Pécsi Napló, 1942. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-20 / 15. szám

IS^^anuáiUJO^ PÉCSI NAPLÓ Szombaton érkezik Pécsre Fanny Luukkonen, finn tábornoknő A város hatósága ünnepélyes keretek között fogadja a Kottá-Svärd szervezet elnöknőjét Pécs, január 19. Mire e sorok megjelennek, az északi fenyvesek hazájából ritka, kedves vendég érkezik a magyar fővárosba. Fanny Luukkonen asszony, a finn Lotta Svärd­­szervezet tábornoki rangban levő elnöknője Magával hozza üdvözletét annak a finn nem­zetnek, amelyet a magyarság mindig testvér­­nemzetnek tekintett s amelynek tagjait mindig magyaros vendégszeretettel fogadta. Amikor kedden Fanny Luukkonen asszony, a buda­pesti pályaudvarra befutó vonatról leszáll, nem lép idegen földre, hanem a finn-ugor népcsalád barátságot otthonába teszi be lábát. Második­­hazájába érkezik, ahol ünnepélyes keretek kö­zött fogadják majd. FINN TISZTELGÉS A MAGYAR HŐSI HALOTTAK ELŐTT Első útja a Hősök­ terére vezet majd, ahol a­ finn nemzet nevében egyszerű koszorút he­lyez azoknak emlékművére, akik „Pro patria“ jelszóval mentek a halálba a keresztény ma­gyar kultúra védelme és a magyar haza feltá­madása érdekében. Ha van nő Finnországban, aki a hősök emlékművének megkoszorúzását nemcsak udvarias formaságnak tekinti, hanem­­őszinte szívből fakadó kegyeletnek, úgy az elsősorban Fanny Luukkonen, a Lotta Svärd­­szervezet elnöknője, aki hazájában ott áll min­dig a hős katona mellett és minden erejével támogatja mindaddig, amíg a fegyver kezéből ki nem esik. Délben Fanny Luukkonen asszony K­e­r­e­s­z­t­e­s-F­i­s­c­h­e­r Ferenc belügyminisz­ter és felesége vendége lesz, míg este a Tiszti­­Kaszinóban előadást tart. Csütörtökön délelőtt megtekinti a magyar főváros szociális intézményeit, majd délben 1­­órakor a magyar rádióban tart érdekes elő­adást. Utána sajtófogadás lesz, majd Bár­d­o­s­s­y László miniszterelnök és külügymi­niszter ad ebédet a finn vendég tiszteletére. Pénteken Fanny Luukkonen asszony megtekinti a Közegészségügyi Intézetet, majd látogatást tesz a Testnevelési Főiskolán. Dél­után részt vesz a Vigadóban tartandó műsoros ünnepségen­ Szombaton Fanny Luukkonen, a Du­nántúl szellemi fővárosába, Pécsre jön, ahol az állomáson a város hatósága, mint a maga ven­dégét, ünnepélyes keretek között fogadja. A finn tábornoknő megtekinti majd a város szociális intézményeit, valamint kulturális ne­vezetességeit. Pécsett igen érdekes előadást fog tartani a Lotta Svárd-szervezetről. Arról a csodálatos finn női szervezetről, amelynek je­lenleg 133.000 felnőtt tagja van, míg az ifjú, 17 éven aluli Lották száma 30.000. MI A LOTTA SVÄRD EGYESÜLET? Mikor alakult meg ez az egyesület, honnan kapta nevét és milyen célt tűzött ki maga elé? A Lotta Svärd-szervezet két évtizeddel ezelőtt, a finn szabadságharc idején született, mintegy magától. A hatalmas küzdelemben a finn asszonyok is résztvettek. Főztek, sebesül­­tet ápoltak és fontos hírszolgálatot teljesítet­tek. Segítségükkel a finn férfiak teljes erejük­kel a győzelem kivívására vethették magukat- Küzdelmüket siker koronázta: kivívták a finn szabadságot! Ez a női segítőszolgálat olyan becsületet szerzett a finn asszonyoknak, hogy egyesületbe való szervezésük a már meglévő szervezetnek a formába öntése volt. Az egyesület a „Lotta-Svärd“ nevet nem egy szervező asszony után kapta, hanem Rune­bergnek, a nagy finn költőnek egy képzelet­­beli alakjától. Lotta asszony, a férjét a csatába is elkíséri, erőt adó élelmiszer rakománnyal felszerelve. Férje meghal, Lotta asszony meg­öregszik, de a jóságos, finn feleség élete utolsó pillanatáig a katonák harctéri szenvedését eny­híti. Ez az eszménykép lebeg a lották előtt, amikor a finnországi templomokban leteszik a hivatalos lotta-esküt. Ez az eskü a következő­képpen hangzik: „Én­­ becsületszavamra fo­gadom, hogy lelkiismeretesen és becsületesen segítem a védősereget a hit, az otthon és a haza megvédésében és a Lotta Svärd Egyesület rendeletei értelmében dolgozom.“ A Lotta-szervezet tagját esküje alól senki sem mentheti fel, csak a könyörtelen kaszás, a halál-A szervezet keretén belül több csoport működik. Van betegápolási, élelmezési, felsze­relési, irodai és gyűjtő, valamint légvédelmi és híradó csoport. Ha hazájuknak, Finnországnak­­ valamelyik állam hadat üzen, a Lotta-Svärd Egyesület felesküdött tagjai éppen úgy mint a hivatásos katonák, behívót kapnak. A lották célkitűzése az, hogy kiterjesszék az otthon védettségét, gondozó, egészségápoló­­ munkájukat a hadszíntérre is, hogy a katonák­­ erejét ne csökkentse sem a gond, sem a tisz­­tátalanság, sem az elhagyatottság. A FINN PARASZTASSZONYOK CSODÁKAT MŰVELNEK Amikor két évvel ezelőtt a háború kitört,­­ a felszerelési lották gyári munkatempóban : gyűjtöttek, varrtak, kötöttek Jóllehet már békeidőben is hatalmas készletet halmoztak ! Hú, de hideg van ... — Hú, de hideg van ... Ezt halljuk százféle variációban, mindenki kötelességének tartja beje­lenteni ezt, olyan mártirarccal, mintha ő szenvedne legtöbbet az Isten hidegé­től. Az emberek sietnek, szinte futnak az uccán és, ha már megállnak egy-egy ismerős kedvéért, éppen csak bejelen­tik, hogy: — Hű, de hideg van ... Aztán futnak tovább, mintha va­laki kergetné őket. Hát igen, ennek, már fele se tréfa. — Mínusz 14 fok! — mondja a pedáns, a számokban beszélő, még­pe­dig olyan diadalmasan, mintha az em­beriség neki köszönhetné a különlege­sen zord telet. Egy kicsit büszke erre, ez a kevés azonban elég ahhoz, hogy megfeledkezzen a fázásról; ő csak jár­­kel, pirosra gyűlt diadalában és hor­dozza a hírt: —­ Mínusz tizennégy fok ... Lehet, hogy nincs is igaza, lehet, hogy egy-két fokot csal, mert tipikus rémhírterjesztő, viszont senki se ellen­őrzi és éppen mert elhiszik neki azt az egy-két fok többletet, jobban is fáz­nak. Van olyan is, aki a meteorológu­sokra haragszik. Szemükre vetik, hogy két éve, ama feltűnően zord tél alkal­mával, azt mondották: —­ A túl hideg tél legfeljebb hét­nyolc év múlva ismétlődik. " Komoly, tudományos alapon nyugvó megállapításnak látszott az ígéret és némelyek személyes sértés­nek veszik, hogy nem teljesedett. A fa- és szénszükséglet beszerzésénél is erre alapoztak mindent és most a meteorológiával tartanak haragot, mert heccelte őket, mert rábeszélte őket az optimizmusra és ők csak hét-nyolc év múlva készültek volna fel az időjárás zordságára. Ők azok, akik most a legmérge­sebb tenorban harsonázzák, mintegy tetemrehívó zordsággal: — Hú, de hideg van ... (—) fel, a háború kitörésekor már az öregasszonyo­kat és a kislányokat is befogták, hogy szaka­datlanul kötögetve előzzék meg a kegyetlen harctéri tél romboló munkáját. A finn paraszt­­aszonyok csodákat műveltek. Szánokra rakták rokkáikat és kis tanyai szobákban gyűltek össze, ahol fontak, lópokrócokat szőttek és javítottak. Sok nagyon kedves epizódról tudunk, me­lyekben a Lotta Svärd-szervezet tagjainak volt részük a háború alatt. Egy magasrangú Lotta-asszonynak, ki fiai holmiját készítve, eszébe jutott, hogy a piszkos, véres ruhákat ki fogja majd mosni a hadszíntéren? Azonnal ha­­j­talmas és eredményes gyűjtést indított és ma­­ már mosógépekkel, szárítógépekkel felszerelt ■ pompás vándormosó-konyhák gördülnek min­denütt a finn csapatok után­ Ezt a „guruló“ mosókonyhát a foltozó-hadtest is követi. A kötögetés a légvédelmi óvóhelyeken sem szünetel. A lották itt is hangyaszorgalommal dolgoznak, noha a mentési munkálatokat is ők látják el . Helsinki tornyain, az északi csilla­gok alatt ők lesik a repülőgépeket éjjel­nappal, távbeszélő kagylóval a fülükön és a távcsővel a kezükben. Eddig még soha sem fordult elő, hogy valamelyik lotta-asszony el­hagyta volna őrhelyét. Még akkor sem, ami­kor azt a helyet, amelyen állottak, az ellenség a legerősebb bombazáporral árasztotta el. Ez a magyarázata annak, hogy az orvosnők, ápoló­nők, légvédelmi őrök és főleg a távbeszeszélő- t és távirószolgálatot ellátó lották között olyan­­ sok a hősi halott. 9. oldal. MIRE BÜSZKE FANNY LUUKKONEN? Ezekre a finn asszonyokra és leányokra­­ méltán lehet büszke vezető elnöknőjük, Fanny ■ Luukkonen. Nemcsak a bátorságukra,­­ hősiességükre, önfeláldozásukra, vállalkozói , szellemükre büszke, hanem a finn férfiak, katol I nák tiszta lelkületére is büszke. Egyik nyilat-­­­kozata szerint: „Soha sem történt meg, hogy a finn katonák lottákkal szemben tiszteletlenül­­ viselkedtek volna, mert az ősi ellenséggel ví­vott háború, békében pedig a föld keménysége elleni küzdelem becsületes bajtársakká nevelte őket.“ A menekültek és a katonák hatalmas töme­geinek élelmezése ugyancsak próbára tette a lotta-asszonyokat és leányokat. A gyárak és a pékműhelyek nem tudtak volna eleget tenni a roppant feladatnak. Országszerte a finn lották sütötték a hagyományos lyukas finn rozske­nyeret, a helyi lotta-csoportok által megszabott mennyiségben. , ■ •*! A LOTTA-LÉLEK HIVATÁSA Tökéletes háziasszonynak, hűséges tes­tvér­­é­nek lenni a legkeményebb megpróbáltatásban is: ez a lotta-lélek hivatása Ezt a lelket fogja Fanny Luukkonen tábornoknő szombaton Pécs város közönségé­nek bemutatni abban az előadásban, amelyet tartani fog. Az előadás helyét még nem állapí­tották meg. A város hatósága oly­an helyiséget szeretne az előadás helyéül választani, amely­ben minél több hallgató elfér. Merthogy az előadóterem Fanny Luukkonen asszony előadá­­­­sán zsúfolásig megtelik majd, az bizonyos. "­­ FONTOS TELEFON­HÍVÓSZÁMOK: Főispáni hivatal (városi) 30—01. Polgármesteri hivatal -- 30—02. Államrendőrség------------- 29—06, 29—07, 29—08. Városi mentők-------------04. Vármegyei mentők--------24—11. Tűzoltóság------------------- 05, 21—69. Autótaxi------------------------ 1000. Gázmű, villamosifi — 25—95-től 25—97-ig. 4 Vízmű-----------------------------11—90. шшьухяумтяинжтпжшяттш1ВЕятяяв*’­­.ж» шшша ■ .va

Next