Pécsi Napló, 1941. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-09 / 33. szám
8. oldal, PÉCSI NAPLÓ wa ’."a wv HMM’nw . HÁZIASSZONYOK NAPLÓJA Igaza van !Nagyságos aasszonyom, a prém az asszonyhoz tartozik. Tetszetősebbé teszi megjelenését, emeli szépségét, kihangsúlyozza eleganciáját. Az idei tél annak ellenére, hogy jóval kevesebb szőrmefajta áll rendelkezésünkre, mint az elmúlt években, szinte favorizálja a szőrméket és pedig kabáton, kalapon, táskán egyaránt. De azért ne érezze magát szerencsétlennek Asszonyom, hogy éppen önnek ez idén nem jut új bundája. Az élet elvégre komolyabb dolgokból is áll, mint egy divatdarab. Ha az erre szánt összeget felemésztette fiacskájának egyetemi beiratkozása, bizonyára bőséges kárpótlást fog találni az ő tanulmányaiban való előmenetelében. Ez olyan befektetés, ami nem egy idényre, hanem egy életre szól s ezért több lelki örömmel fizet, mint az új bunda, amely legfeljebb hiúságát legyezgette volna s néhány barátnője irigységének nyújtot volna tápot. POLGÁRI HETILAP FEBRUÁR 10—17-IG: HÉTFŐ. Ebéd: Sárgaborsóleves, zsemlyegombóc savanyú mártással. — Vacsora: Kávé, vajaskenyér. KEDD. Ebéd: Tejfeles hableves kolbászkarikákkal és csipetkével. — Vacsora: Paprikásburgonya tepertővel. SZERDA. Ebéd: Zöldségleves vajasgaluskával, savanyúrépa-főzelék füstölt oldalassal. — Vacsora: Főtt császárhús mustárral. CSÜTÖRTÖK. Ebéd: Székelygulyás, túrós-palacsinta. — Vacsora: Gomba tojással. PÉNTEK. Ebéd: Halászlé vastagtésztával. — Vacsora: Szardinia, vaj, sajt, tea. SZOMBAT. Ebéd: Paradicsomleves zsemlyekockával, lencsefőzelék füstölt kolbásszal, hájaspogácsa. VASÁRNAP. Ebéd: Gombaleves, borjúpörkölt tarhonyával és savanyú paprikával, dióspatkó. — Vacsora: Szalámi, sajt, narancs, tea. A női szépség legrégibb kifejezője a tánc Nagyon szép dolog a tánc és mégis vannak ellenségei, akik minden érvet felhoznak ellene. Hogy fölösleges, mert léhaságra vezet, hogy kifáraszt és másnap nem lehet utána rendesen dolgozni, hogy szenvedéllyé fajul. És sok-sok mindent tudnak felsorolni azok, akik nem szeretnek és nem tudnak táncolni. Pedig a tánc örökéletű, akár a dal. Addig fog élni, mint az ember, mert örök forrása az életszeretet, az életkedv. És a ritmusérzék! Figyeljük meg a gyerekeket, ha jókedvű, ha kicsi teste jól érzi magát, ugrál, szalad, mozog, szóval táncol. Pedig senki sem tanította, belőle, életerejéből fakadt s ha rászólnak, rosszkedvű, mert belefojtják azt, amit a természet arra rendelt, hogy megnyilvánulhasson. Később, amikor megismeri a dalt, már nem össze-visza ugrál, hanem bizonyos ritmusra, amelyet gyakran maga ver ki fadarabokkal, vagy kalapál, trombitál. Életkedv, életerő, mely önmaga kifejezésére vágyik és a zenére vágyó ritmusérzék, ezekből született a tánc. A gyermeknél előbb születik ma is. Ez a lényege, csak a formák különbözők. S itt elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol meghatározhatjuk, hogy mikor szép a tánc: az életöröm, mozgásvágy és ritmusérzék mennél szebb formában való kifejezése! Hogy idővel az ízlés változásával a tánc is változik, az természetes. Minden emberi megnyilatkozás, művészet új, meg új formákat keres, így a tánc is. Csak egyetlen törvényt kell betartani: szép legyen. Nem az a szép, ami csak pár embernek tetszik, míg a többi megbotránkozik vagy nevet rajta. A jó Isten és a természet nagyon szépnek alkották az embert és a szépen megalkotott test a tánc eszköze. Minden, ami a testet és a mozdulatait elferdíti, erőltetetté teszi, csúnyává teszi azt is. Persze itt most nem a hivatásos táncosokról beszélünk, hanem magunkról. A mai táncok nem csúnyák, nem nehezek, csak szépen kell táncolni őket. Táncoljunk mennél szebben, mennél szebb táncokat! Csárdást, keringőt, tangót, de csak addig, amíg a testnek és kedélynek egyformán jól esik. Lehet szépen és finoman, de lehet nagyon csúíván is táncot járni. Mindig arra gondoljunk, hogy a tánc önmagunk kifejezése. A táncban a táncoló egyénisége is benne van. A tánc szépségét nagyban befolyásolja a ruha. A mai ruhák egyszerűek, szé- ' рек és a mozgást nem korlátozzák. Nem kell ok- t vétlenül földig érő ruhákban táncolni. Tánc után pihenjünk és csak pihenés után megyünk, mert a kifáradt szervezet emészteni nem tud. Gyenge, vérszegény, nagyon sovány ember ne táncoljon, mert a tánc erőt kíván és fogyaszt. Egyébként a mulatság utáni fáradtság nem annyira a tánc, mint a fogyasztott alkohol következménye. Aki nem ivott, nem is fárad úgy ki. Igyunk közben gyümölcslevet, ez üdít, szomjat olt és részben pótolja az elhasznált erőket. A gyermeket is engedjük táncolni, de csak mérsékelten, tiszta levegőben, s egészséges ruházatban és felügyelet mellett. Mehet-e egyedül táncolni a leány? Amióta az úgynevezett „modern“ korban élünk, a szüleiket egymás után érik a meglepetések. Régóta folyik már a gyermek, a leánygyermek és a szülő között a harc, vájjon elmehet-e egyedül táncolni este a fiatal leány? Erre vonatkozólag azt hisszük, igen érdekes lesz, hogyha megszólaltatjuk az érdekelteket, mi a véleményük a fiatal leány esti egyedül táncolni menéséről. EGY MAMA: Hogy egyedül menjen a leányom, éjszaka egyedül jöjjön haza? Már akkor inkább soha ne táncoljon, hanem üljön itthon és kézimunkázzon. Én bizony el nem engedném. EGY APA VÉLEMÉNYE: Nem azért neveltem féltve a lányomat, hogy idegen, alig egyszer-kétszer látott fiúkra BRISTOL SZÁLLÓBA BUDAPEST, DUNAPARTON Előkelő családi szálloda, olcsó árakkal. Egy ágyas szoba 6 P-től, két ágyas szoba már 12 P-től. Kitűnő étterem és kávéház Előzékeny kiszolgálás. 1941. február 9. bízzam. Hátha becsípnek? Hátha más leányfelé fordul az érdeklődésük? Tegyük fel, hogy tökéletesen megbízhatók is különben, de ez a két eset lehetővé teszi azt, hogy a lányom éjszaka egyedül bandukoljon haza. Divat ide, divat oda, én ezt nem engedem! A BARÁTNŐK: Eljönni, eljöhet valaki egyedül. Volt is már ilyen vállalkozó leány. De hogy mit mondtak rá a többi mamák, azt nem szerettem volna hallani! A HÁZASULANDÓ FIATALEMBER VÉLEMÉNYE: Néhány esztendővel ezelőtt azt mondtam volna: Ejha! Ez aztán haladás! Csak jöjjön: egyedül az a kislány! Udvara lesz, bizonyosan. Még magam is mellé szegődöm, miért bizonyosan érdemes. Ma, mikor már menyasszonyomnak mondhatok egy édes kis teremtést, üzenem az anyáknak, el ne engedjék a lányukat egyedül. Lehet, jól mulat, de az bizonyos, hogy gondolkozóba ejti azt, aki komolyan szeretne közeledni hozzá. Valami furcsa kis gyanú mindig ott élne a szerelmes férfi szívében, hogy hátha nem is olyan fehér virágszál, mint amilyennek meg is ismerte? A DOLGOZÓ LEÁNY FELELETE: Mióta huszonötödik évemet betöltöttem, egyedül járok. Édesanyám fáradt, beteges. Nekem pedig a napi robot után jól esik a szórakozás. De csak színházba, moziba, kisebb teákra, tehát mindig éjfél előtt végződő kimaradásokra vállalkozom. ELSŐ BALOS LEÁNYKA: El sem tudom képzelni, hogy egy leány egyedül kívánkozik. Nem is lenne nekem boldog eszém, ha anyucit bármi is gátolná, hogy velem jöjjön. Pedig én nem félek. Úgy neveltek, hogy nyitott szemmel járjak az életben és tudjak vigyázni magamra. Délelőtt sörzene a NÁDORBAN | Arcunk ápolása télen A téli hideg külön követelmények elé állítja azokat, akik helyesen és gondosan akarnak arcbőrükre vigyázni. Nemcsak a hideg, de a szél és nedvesség ellen is védekezni kell az őszi-téli időszakban és ahogy ruhával, cipővel védekezünk általában, ugyanúgy védenünk kell az arcbőrünket is, sőt talán jobban is, hiszen az arcbőr közvetlenül és minden takaró nélkül van kitéve az idő változásának. Észrevétlen védőréteget alkalmazunk, bevonjuk, megóvjuk a bőrünket anélkül, hogy az meglátszana és hogy bárki is észre vehetné ezt a „takarót.“ Maga a bevonás nem egyéb, mint egy vékony "zsiradékréteg, mely megóv a széltől, nedvességtől és mely ellenállóbbá teszi a bőrt a hideggel szemben. Ezt a zsiradékréteget maga a bőr termeli, vékony faggyúval vonja be önmagát, de mi a mozsdással, bőrápolással rendszerint egy nagy részét eltávolítjuk, lemossuk, letisztítjuk ennek a védőrétegnek. Télen azonban helyesebb, ha a letisztított zsiradékot mesterségesen pótoljuk, vagy úgy járunk el, hogy soha pusztán, zsiradék nélkül nem marad az arcbőr. Tehát a kezelés abban fog állni, hogy inkább este mosunk meleg vízben arcot, miáltal a zsiradékréteget is lemossuk. Ezt pótlandó azonnal az arcmosás után bekenjük a bőrt, akár a megszokott krémünkkel, akár bármely zsíros krémmel (lanolinkrémek), zsíros arctisztítók, zsíros arckrémek, reggel viszont nem vízzel mosdunk, hanem tiszta táblaolajjal, vagy parafinolajjal. így nappal ha kimegyünk, megóvtuk a kellő védőréteget, anélkül, hogy tisztátlanságot hagytunk volna a bőrön. Télen általában több púdert kell használni, több zsíros krémet, több rúzst az arcra (inkább halványabb színével ellensúlyozzuk a mennyiséget) és főleg bőséges zsíradékréteget a szájra. Persze a fehér szőlőzsír ilyen szempontból ugyanazt a hatást éri el, mint a legragyogóbb színű rúzsok, sőt jobban megvéd a száj kicserepesedésétől és az ajak berepedezéseitől, mint a legdrágább rúzs. Aki nem szokott ajakrúzst használni, az is kenje be fehér szőlőzsírral a szájat a téli hidegben és főleg a szeles téli hónapokban, aki meg rúzst használ, az kenjen alája egy vékonyka réteg szőlőzsírt is! A krémezés, a zsírozás, a táblaolajjal való reggeli lemosás nem fölösleges időpocsékolás télen, hanem szükséges védekezés: az arc téli öltözéke. "