Pécsi Napló, 1933. július (42. évfolyam, 146-171. szám)
1933-07-01 / 146. szám
1933 janur Tel. 1981 PARKMOZI Tel. 1981 Szombat—vasárnap, július 1—2. A déltengeri szigetek forró, szenvedélyes levegőjében játszó tzeremi történet. Táncoló nemzetek. Kulturfilm. Magyar világhiradó. meg ezután előadását. — összejövünk — mondotta, —■ mert úgy érezzük, hogy tartozunk önmagunknak, tartozunk a közérdeknek azzal, hogy ennek a nemzet fejlődésével összeforrott régi karnak szavát hallassuk. —• Tanácskozásaink tárgya a közvélemény előtt fekszik. Jogos önérzettel mondhatjuk el, hogy összejöttünk nemcsak kari érdekből, nemcsak azért, hogy egy nemzet egész fejlődése közszabadságait és géniuszának egyik legszebb nyilvánulása a jogalkotás és jogalkalmazás körül érdemeket szerzett osztály létkérdéseit megvitassuk és ennek kapcsán mondjuk meg a nemzetnek azt, hogy mit jelent egyetemes közérdekből az ügyvédi kar, hanem összejöttünk azért is, mert saját létérdekeinken kívül is van mondanivalónk a nemzet részére. Foglalkozási ágak, társadalmi osztályoknak csak addig van létjogosultságuk, ameddig céljaik, amig a kormány — kormány. — Nem értem —■ felelé Justicia. — Jobb is, ha nem érti. — Ott van az elsők közt Nendevich Andor, az igazságügyminiszter druszája. — Erről a foglalkozásról még nem hallottam, — szólt Justicia. — Ez nem foglalkozás, ez egy állapot .— status felelém. — Ott van a helyettes polgármester Макау István. — Ő bizonyára amikor a polgármester akadályozva van a druskaságban, helyettesíti, — jegyze meg Justicia asszony. — Erre már igazán nem tudtam mit felelni, csak csodálkoztam, hogy hogyan lehet egy igazság istennője ilyen rövid felfogású — milyen lehet ennek a minisztere, ha már ő is ilyen. — Ott van aztán Hoffer Kálmán vármegyei főjegyző joviális fiatal, született agglegény, Félix Antal az Ítélőtábla kiváló tudós elnöke, akit az ifjazságügyminiszter jelenlétében búcsúztattak el Hivatalából, Szabó Lajos törvényszéki elnök izmos ember, de még izmosabb ész — meglátja majd kedves Istennő ez az ember fogja a kongresszuson a legnagyobb sikert aratni, mert vas a feje és vaj a szíve. Justiciának igen tetszett ez az úr — csak egy kicsit karcsúbb lenne — volt a megjegyzése.• Ezen én tudnék segíteni — felelém. — Hogyan— kérdi tőlením — Istensége. — Úgy — felelém— jönne el kosztra Edelényre, ahol én vagyok — bizonyára rövidesen lesoványodna.(Folytatása következik). A vasárnapi harkányfürdői pizsama és fürdőruhaverseny ingyen nyaralnik.'' %’ törekvéseik a nagy általános társadalmi és nemzeti érdekekbe be tudnak kapcsolódni és ameddig gazdaságilag is munkájuk a nemzet vérkeringésének eleven részét képezik,ameddig az illető társadalmi osztály az egész szervezetből nemcsak igénybe vesz vért, erőt, életet, hanem ilyent maga is előállít és a saját maga által produkált erőket viszi be a társadalmi élet szervezetébe. A magyar ügyvédi kar ennek tudatában folytatja munkáját. A magyar nemzet jogász-nemzet. Törvénykönyvét Szent István bölcsessége indítja útnak, Pécs falai tanúi annak, mint találja meg annak a magyar Anjouk alatt a teremtő magyar nemzeti szellem a kapcsolatot a nyugattal, magáénak mondhatja, mint tegnap hallottuk, Werbőczyt, minden idők egyik legnagyobb kodifikátorát, de mégis a saját szelleme által annyi eredetiséggel dicsekvő közjogát és magánjogát nem annyira a törvényhozás szervezőmunkája, mint inkább a jogi géniusz mindennapi megnyilatkozása révén keletkező szokásjog alkotta meg. Ilyen nemzetnél a jogalkalmazás és az annak kapcsán fokonként történő jogalkotás erkölcsi és gazdasági értékeket jelent és azt, aki ebben a munkában részt vesz, mint ahogy a magyar ügyvéd teszi, egyaránt produkál erkölcsi és gazdasági értékeket az egész nemzet részére. Szóló ezek után áttért az ügyvédi kar függetlenségének a kérdésére, melyet mint alkotmánybiztosítékot egyenesen a bírói függetlenség mellé soroz és ennek kiegészítő részének tartja. Az ügyvéd függetlenségének kiegészítő része a szólás- és sajtószabadság és a nyilvánosság, mely az ügyek pártatlan elintézésének éltető levegője. Azonban a függetlenség kötelezettségekkel is jár és pedig magával hozza az ügyvédi karnagy felelősségét működésének erkölcsi nívójáért, amelyet a kar autonóm fegyelmi bíráskodásában mindig megóv és fenntart. Az ügyvédi kar erkölcsi színvonala semmiben sem marad el a nemzet egyéb vezető rétegei mellett. Az ügyvédnek azonban társadalmilag is függetlennek kell lennie, elsősorban megbízójával szemben is. Az ügyvédi megbízás nem jelenthet függő helyzetet, ellenkezőleg, az ügyvéd az eléje kerülő ügyeknek első bírája, akinek számára a megbízás nem teremt lekötelezési viszonyt. Az ügyvédi kar függetlenségének azonban vannak gazdasági előfeltételei is. Ezen a téren az utolsó óra ütött, és a túlzsúfoltság problémájával meg kell küzdeni. Szóló ezek után áttért az ügyvédi kar érdekkörén kívül fekvő általánosabb érdekű témák fejtegetésére, majd Vladár Gábornak a magyar jogászegyletben tartott előadására a jogszabályok túltengéséről. Áthatva az idők nehézségeitől, gondokkal küzdve áll itt a magyar ügyvédség. Harcrakészségéből azonban a mostoha idők semmit sem tudtak elvenni tőle és hazafias érzéstől áthatva, a jog eszményeit változatlanul követve, a nehéz időkben az áldozatok terén is a magáét meghozva, de viszont missziójának fontosságától áthatva és éppen ezért jogait az állami életből kikövetelve gyűlt ma itt össze a magyar ügyvédi karnak legnagyobb képviselete. Király Ferenc dr., a kongresszus ügyvezető alelnöke az előző vándorgyűlés történetét ismertette, majd a tisztikar megválasztása után Fittler Dezső üdv. tanácsos, elnök indítványára a kongresszus táviratilag üdvözölte a kormányzót, a miniszterelnököt és a napilapok főszerkesztőit,lettel és meghatottsággal hajt fejet Kossuth Lajos áldott emléke előtt. Fájó szívvel beszélt ezután arról, hogy a mai ügyvédünnepségről hiányzanak a kolozsvári, kassai, aradi, temesvári, nagyváradi magyar ügyvédek. (’ .CM \ \FLK A LEGNAGYOBB MAGYAR ÜGYVÉD SZOBRÁNAK MEGKOSZORÚZÁSA. Az ünnepélyes megnyitó után a kongresszus tagjai a Kossuth szobor elé vonultak, ahol Szalay Zoltán dr. ügyvezető főtitkár megkoszorúzta a legnagyobb magyar ügyvéd szobrát.• Ma kétszeresen kell — mondotta — hazánk történelmének példátlanul gyászos napjaiban Kossuth Lajos ragyogó államférfiai nagyságához fordulni és a világ urainak figyelmét az ő géniuszén keresztül ráterelni szerencsétlen hazánk sorsára. A magyar ügyvédség mélységes tiszte Diszebéd a Pannóniában. s A Kossuth szobor megkoszorúzása után diszebédre gyűlt össze a kongresszus. Az első pohárköszöntőt vitéz Visy Imre dr. mondotta a magyar nemzet és a magyar ügyvédség jövőjére. — Örök dicsőségünk — mondotta, — hogy a közszabadságok kivívása, a jogállam kiépítése ügyvédek munkája volt.. Ellenségeink a múltban a jogászok és kanászok nemzetének gúnyolták hazánkat, mert felismerték, hogy a magyar nemzet gerincét az ügyvédség és az általa irányított, az alkotmány sáncaiba bevezetett földművelő nép alkotta. Ellenségeink gúnyolódhattak, a Kossuth Lajosok, Deák Ferencen, Szilágyi Dezsőn nemzete azonban szabad, megelégedett és boldog volt, Östör József országgyűlési képviselő Lázár igazságügyminiszterre ürítette poharát és ügyvédi numerus clausust sürgetett. A felszólalásra adott válaszában Lázár Andor igazságügy miniszter többek között a következőket mondotta : “ A dolog úgy áll, hogy előttem csakugyan van vagy hat javaslat az ügyvédi rendtartás reformjáról, amelyek azt tervezik, hogy az ügyvédség helyzetét bizonyos jogszabályoknak a törvénybe iktatása révén megjavítsák.Én figyelemmel átolvastam ezeket a tervezeteket. Azonban, ne vegyék tőlem rossznéven, elolvastam a fennálló törvényeket is. Nálunk ugyanis igen gyakran csinálnak tervezeteket olyanok és azért csinálják, mert nem ismerik a fennálló törvényt. (Derültség.) Panaszkodnak a pálya túlzsúfoltságáról, ami az ügyvédek egyeteme részére a megélhetést úgyszólván lehetetlenné teszi. Keresünk eszközöket ennek a túlzsúfoltságnak megszüntetésére, ebből a célból új jogszabályok alkotására törekszünk és a meglevő törvényes eszközök alkalmazása elől visszarettenünk. — Igen tisztelt uraim! Ha valaki követeli azt, hogy az ügyvédi túlzsúfoltság csökkentessék, tessék elsősorban a meglevő törvényes eszközöket ennek csökkentésére felhasználni. (Zaj. Ellent mondások.) — Nem azt követelem a kamarától, hogy ezt tegye meg, hiszen épp most küldtem szét a kamarákhoz egy törvényjavaslat-tervezetet, amely ebben a tekintetben egy enyhülés lehetőségét tartalmazza, de méltóztassék elhinni, hogy új törvényes rendelkezéseket követelni a túlzsúfoltság megszüntetésére és meglevő törvényes rendelkezéseket nem alkalmazni, ebben kevés a logika. — Igen tisztelt hölgyeim és uraim ! Nekem megvannak a magam elgondolásai az ügyvédi rendtartásnak korszerű reformja tekintetében. Én teljes mértékben osztom azt a véleményt, hogy az ügyvédségnek függetlenségre és a saját ügyeinek intézése céljából autonómiára van szüksége. Ennek a függetlenségnek és autonómiának én olyan erős híve vagyok, hogy ebből engedni nem is vagyok hajlandó. Én azt hiszem, hogy ez a mostani nagygyűlés és ennek a reám nézve, sajnos, befejező aktusa, ez a mai ebéd, folytatta ennek a lelki összefonódásnak a folyamatát. És én, amikor innét Pécsről el fogok távozni az én barátaim és kollégáim köréből, abban a tudatban fogok elmenni, hogy megértik és elhiszik nekem, hogy Magyarország mai igazságügyminisztere mindig az ügyvédségnek azt az érdekeit fogja szolgálni, amely egyszersmind a nemzetnek is az érdeke. És elhiszik nekem, hogy az igazságügyminiszter meg van arról győződve, hogy a mai ügyvédség, amely összegyűlt, mindazokat a nagy intenciókat, amelyek elérése az ő magyar, áldozatos munkájában vezeti, szívvel-lélekkel szolgálva, az ügyvéd. 3. oldal.