Pécsi Napló, 1942. január (51. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-20 / 15. szám
IS^^anuáiUJO^ PÉCSI NAPLÓ Szombaton érkezik Pécsre Fanny Luukkonen, finn tábornoknő A város hatósága ünnepélyes keretek között fogadja a Kottá-Svärd szervezet elnöknőjét Pécs, január 19. Mire e sorok megjelennek, az északi fenyvesek hazájából ritka, kedves vendég érkezik a magyar fővárosba. Fanny Luukkonen asszony, a finn Lotta Svärdszervezet tábornoki rangban levő elnöknője Magával hozza üdvözletét annak a finn nemzetnek, amelyet a magyarság mindig testvérnemzetnek tekintett s amelynek tagjait mindig magyaros vendégszeretettel fogadta. Amikor kedden Fanny Luukkonen asszony, a budapesti pályaudvarra befutó vonatról leszáll, nem lép idegen földre, hanem a finn-ugor népcsalád barátságot otthonába teszi be lábát. Másodikhazájába érkezik, ahol ünnepélyes keretek között fogadják majd. FINN TISZTELGÉS A MAGYAR HŐSI HALOTTAK ELŐTT Első útja a Hősök terére vezet majd, ahol a finn nemzet nevében egyszerű koszorút helyez azoknak emlékművére, akik „Pro patria“ jelszóval mentek a halálba a keresztény magyar kultúra védelme és a magyar haza feltámadása érdekében. Ha van nő Finnországban, aki a hősök emlékművének megkoszorúzását nemcsak udvarias formaságnak tekinti, hanemőszinte szívből fakadó kegyeletnek, úgy az elsősorban Fanny Luukkonen, a Lotta Svärdszervezet elnöknője, aki hazájában ott áll mindig a hős katona mellett és minden erejével támogatja mindaddig, amíg a fegyver kezéből ki nem esik. Délben Fanny Luukkonen asszony Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és felesége vendége lesz, míg este a TisztiKaszinóban előadást tart. Csütörtökön délelőtt megtekinti a magyar főváros szociális intézményeit, majd délben 1órakor a magyar rádióban tart érdekes előadást. Utána sajtófogadás lesz, majd Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter ad ebédet a finn vendég tiszteletére. Pénteken Fanny Luukkonen asszony megtekinti a Közegészségügyi Intézetet, majd látogatást tesz a Testnevelési Főiskolán. Délután részt vesz a Vigadóban tartandó műsoros ünnepségen Szombaton Fanny Luukkonen, a Dunántúl szellemi fővárosába, Pécsre jön, ahol az állomáson a város hatósága, mint a maga vendégét, ünnepélyes keretek között fogadja. A finn tábornoknő megtekinti majd a város szociális intézményeit, valamint kulturális nevezetességeit. Pécsett igen érdekes előadást fog tartani a Lotta Svárd-szervezetről. Arról a csodálatos finn női szervezetről, amelynek jelenleg 133.000 felnőtt tagja van, míg az ifjú, 17 éven aluli Lották száma 30.000. MI A LOTTA SVÄRD EGYESÜLET? Mikor alakult meg ez az egyesület, honnan kapta nevét és milyen célt tűzött ki maga elé? A Lotta Svärd-szervezet két évtizeddel ezelőtt, a finn szabadságharc idején született, mintegy magától. A hatalmas küzdelemben a finn asszonyok is résztvettek. Főztek, sebesültet ápoltak és fontos hírszolgálatot teljesítettek. Segítségükkel a finn férfiak teljes erejükkel a győzelem kivívására vethették magukat- Küzdelmüket siker koronázta: kivívták a finn szabadságot! Ez a női segítőszolgálat olyan becsületet szerzett a finn asszonyoknak, hogy egyesületbe való szervezésük a már meglévő szervezetnek a formába öntése volt. Az egyesület a „Lotta-Svärd“ nevet nem egy szervező asszony után kapta, hanem Runebergnek, a nagy finn költőnek egy képzeletbeli alakjától. Lotta asszony, a férjét a csatába is elkíséri, erőt adó élelmiszer rakománnyal felszerelve. Férje meghal, Lotta asszony megöregszik, de a jóságos, finn feleség élete utolsó pillanatáig a katonák harctéri szenvedését enyhíti. Ez az eszménykép lebeg a lották előtt, amikor a finnországi templomokban leteszik a hivatalos lotta-esküt. Ez az eskü a következőképpen hangzik: „Én becsületszavamra fogadom, hogy lelkiismeretesen és becsületesen segítem a védősereget a hit, az otthon és a haza megvédésében és a Lotta Svärd Egyesület rendeletei értelmében dolgozom.“ A Lotta-szervezet tagját esküje alól senki sem mentheti fel, csak a könyörtelen kaszás, a halál-A szervezet keretén belül több csoport működik. Van betegápolási, élelmezési, felszerelési, irodai és gyűjtő, valamint légvédelmi és híradó csoport. Ha hazájuknak, Finnországnak valamelyik állam hadat üzen, a Lotta-Svärd Egyesület felesküdött tagjai éppen úgy mint a hivatásos katonák, behívót kapnak. A lották célkitűzése az, hogy kiterjesszék az otthon védettségét, gondozó, egészségápoló munkájukat a hadszíntérre is, hogy a katonák erejét ne csökkentse sem a gond, sem a tisztátalanság, sem az elhagyatottság. A FINN PARASZTASSZONYOK CSODÁKAT MŰVELNEK Amikor két évvel ezelőtt a háború kitört, a felszerelési lották gyári munkatempóban : gyűjtöttek, varrtak, kötöttek Jóllehet már békeidőben is hatalmas készletet halmoztak ! Hú, de hideg van ... — Hú, de hideg van ... Ezt halljuk százféle variációban, mindenki kötelességének tartja bejelenteni ezt, olyan mártirarccal, mintha ő szenvedne legtöbbet az Isten hidegétől. Az emberek sietnek, szinte futnak az uccán és, ha már megállnak egy-egy ismerős kedvéért, éppen csak bejelentik, hogy: — Hű, de hideg van ... Aztán futnak tovább, mintha valaki kergetné őket. Hát igen, ennek, már fele se tréfa. — Mínusz 14 fok! — mondja a pedáns, a számokban beszélő, mégpedig olyan diadalmasan, mintha az emberiség neki köszönhetné a különlegesen zord telet. Egy kicsit büszke erre, ez a kevés azonban elég ahhoz, hogy megfeledkezzen a fázásról; ő csak járkel, pirosra gyűlt diadalában és hordozza a hírt: — Mínusz tizennégy fok ... Lehet, hogy nincs is igaza, lehet, hogy egy-két fokot csal, mert tipikus rémhírterjesztő, viszont senki se ellenőrzi és éppen mert elhiszik neki azt az egy-két fok többletet, jobban is fáznak. Van olyan is, aki a meteorológusokra haragszik. Szemükre vetik, hogy két éve, ama feltűnően zord tél alkalmával, azt mondották: — A túl hideg tél legfeljebb hétnyolc év múlva ismétlődik. " Komoly, tudományos alapon nyugvó megállapításnak látszott az ígéret és némelyek személyes sértésnek veszik, hogy nem teljesedett. A fa- és szénszükséglet beszerzésénél is erre alapoztak mindent és most a meteorológiával tartanak haragot, mert heccelte őket, mert rábeszélte őket az optimizmusra és ők csak hét-nyolc év múlva készültek volna fel az időjárás zordságára. Ők azok, akik most a legmérgesebb tenorban harsonázzák, mintegy tetemrehívó zordsággal: — Hú, de hideg van ... (—) fel, a háború kitörésekor már az öregasszonyokat és a kislányokat is befogták, hogy szakadatlanul kötögetve előzzék meg a kegyetlen harctéri tél romboló munkáját. A finn parasztaszonyok csodákat műveltek. Szánokra rakták rokkáikat és kis tanyai szobákban gyűltek össze, ahol fontak, lópokrócokat szőttek és javítottak. Sok nagyon kedves epizódról tudunk, melyekben a Lotta Svärd-szervezet tagjainak volt részük a háború alatt. Egy magasrangú Lotta-asszonynak, ki fiai holmiját készítve, eszébe jutott, hogy a piszkos, véres ruhákat ki fogja majd mosni a hadszíntéren? Azonnal hajtalmas és eredményes gyűjtést indított és ma már mosógépekkel, szárítógépekkel felszerelt ■ pompás vándormosó-konyhák gördülnek mindenütt a finn csapatok után Ezt a „guruló“ mosókonyhát a foltozó-hadtest is követi. A kötögetés a légvédelmi óvóhelyeken sem szünetel. A lották itt is hangyaszorgalommal dolgoznak, noha a mentési munkálatokat is ők látják el . Helsinki tornyain, az északi csillagok alatt ők lesik a repülőgépeket éjjelnappal, távbeszélő kagylóval a fülükön és a távcsővel a kezükben. Eddig még soha sem fordult elő, hogy valamelyik lotta-asszony elhagyta volna őrhelyét. Még akkor sem, amikor azt a helyet, amelyen állottak, az ellenség a legerősebb bombazáporral árasztotta el. Ez a magyarázata annak, hogy az orvosnők, ápolónők, légvédelmi őrök és főleg a távbeszeszélő- t és távirószolgálatot ellátó lották között olyan sok a hősi halott. 9. oldal. MIRE BÜSZKE FANNY LUUKKONEN? Ezekre a finn asszonyokra és leányokra méltán lehet büszke vezető elnöknőjük, Fanny ■ Luukkonen. Nemcsak a bátorságukra, hősiességükre, önfeláldozásukra, vállalkozói , szellemükre büszke, hanem a finn férfiak, katol I nák tiszta lelkületére is büszke. Egyik nyilat-kozata szerint: „Soha sem történt meg, hogy a finn katonák lottákkal szemben tiszteletlenül viselkedtek volna, mert az ősi ellenséggel vívott háború, békében pedig a föld keménysége elleni küzdelem becsületes bajtársakká nevelte őket.“ A menekültek és a katonák hatalmas tömegeinek élelmezése ugyancsak próbára tette a lotta-asszonyokat és leányokat. A gyárak és a pékműhelyek nem tudtak volna eleget tenni a roppant feladatnak. Országszerte a finn lották sütötték a hagyományos lyukas finn rozskenyeret, a helyi lotta-csoportok által megszabott mennyiségben. , ■ •*! A LOTTA-LÉLEK HIVATÁSA Tökéletes háziasszonynak, hűséges testvérének lenni a legkeményebb megpróbáltatásban is: ez a lotta-lélek hivatása Ezt a lelket fogja Fanny Luukkonen tábornoknő szombaton Pécs város közönségének bemutatni abban az előadásban, amelyet tartani fog. Az előadás helyét még nem állapították meg. A város hatósága olyan helyiséget szeretne az előadás helyéül választani, amelyben minél több hallgató elfér. Merthogy az előadóterem Fanny Luukkonen asszony előadásán zsúfolásig megtelik majd, az bizonyos. " FONTOS TELEFONHÍVÓSZÁMOK: Főispáni hivatal (városi) 30—01. Polgármesteri hivatal -- 30—02. Államrendőrség------------- 29—06, 29—07, 29—08. Városi mentők-------------04. Vármegyei mentők--------24—11. Tűzoltóság------------------- 05, 21—69. Autótaxi------------------------ 1000. Gázmű, villamosifi — 25—95-től 25—97-ig. 4 Vízmű-----------------------------11—90. шшьухяумтяинжтпжшяттш1ВЕятяяв*’.ж» шшша ■ .va