Pécsi Szemle, 2009 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Kovács Attila: 200 éve született Amtmann Prosper fuvolaművész
------------------------------- 200 ÉVE SZÜLETETT AMTMANN PROSPER FUVOLAMŰVÉSZ ------------------------------- A híres fuvolaművész és zeneszerző, Amtmann Prosper életéről a kései utód, Szkladányi Péter (1944-2003) fuvolaművész-zenetörténész „Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete” c. monográfiájából tudhatjuk meg a legtöbbet. Ebben felhasználta saját levéltári kutatásai mellett a hivatalosan név nélkül megjelent, szerinte Schmidt Péter (1799-1874) zenepedagógus, karnagy által írt 1866-ban kiadott első könyvecskéjét is. Amtmann Prosper ősei Németországból vándoroltak be Magyarországra, a Vas vármegyei Rohoncon telepedtek le. Rohonc a hatalmas Batthyány-birtokhoz tartozott, s itt kezdett számvevőként dolgozni az 1771. május 26-án született Amtmann Nepomuk János. 1802-ben Veszprémben vette feleségül Thessy Teréziát. Sellyén lett Batthyány János Baptiszt gróf számvevője. Itt született Máté és Anna után harmadik gyermekük, János Pál is. Két utóbbi keresztneve a születési dátum meghatározása szempontjából fontos, hiszen az újszülötteket legtöbbször a születésük utáni napon keresztelték, s János Pál napja 26-a, míg rövid formában használt „első” keresztneve, a Prosper, egy az 5. században élt keresztény teológus, Szent Prosper nevére vezethető vissza, melyet Amtmann Prosper korában, az előtte 6 évvel született francia regényíró, Prosper Mérimée, a Bizet Carmenjének alapjául szolgáló regény írója tett híressé és világszerte ismertté. Amtman Prosper tanulmányait, Sellyén akkor még nem lévén iskola, Bogdásán kezdte el, majd a család 1817-es elköltözése után Németbólyban folytatta. Az itteni tanító, egyben templomi orgonista, Szommer János lehetett Prosper első zenetanára. 1819 őszén kezdte el gimnáziumi tanulmányait a ciszterci rend pécsi gimnáziumában, ahol Jánosként 1825-ig követhető nyomon az évkönyvekben, azaz végigjárta a grammatika és humán osztályokat, igen jó eredménnyel. 1821 körül kezdte tanítani őt Sturm József (1780 k.-1843) székesegyházi muzsikus, Johann Georg Lickl, azaz Lickl János György zenekarának kiváló hegedűse és fuvolása, aki ez utóbbi minőségben olyan nagyszerű tanára volt az ifjú Amtmannak, hogy első kiadott művét egykori mesterének ajánlotta, bizonyítva ezzel a személyes jó kapcsolatot. A gimnázium után a pesti bölcsészeti karon folytatta tanulmányait, de a fuvolázásban is tovább képezte magát, s állítólag játszott a pesti német operában is. Igazi pályafutása azonban 1829 körül kezdődött, amikor szülei akarata ellenére Bécsbe utazott, és húszévesen a bécsi Operaház első fuvolistája lett. 1835-ig folytatott konzervatóriumi tanulmányai mellett azonnal bekapcsolódott a bécsi koncertéletbe, ahol rendszeres fellépéseivel nagy sikereket aratott. Már első, 1829-es pesti hangversenyét is bécsi sikereivel hirdették: „Amtmann Prosper bécsi fuvolavirtuóz, november 14-én a Hét választófejedelemben nagy muzsikai akadémiát ad. Kiváló tehetsége, mely Bécsben már bebizonyosodott a zenebarátok előtt, itt is kellemes szórakozást ígér.” Bécsből rendszeresen hazatért. Első pécsi hangversenyét 1832. május 8-án adta, a következőt 1834. május 10-én, de fellépett Győrben, Székesfehérváron is. Baranyai Helytörténetírás 1980. Pécs, 1981.81-151.p.