Pécsi Napló, 1918. december (27. évfolyam, 277-299. szám)
1918-12-05 / 280. szám
6 _L vélel 30.000 K. Mecsek-,zabotcsi ut 146. sz. és Diós. Sülői (szőlő), fele, Tolvai Józsefné - Tolnai József, ajándék becsár 10.000 K. Malom u. 13. sz., Pécsi takarékpénztár — Pécsi leni- és Inkatosámgyár cég. "véld 150.000 K. Felsőhavibodolcasszony ц. 68. sz., Szigriszt Lajos — Bakány Tfirenc Marticca pusztai lakos, vétel 6000 K. Tavasz u. 9. sz., Tamasits Mihály és neje - Pannónia sörfőzö r. t., vétel 38.400 K. Nyár u. 15. sz., Fischer Józsefné, Pinterics József és neje ~ Pannonia sörfőző r. t., vétel40.000 K. Anna u. 3 és 5. sz., Sonnenfeld Jakab — Ohnesorg Jánosné — vétel 185.000 K. Alajos u. 13. sz., Halta Mihály özv. Kassai Farkas Mózesné, vétel 22.000 K. Király u. 24. sz., Madarász Béla és neje Spitzer Ignác és neje orahovicai lakosok, vétel 200.000 K. Ágoston u. 56. sz. és Erzsébet u. 28. sz., Hoffer Mária és Béla - Korenika Gyula és neje, vétel 24.000 K. Bercsényi u. 2. sz., Lenkei Lajos és neje dr. Benkő Oszkár orvos, vétel 82.000 K. Hunyadi u. 0. sz., Elek Albert és neje Weiser Éliás és neje szlatinai lakosok, vétel 90.000 K. Felsőputurla u. 8. sz., Keszler Anna — Fövenyesy István és Eszter, vétel 19.000 K. Makár u. 5. sz., Jellenek Ignácné -- Zuldarics József, vétel 100.000 K. Siklósi u. 11., 13. sz., ífj. Gyúró József — Braun Irén, vétel 100.000 K. János u. 9. sz., Jakab István és neje — Lichtenstein Jenő és neje sellyei lakosok, vétel 72.000 K. Sándor u. 10. sz., Kavsák Julia — Nagyházy József és neje, vétel 21.000 K. Nyíl u. 19. sz., özv. Tóth Istvánná — Parna János és neje, végl 11.500 K. Csokonay u. 13. sz., Fövenyessy István, Teréz és Eszter — Stefanovits Ilona, vétel 25.000 K. Bercsényi u. 8. sz., Fisermiaim Manó — Spitler Mórs neje és özv. Frankl Izidorné, vétel 175.000 K. Sándor u. 11. sz., Gulyás Lajos és neje — Ficsur János és neje hosszuhetényi lakosok, vétel 30.600 K. Lánc u. 9. sz., Szikszai János — Hergert Norbert és neje, vókányi lakosok, vétel 29.000 K. Klimó u. 14.1. sz., Nyári József és neje — Schaffer Ede és neje, vétel 53.000 korona. Nyár u. 6. sz. felerésze, Ferenc Antal — Ferenc Mária, ajándék. Malom u. 20. sz., Welez József és neje Krausz Imre és neje, vétel 75.000 korona. Felsőputurla u. 1. sz., Gzigler Pál és neje Horváth Jánosné, vétel 18.000 K. Alsóbalokány u. 25. sz., Zuller Antalné kisk. Zallér Hedvig és József, ajándék. György u. 10.1. sz., Fodor Vince és neje — Perncc András, vétel 8000 K. Rét u. 15. sz., özv. Krausz Józsefné Újvári Andor és neje, vétel 45.000 K. Fehérváry u. 9., Zsídy István Wizinger Gábor, vétel 110.000 K. Timár u. 16. sz., Schmidt András és neje —Pauszig Gábor, vétel 14.000 K. Siklósi u. 25. ésAlsómalom u. 20. sz.. Pécsi kenek, és iparban — -Pécs Város, vétel 260.000 K. T 7 Kiürítettük a Felvidéket __jm Ж fl ** Jt tt «* JJ - __ / - - . , , . • . Ai antant — A csehszlovák állam elismerése — A magyar kormány kénytelen volt eleget tenni аж antant kívánságának. Proklamáció a nemzethez! Hevesebben ver a szívünk, amikor ezeket a sorokat leírjuk. Mint gyújtó vészes üstökös, hirtelen, váratlanul jelent meg ma Vix francia alezredes jegyzéke, amellyel a magyar népkormánytól a tót vidékeknek kiürítését és átengedését követelte. A követelés oly meglepetésszerű volt, hogy a kormányt is megdöbbentette. Budapest lázban várta a kormány döntését. A telefondrótok még alig röpítettek ilyen szomorú hírt a vidékre, amelynek szíve együtt dobbant meg a fővároséval a magyar felvidékéi!. Ez a fegyverszüneti szerződés ? És a népek önrendelkezési joga ? És a wilsoni elvek ? Eh ! Az erősebb ököl az úr ! Volt is, ma is az. És csikorgó fogakkal nem mondhatunk mást, mint hogy még él a magyarok istene. Részletes tudósításunk a következő: . Ma este a miniszterelnökségen Lovászy kultuszminiszter informálta a sajtó képviselőit a jelenlegi helyzetről és arról a fontos lépésről, melyet a kormány a körülmények kényszerítő hatása alatt tett. Tudvalevőleg a kormány teljes erővel azon volt, hogy a háborúnak véget vessen és a fegyverszüneti szerződést mielőbb megkösse. Ez meg is történt. Az akkori viszonyok közt a fegyverszüneti szerződés elég megnyugtató volt, mert a közigazgatás a magyar kormány kezében maradt még a demarkációs vonalon túl is. Ki volt kötve, hogy a megszálló csapatok az ország belügyeibe nem avatkozhatnak. Azóta szomorú tapasztalat az is bizonyította, hogy a szövetségesek nem teljesítik ezen szerződésben vállalt kötelezettségüket. A щаууаг kormány tiltakozott és orvoslást kért, de sikertelenül. Különösen a déli területen nem a megszálló csapatok által sértették meg a fegyverszüneti feltételeket, hanem az ottlakó nemzetiségek részéről. A 'kormány'mindig a fegyver- szüneti szerződés alapján állott, akkor is, mikor cseh csapatok törtek be a felvidékre. A kormány azon a véleményen volt, hogy a cseheknek nincs joguk erre, mert azok a vidékek nem esnek bele a demarkacionális vonalba és nem olyan fontos stratégiai pontok, amelyeket a fegyverszüneti szerződések értelmében joguk lett volna megszállni. Cseh részről érkezett egy felhívás, amely szerint adjuk át azokat a területeket, amelyeket ők igényelnek. Ezt megtagadtuk, mert Csehország és Magyarország nem állottak hadiállapotban, tehát a cseh csapatokat nem tekinthettük másnak, mint zavarokat okozó csapatoknak. A magyar kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy fegyveres erővel gátolja meg a csehek előnyomulását. Így kisebb guerilla-harcok fejlődtek. A cseh kormány azt vitatta, hogy joga van csapatokat küldeni, mert a k antant öt hadviselő félnek ismerte el, a tót vármegyék pedig többé már nem magyar terület. Ezen állítását a magyar kormány nem ismerte el és kijelentené, hogy ezen kérdések eldöntését a békekonferencia elé viszi, így állt a helyzet a tegnapi napig. Tegnap azonban Vix alezredes Károlyi Mihály kormányelnökhöz a következő átiratot intézte : Vix alezredes átirata. Pakisból kapott utasítások teljesítéseként a keleti szövetséges hadseregek parancsnokló tábornoka azt kéri, hogy a magyar kormánnyal a következőket közöljem . A magyar kormány Szlovákországba, magyar csapatokat küldött, melyek a szlovák vidékeket kifosztották, azokat a lakosokat, akik a csehek rendelkezésére bocsátották magukat, fogságba vetették, a cseh csapatok kis osztagait, amelyek a szlovák területeket elfoglalták elűzték, vagy megölték. A cseh-szlovák államok a szövetségesek elismerték, hadseregét szövetséges hadseregnek ismerték el. A csehszlovák államnak jogában áll elfoglalni a szlovák területeket, már csak azon a címen is, hogy mint szövetséges hadviselő, részese a fegyverszünet végrehajtásának, amely rendelkezett a régi oszt trák-magyar monarchia területének elfoglalásáról. Ennek folytán meg vagyok bízva, hívjam fel a magyar kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza csapatait a szlovák országokból, ahol azok szövetséges megszállás mellett semmi szik alatt sem rendezkedhetnek be. Van szerencsém arra kérni nagyméltóságodat, hogy szíveskedjék a fenti rendelkezések haladéktalan teljesítése végett a rendeletét kiadni és velem tudatni azt az bl főpontot, amelyben ezek a rendelkezések teljességükben végre lesznek hajtva. A két alternatíva, Vix alezredes átirata nagy megdöbbenést keltett a magyar kormánynál, amelyet nehéz alternatívák elé állított. Vagy megtagadja a kívánságot a fegyverszüneti szerződés feltételei alapján, vagy visszavonja a csapatokat és kiüríti a Felvidéket. Mindkettő igen súlyos. Az utóbbi esetben 10—12 vármegyét és 1.5 millió lakost cseh imperium alá bocsátunk és megfosztjuk magunkat e területekről nyert erőforrásoktól. . Hosszas mérlegelés után a kormány megállapította, hogy a megtagadás sokkal súlyosabb következményekkel jár és az ország jövőjére katasztrofális. Külpolitikai helyzetünk nem kedvező, éveken át el voltunk zárva a világtól, semmi sem töment, hogy a külföld a mi viszonyainkról tájékozódjék. Különösen áll ez a nemzetiségi kérdésre, mert a nemzetiségiek évtizedek óta nagyszerűen szervezett propagandát folytattak Magyarország ellen és a magyar kormányok nem tudtak semmit sem tenni. Ezért ma a szövetségesek átiratára a magyar kormány a következő választ küldte el Vix alezredesnek. A magyar kormány válasza: Alezredes Úr ! Válaszolva december 3-iki jegyzékére, van szerencsém a szövetségesek tudomására hozni : ". A magyar népköztársaság kormánya abban a súlyos kényszerítő helyzetben lévén, hogy eleget kell tennie a fent emeledt jegyzékben tett kívánságoknak, kiadta a szükséges rendelkezéseket, hogy azokat,amennyire csak lehetséges, késedelem nélkül foganatosítsák. A magyar kormány e rendeld végrehajtását a legrövidebb időn belül közölni fogja. A magyar népkormány ily körülmények közeli kérelmét terjeszti klő, hogy a fegyverszündi szerződés a következő pontokban módosíttassák : 1. Rendszabályok létesíttessenek a célból, hogy a cseh reguláris vagy kregu- „Pécsi Napló* 1916. december 5.