kompozíciójában egységes s hogy valamennyi mű között a legm­agyarabb. A jury szobrász­­tagjai ezenfelül különösen hangoztatták a plakettművészet szempontjából való stíl­­szerűséget. A díjnak odaítélése a bizottság pécsi tagjainak érvelése folytán mégis ahhoz a feltételhez köttetett, hogy a művész a for­mák túlmerész egyszerűsítésén enyhítsen, különösen az alak alsó részének teljesen sík felületét a felsőtest plasztikájához hangolja és hogy a kompozíciót, ha még oly diszkrétül is, némi helyi vonatkozású motívummal ki­egészítse. Miután az első dij csak akkor fize­tendő ki, amikor a művész a kivitelre teljesen kész és mindenképpen megfelelő mintát be­mutatja, biztosra vehető, hogy a jury meg­indokolt kívánságait a szerző teljes mérték­ben fogja méltányolni s igy kilátás van rá, hogy a pécsi dalárda 50 éves jubileumát a modern magyar szobrászművészet egy igen eredeti és értékes alkotása fogja megörökíteni. A 200 koronás második díjat Reményi József szobrászművész nyerte el. A nyolcszögű me­zőben igen jól beállított kis éneklő gyermek­alak, kezében a nemzetiszínű szalaggal, üde formáival s friss mozdulataival szintén kedves megoldásul kínálkozik. De van a díjazottakon kívül még számos versenymű, amely egyik vagy másik irányban kiválónak mondható. Ezt a bizottság is kifejezésre juttatta, amikor sajnálattal konstatálta, hogy több díj nem lévén előirányozva, nem áll módjába még­díjazásra méltó művek honorálása . A pécsi Nemzeti Kaszinó аьагцар délelőtt tartotta meg rendes évi közgyűlését Visy László dr. főispán elnöklete alatt, ame­lyen a tagok örvendetesen vették tudomásul az egyesület múlt évi számadásainak eddig példátlanul álló fényes eredményét, valamint a választmány jelentését az egyesületi épü­letben történt és minden tekintetben sikerült átalakításokról. A közgyűlés a lelépő tiszti­karnak, különösen pedig a Kaszinó lelkének, Stirling Károly igazgatónak, valamint Rauch János városi főmérnöknek, aki az építkezéseké­nél mint szakértő működött közre —­műkö­désükért elismerését és köszönetét fejezte ki. Ezután a közgyűlés egy évre megválasztotta a tisztikart és a választmányt. A tisztikarban az az egyetlen változás történt, hogy az egyéb elfoglaltsága miatt állásáról lemondott Pri­esek Viktor bankfőnök helyébe pénztárnokul Caflisch Jenőt, a pécsi takarékpénztár köny­velőjét választották meg. Ptacek Viktornak­ sok évi buzgó működéséért a közgyűlés szin­tén köszönetet szavazott. — Az életmentő csendőr. A király Pongrátz János m. kir. I. számú csendőrkerületbeli őrsve­zető, címzetes őrmesternek, egy ember életének saját élete veszélyeztetésével a tűszhaláltól történt megmentéséért a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Elbocsátás a honvédség kötelékéből. Fényes Lajos, a pécsi 191 honvéd kiegészítő parancsnokság nyilvántartásáb­an álló róm. kath. tartalékos hon-,­véd segédlelkész és Kiss Tamás ref. segédlelkész szolgálati, illetve védkötelezettségük teljesítése után, viselt segédlelkészi rendfokozatuk megtar­tása nélkül saját kérelmükre elbocsáttattak a hon­védség kötelékéből. — Lehetne-e Pécsett festőiskolát fölállí­tani ? Többször fölmerült a kérdés városunk­ban, hogy lehetne-e itt festőiskolát fölállí­tani s többen kísérletet is tettek, de eredmény­telenül. Most, hogy újra szóvátették a pecsi műbarátok s a kult­ura iránt érdeklődők, az a fölfogás jutott kifejezésre, hogy városunk határozottan alkalmas lenne a festőiskola fölállítására, ha maga a város törvényható­sága venné kezébe az ügyet s úgy a mint a zeneiskolát létesítette, ezt a kulturális intéz­ményt is könnyen megvalósíthatná. A szülők örömmel iratnák be gyermekeiket, akikben a szépművészetek ez ága iránt érzék és tehet­ség mutatkozik a festőiskolába, ha garan­ciát nyernének, hogy szakképzett tanárok tanításában részesülnének a tanulók. Nadh­a Róbert, az országos festészeti főiskola egyik jeles tanára majdnem minden évben lerándul vidékünkre s a nyári hónapokat itt tölti és festeget. Minden tárlaton találkozunk dráva­­menti képeivel. Elragadtatással szokott be­szélni festői tájainkról. Tölgyesy Artur or­szágos nevű festőnk, Csók István szintén el-el látogatnak hozzánk s a Duna vidéken festenek. Pécs környéke, a Mecsek erdős hegyei, völgyei, a Duna és Dráva vizvidéke füzeseivel, berkeivel, az Ormánság, ez a kis falat Alföld kifogyhatatlanok festői tájakban. Pécsnél alkalmasabb hely kevés kinálkozik az országban festőiskola létesítésére s hogy az eddigi magánjellegű kísérletezések ered­ményre nem vezettek­ ennek legfőbb, vagy talán egyedüli oka abban keresendő, hogy a kezdeményezők nem voltak alkalmasak a törekvés megvalósítására. Ha a pécsi műbará­tok megnyernék a kulturális eszmének a város polgármesterét, a vezető férfiakat, akkor már az ősszel megnyílhatnék a pécsi festő­iskola, mely a város kulturális színvonalát újra csak emelné. — A dunántúli malmok. Több ízben volt már alkalmunk írni arról a mozgalomról, amelyet a dunántúli malmosok egy része indított meg a Vidéki malomiparosok orszá­gos egyesületéből való elszakadás és­ új egye­sületben való tömörülés érdekében- Sopron­ban és Pécsett határozatiig ki is mondták, hogy megkezdik az előkészületeket az új egyesület megalakítására. A pécsi Ülés múlt, vasárnapon volt s annak lefolyásához híven mi már referadánkban megemlítettük, hogy a legnagyobb malmok a mozgalom és az elszakadás ellen vannak. Ez a felfogás győ­zedelmeskedett most Győrött. A VMCE­ győri csoportja ugyanis tegnap dunavéti Richards Richárd elnöklete alatt a győri ke­reskedelmi és iparkamarában teljes ülést tartott. Az ülésen a Dunáplus nagyobb malmai majdnem teljes számban voltak képviselve. A vezetőség foglalkozván a soproni kereske­delmi kamara területén lévő malmok közé­. „Pécsi Napló“ 1913. február­i és vetített képekben mutatott be néhány tipikus Biedermayer bútort. Kivonatát adtuk itt az előadásnak, me­lyet teljes egészében csak az élvezhette, ki a mélyenszántó előadást végig is hallgatta. A közönség az előadást zúgó tapssal jutal­mazta. A legközelebbi előadást Benisch Ar­thur dr. főreáliskolai tanár tartja február hó 23-án. Az előadás tárgya lesz: A magyar nemzeti állam problémája.

Next