Pécsi Napló, 1915. augusztus (24. évfolyam, 174-196. szám)

1915-08-12 / 181. szám

. A lekicsinylésnek semmiféle értelme nincs. A nagy harcok stratégiai eredménye a fon­tos, nem pedig a lokális sikerek s épp ezért teljes bizalommal kell várnunk az eredményt, anélkül azonban, hogy azokat a fantasztikus föltevéseket, amelyek az oroszok teljes megsem­misítéséről szólnak, máris eszkomptálni akar­nák. A vezetés, a csapatok magatartása s az eddigi eredmények azt a biztató reményt keltik, hogy a hadjárat befejezése méltó lesz az eddigi sikerekhez. Mindenkinek, aki nem verekszik maga is hőseink sorában, nincs jobb és hazafiasabb kötelessége, mint bízni és kitartani. — Riga teljes kiürítése megtörtént. Stockholm, aug. 11. (Eredeti távirat.) Riga teljes kiürítése befejezettnek tekinthető.­­ Legutóbb a Vöröskereszt, a Város katonai parancsnokságának irodája és a rendőrigaz­gatóság tagjai hagyták el a várost. A Provod­­nik-féle gummigyár, mely ezernél több mun­kást foglalkoztatott, beszüntette üzemét. Riga elfoglalása küszöbön. Lugano, augusztus 11. (Ered. távirat.) A párisi Figaro Riga küszöbön álló elfog­lalásáról azt írja, hogy a németeknek ez a hadisikere előrelátható volt, mert Riga meg­szállása nem a német hadimozdulatok célja, hanem ezeknek a következménye. Riga, éppen úgy mint Varsó, nem ütközet követ­keztében, hanem régen megkezdett hadi­mozdulatok eredményeképpen fog elesni. A várost tehát tartani fölösleges, vagy vesze­delmes. Az ember most már csak azt kérdez­heti, várjon Belov tábornok hadseregének különálló független missziója van-e, azaz megáll-e a hadsereg a gazdag littaui tarto­mány meghódítása után, vagy pedig szoros összeköttetésben van a Lengyelországban operáló hadsereggel ? A nagy francia újság szerint ez utóbbi esetben a gigászi hadmű­veletek célja az, hogy az oroszokat Breszt- Litovszk és a Nyemen-vonal közé zárják be A Figaro most már minden reményét a há­rom hónap múlva beálló téli időjárásba veti. Novogeorgievszk eleste előtt. Pétervár, aug. 11. (Eredeti távirat.) A Vesztnik-ügynökség kommünikéje előké­szíti az orosz közvéleményt Novogeorgievszk közeli elestére. A jelentés közli, hogy július 31-én megkezdték már a novogeorgievszki erődök leszerelését és az ágyuk elszállítását a várból. — A fenyegetett varsó—pétervári vasút. Stockholm, aug. 11. (Eredeti távirat.) Az itteni lapoknak jelentik Pétervárról: A Narev-fronton százötven kilométeres hosszú­ságban, Novo-Georgievszktől Lomzáig folyik a harc. A németek minden ellenállás dacára hatalmasan előrenyomulnak dél felé és vesze­delmes módon fenyegetik a varsói pétervári vasúti vonalat. A közlekedés ezen a vonalon a bielosztoki vasúti csomópont bombázása következtében meg van zavarva. Száz nehéz ágyút felrobbantottak az oroszok a varsói erődökben. Berlin, augusztus 11. (Eredeti távirat.) A Daily Express pétervári távirat alapján jelenti, hogy az oroszok Varsó kiürítése előtt az erődökben száz nehéz ágyút elpusztítottak, mert nem tudták elszállítani. Tengeri csata a rigai öbölben. Rotterdam, aug. 11. (Eredeti távirat.) A berlini Wolff-ügynökség tegnap este hiva­talos közleményt tett közzé, a­mely megcá­folja azt az orosz jelentést, hogy a rigai öböl­ben három német hadihajó orosz aknákon elpusztult volna. Az elpusztult három hajó német aknakereső bárka volt. A német cáfo­lattal egyidejűleg megjöttek a pétervári je­lentések is, a­melyekből kiderült, hogy a rigai öbölben a német és orosz flotta között komolyabb összeütközés is volt, főleg pedig az, hogy a németek a tenger felől is támadják Rigát. Az orosz jelentés erről azt közli, hogy a németek kilenc sorhajóval és tizenkét cirká­lóval, valamint egész torpedórajjal támadtak „Pécsi Napló“ 1915. augusztus 12 a rigai öbölben, azonban nem értek el sikert. Orosz légi járművek bombái megsértettek három német hajót (ezek a német jelentés­ben említett aknakeresők), mire a német flotta megszüntette támadását. Az orosz katonai körökből származó információk azon­ban csupa aggodalommal vannak tele és az orosz lapok is tartanak attól, hogy a néme­tek tengeri akciója előbb-utóbb sikerrel jár és a németek nemcsak Rigában, de a rigai öbölben is hamarosan korlátlan urak lesznek. Az oroszok egész Galíciát kiürítik. Bécs, augusztus 11. (Eredeti távirat.) Az oroszok megkezdték Galicia teljes kiürítését. A Bródyban szervezett polgári hatóságokat már feloszlatták.. j_ Fogadások Pétervár elestére. London, augusztus 11. (Eredeti távirat.) A Lloyds-társaság öt a kettőhöz odds-szal fogadásokat köt Pétervár elestére. A hadifoglyok helyzete Szibériában. Newwyork, aug. 11. (Eredeti távirat.) Az itteni kát. szövetség meglátogatta a szi­bériai fogolytáborokat s konstatálta, hogy az életviszonyok kielégitőek, élelem és ru­házat megfelelő. Költöznek a vilnai, bielosztoki és dvinszki gyárak, Berlin, augusztus 11. (Eredeti távirat.) A Vossische Zeitung jelenti: Az orosz hadi­anyaggyártulajdonosok bizottsága Szent­pé­tervárott ülést tartott, a­melyen a gyárosok elhatározták, hogy az összes vilnai, bielosztoki és dvinszki gyárakat az orosz birodalom bel­sejébe helyezik át, az összes gyártmányokat és nyersanyagokat ,minden fűtőanyagot és a gyárakban alkalmazott munkásokat is el­szállítják, hogy az ellenség senkit, semmit helyén ne találjon. Ütközet a Keleti-tengeren ? Christiania, aug. 11. (Eredeti távirat.) A svédországi Söderhamból jelentik az Aften­­postennek . Augusztus 4-én este és a negye­dikéről 5-re virradó éjszaka erős ágyúdörgést hallottak délkeleti irányból. Az ágyúzás este 9 órától éjfélig olyan erős volt, hogy a part­menti halászházak ablakai megrezdültek. Söderham középső Svédországban, Gefle vá­rosától 70 kilométernyire északra fekszik. Az angolok és a béke. Kopenhága, aug. 11. (Eredeti távirat.) A Politiken a Morning Post egyik legutóbbi cikkét idézi, mely a béke kérdésével foglalko­zik. A tekintélyes angol újság természetesnek tartaná, ha Németország most hajlandóságot mutatna a békére, mert hiszen az ő helyze­tében most ő diktálná a békét. Ha ez neki most sikerülne, akkor a német diplomáciának nem volna nehéz keresztül vinnie azt, hogy annak a területnek egy részét, amit Oroszországtól, Franciaországtól és Belgiumtól elvett, megtart­hassa. A szövetségesek azonban máskép gon­dolkoznak. Ők azt remélik, hogy a jövő meg fogja hozni a német kívánságokkal szemben az ellensúlyt és nagyon naivnak mondják a feltevést, hogy az entente diplomáciája a jelen körülmények között Németországgal béketárgyalásokba bocsátkozik. Békéről az entente részéről, de különösen az angolok részé­ről beszélnie senkinek sem szabad s ha ezt mégis megteszik angolok, csak azt bizonyít­ják, hogy rossz hazafiak. Cruppi Bukarestben. Bukarest, aug. 11. (Eredeti távirat.) Cruppi, volt francia miniszter ideérkezett és néhány nap óta sűrűn látogatja a politiku­sokat és a szerkesztőket. A Dimineata tudó­sítója előtt úgy nyilatkozott, hogy Buka­restből Pétervárra utazik. Nincs politikai küldetése, csak a viszonyokról akar tájé­kozódni. Bukarest, aug. 11. (Eredeti távirat.) Cruppi tiszteletére hétfőn az angol követségen díszebéd volt. Porumbaru külügyminiszter is kihallgatáson fogadta a Volt francia mi­nisztert.­­ A törökök áthatoltak a Szuez-csatornán. Konstantinápoly, aug. 11. (Ered. táv.) Egy török csapat áthatolt a Szuez-csatornán s a vasútvonalakat felrobbantották és visszatérő­ben egy angol ornaszcidot a benne lévő legény­séggel együtt elsüllyesztett. Százezer ember és hatvan hajó a Dardanellák ellen. Berlin, aug. 11. (Ered. távirat.) Hágán át jelentik Párisból. A Temps közli, hogy a szövetségesek hadereje a Dardanelláknál száz­ezer emberre szaporodott. Hír szerint több mint hatvan hadihajó van a Gallipoli-félsziget körül. A szerb kormány válasza a négyesszövetség demarche-ára. Berlin, aug. 11. (Ered. táv­irat.) A Ber­liner Lokalanzeiger jelenti: Rómából ideérke­ző hírek szerint a szerb kormány már át­nyújtotta válaszát a négyesszövetség diplo­máciai képviselőinek és megfelelt már arra a demarche-ra, amelyet a négyesszövetség augusztus 5-én tett Nisben. Válaszában a szerb kormány kijelenti, hogy a négyes­szövetség hatalmaival a háború alapelveiben tökéletesen egyetért, a négyesszövetség ha­talmainak vágya tökéletesen fedi a szerb kormány kívánságait; hozzáteszi azonban a szerb kormány, hogy álláspontját véglegesen nem körvonalazhatja mindaddig, míg a nagy­hatalmak fegyverszállítmányokkal nem segí­tik.­­ Ugyancsak Rómából érkező hírek szerint a görög kormány a négyesszövetség hatalmainak közös lépésére adandó válaszára nyolc napi haladékot kért és időközben meg­kérdezte a szerb kormánynál, várjon haj­landó volna-e vele tárgyalásokba bocsát­kozni ? A szerb kormány Görögország nisi követének feleletül átnyújtotta azt a választ, amelyet a négyesszövetség hatalmainak kö­zös demarche-ár­a adott. A szkupstina rendkívüli zárt ülést tart. Bécs, aug. 11. (Ered. távirat .) Bukaresti jelentés szerint a szerb sajtóiroda a négyes­szövetségnek Nisben tett kollektív lépésével kapcsolatban hivatalosan közzéteszi, hogy a szerb kormánynál történt demarche teljesen barátságos jellegű volt, azzal a céllal, hogy a háború diadalmas befejezésének siettetése végett a balkán államok közt megegyezést teremtsen.­­ Mint továbbá szerb oldalról jelentik, Szerbia az entente-nak véglegesen csak akkor fog válaszolni, ha a Pasics-kor­­mány birtokában lesz a szkupstina vólumá­­nak, lévén terület-átengedésekről szó, amik a népképviselet hozzájárulása nélkül jogerő­sen nem történhetnek meg. A szkupstinát Nisbe rendkívüli zárt ülésre hívják egybe, ame­lyen a miniszterelnök az entente új javaslatait terjeszti elő. — Anglia félelme a német inváziótól. Amsterdam, aug. 11. (Eredeti távirat.) Lonther képviselő egy gyűlésen beszédet mondott, amelyben annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy az ellenség partraszáll­­hat az angol földön és hangoztatta, hogy a németek borzasztó garázdálkodásától lehet tartani. — A francia szállítása panamák. Páris, augusztus 11. (Eredeti távirat.) Borsi képviselő, a kamarában szóváteszi a hadsereg szállítások körül elkövetett vissza­éléseket. Követeli az állam megkárosítóinak könyörtelen megbüntetését és szállítási mi­nisztérium felállítását. — Hir szerint a részleges kormányválság bekövetkezik. 223 milliárd veszteség. Milano, augusztus 11. (Eredeti távirat.) Cantone tanár az Itália című lapban összegezi azt a veszteséget, amelyet a háborút viselő államok nemzeti vagyonban és bevétel csök­kenésben vesztettek. Eszerint az összes vesz­teség 223,5 milliárd, ebből az ententere 114 milliárd, a központi hatalmakra pedig 109 milliárd esik. A számítás Itáliát nem veszi figyelembe.­­

Next