Pécsi Szemle, 2010 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 2. szám - Tóth István: Összefoglaló a Rákóczi utca - Jókai út saroktelken végzett 2008-2009. évi régészeti feltárásról. Adatok Pécs római kori történetéhez
------------------------------------------- ADATOK PÉCS RÓMAI KORI TÖRTÉNETÉHEZ ------------------------------------------- A Rákóczi út-Jókai utca délnyugati sarkán fekvő, régészeti védettség alatt álló telken, a Generali-Ingatlan Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. irodaházat kíván építeni. 2008-2009-ben a Janus Pannonius Múzeum a területen első lépésben próbaásatást 123 végzett, majd a terület teljes megelőző régészeti feltárására került sor. Az ásatásvezető Tóth Zsolt volt. Az ásatási terület a fallal körülkerített késő római Sopianae központi részén, a feltételezhető fórum 45 déli oldalán terül el, így már előzetesen jelentős régészeti emlékekkel lehetett számolni. A kétéves kutatómunka során összesen 1232 négyzetméter került feltárásra a1950 négyzetméter alapterületű telken. A telekhatár nyugati és északi széle mellett mintegy 3 méter széles sáv a környező létesítmények épségének megóvása érdekében nem volt kutatható, mintegy 334 m2-en pedig az újkori és modern bolygatás miatt nem volt mit feltárni. A telek területe összességében erősen bolygatott. Több nagyméretű 19-20. századi szeméttel feltöltött gödör volt megfigyelhető. Az 1970-es évekig tégla- és kőfalú újkori épületek álltak itt, melyek alá voltak pincézve. A visszabontáskor a pincéket homokkal töltötték be. Ezt követően a telek keleti végében egy nagyméretű tűzivíz tározót építettek ki. Munkagödrének ásásakor minden régészeti jelenséget megsemmisítettek. A telek déli felében egy markolóval ásott „L” alaprajzú árkot is találtunk. A későbbiekben a telken parkolót alakítottak ki, melynek során a lejtőbe egy közel vízszintes aljzatú mélyedést vájtak. Természetföldrajzi viszonyok A Mecsek hegység déli lejtőjén megközelítőleg észak-dél irányú hátak húzódtak, köztük völgyek, a felszínt a hegyoldalról lezúduló víz formálta elsődlegesen. A római kori város a Mecsek hegység déli lejtőjének alján terült el egy enyhe A régészeti védettségről. Az ország és annak régiói kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni. Kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír. (Részletek a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről rendelkezéseiből.) 2 Két szakaszban végeztük: 2008. március 25. - 2008. április 14. és 2008. augusztus 25. - 2008. szeptember 1. közötti időszakban került sor a munkálatokra. Május folyamán Bertók Gábor a terület egy részén georadaros felmérést készített. 3 Megelőző feltárás: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által jóváhagyott írásbeli szerződés alapján végzett olyan régészeti kutatási tevékenység, amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul. Első üteme 2008. szeptember 2-től 2008.december 16-ig, a második pedig 2009. szeptemberi 7-től 2009. november 30-ig tartott. A fórum a római városok központi tere a két főút (cardo és decumanus) találkozásában. Három oldalról általában oszlopcsarnok (porticus) vette körbe, a negyedik oldalon pedig a bazilika emelkedett. A fórum nyitott tere adott helyet az üzleti életnek és a bíráskodásnak. A (meredek) lejtős részen romboló munkát végzett a víz: mélyítette a felszínt (így jöttek létre a völgyek és azok között a házak), a hegy lábánál pedig energiáját vesztve lerakta a Mecsekből magával hozott hordalékot, természetes módon is töltve a lapos területeket. A városról publikált utolsó összesítő alaprajz: Kárpáti Gábor: The Roman settlement of Sopianae . The autonomous towns of Noricum and Pannonia / Die autonomen Städte in Noricum und Pannonien (Litula 42) Ljubjana, 2004. 286. Map VII., amely a Gábor Olivér et alii: 19. Nemzetközi Limeskongresszus Pécs-Sopianae /19th International Congress of Roman Frontier Studies Pécs-Sopianae 2003. szeptember 18. /18. September 2003. (Örökségi füzetek 1.). Pécs, 2003. 19. térképe alapján készült.