Pécsi Ujlap, 1917. április (11. évfolyam, 75-98. szám)
1917-04-01 / 75. szám
XL évfolyam, — 79. sz. Vasárnap, 1917. Április 1. Az „UJLAP“ melléklete PÉCSI UJLAP POUTMftl mplhftp I parti „IU1AP és „PÉCSI UJUtP" cpf fittesen tatai. K. 3-40 III NogyeMm vMéfcn . K. W» t®n5Sw . . K. 1* III Eey hint . . K. HB • jMbßK HJLAJ“ ktSSa rfcMkr« UM*« 1 Ura K. 11». FateiYl® sierkesxté: Ufifififi SRNÖ. Szerkesztőség és feladóbiztisa: Dimántch Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lycenta-BtcA 4. szám. Telefon 222. számfl. A felelős szerkesztő telefonszáma 956. Rovás A mi derék tisztviselőinknek, ahelyett, hogy száz vagy százötven, percentes fizetést adna az állam, cipőket utal ki kedvezményes áron. Még megérjük, hogy például a tábabíró, aki úgy tudjuk a hatodik fizetési osztályba van, fizetésemelésképen két pár cipőt fog kapni, könnyűt, vagy nehezet, vagy fatalpat. Joga lesz válogatni a pénzéért. Nem illik, nem szabad az, államnak ezt az atyai, jóindulatú gondoskodását kigúnyolni. Bírák, pénzügyi tisztviselők, postások és talán a tanárok is kapnak majd cipőt, mégpedig valószínűleg könnyet, hogy nehéz, helyzetükön ezzel is könnyíve legyen. Teljes egészében méltányoljuk az államnak, az egyes minisztériumoknak ezt a messzemenő áldozatkészségét, amellyel a drágaságtól megkínzott tisztviselőinek segítségére siet, a hónuk alá nyúl, helyesebben a lábukhoz, hogy felemelje őket a megélhetés nehéz gondjaiból, ahova besüppedtek. Mert ezek a szegény tisztviselők nem lesznek kinn a bajból azzal, hogy az állam esetleg egyes ügyes és élelmes gseftelők segítségével cipőt juttat a számukra a pénzért. Igaz, hogy manap a cipőnek nagy értéke van, de a cipőn kívül is nagyobb szükségleti cikk a kenyér, a hús, a zöldség és minden élelmiszer, amelyre a tisztviselőknek és családjának szüksége van, hogy megélhessen. Mert ma egy hatodik fizetési osztályban lévő tisztviselő jövedelme annyi, mint a békében volt egy dijnoké. Még annyi sem. Ehez viszonyítva mennyi fizetés jut tehát annak a szegény írnoknak, vagy díjnoknak, akit a sors szeszélye erre a sanyarú pályára vetett?! Ez nem fizetés sem egyiknek, sem másiknak. A cipővel, való próbálgatás ötletnek nem rossz, de segítségnek semmi. Ezzel a tisztviselők helyzetén se segítve, se könynyítve nem lesz, még ha a legkönnyebb cipőket is utalják ki a számukra a pénzükért. A tisztviselők fizetésrendezését nem szabad halogatni. Ha az állam tűrte a hadimagánvagyonok szaporodását, amelyeket a háborús konjunktúra halmozott a szerencsések javára, akkor tűrje el az államkasszája a tisztviselőknek a mai viszonyokhoz arányos fizetését is. Ha az államnakmindegy volt, hogy a nemzet rovására kik és hogyan jutnak aránytalan jómódhoz, nemlehet mindegy, hogy az a tisztviselői kar, amelyen az egész államberendezés nyugszik munkájában kizsarolva áldozatul dobassák oda a drágaságnak, hogy vergődjéka megélhetés gondjaiban. Nem szabad, merta saját érdekei ellen vétene az állam, tönkre tenni a tisztviselői kart, nem szabad elfojtani a munkakedvet. Fizetést kell adni. Ezt önköltséges cipőkkel, jóakaratú ötletekkel nem lehet megoldani, ezt nem lehet üres ígéretekkel elintézni, ezt nem lehet elbeszélgetni. Ide pénz kell! , A NAGYHÉT Szertartások a pécsi székesegyházban A nagyheti szertartások rendje némileg eltár az eddig szokásban volt időponttól, amennyiben a virágvasárnapi és nagypénteki szertartások kezdete 8 óra. Egyébként a nagyhét programmját az alábbiakban közöljük: --a@*: Virágvásárnap. Az Úr Jézus ünnepélyes bevonulása (utolsó útja) Jeruzsálembe. Ketrerce 8 órakor. Megszentelt barka-ágacskával körmenet („Hosanna Dávid Fiának, áldott, ki az Ur nevében jő!“). Utána szentmise, mely alatt (evangéliumkor) a „passio“-t, Krisztus Urunk kinszenvedésének történetét éltetik a szent Máté evangéliuma szerint (Kedden sz. Márk, szerdán sz. Lukács és pénteken sz. János evangéliuma szerint). Szerdán, csütörtökön és pénteken délután 3/44 órakor kezdődnek a „Zörgő vecsernyék“ (így nevezik, merta végén kis zörejt csinálnak a karimában résztvevők, jelenti a Krisztus halálakor támadt földrengést), énekeltetnek a gyász-zsolozsmák, Jeremiás próféta siralmaival (lamentatio), „Jeruzsálem, térj Uradhoz, Istenedhez! refrénnel s az énekkar responsoriumaival (felelet).A szentély közepén álló gyertyatartó 14 sárga viaszgyertyájából minden zsoltár végén egyet eloltanak — Jézust egymásután hagyják el tanítványai. Végül egyedül marad a legfelső feltér, azt az oltár alatt elhelyezett szekrénybe viszik (Jézus temetése), a Miserere zsoltár után visszahozzák (Jézus feltámadása). Nagy csütörtök. A Leghűségesebb Oltáriszentség szerzésének napja. (Reggeli 6 órától gyóntatásk épúgy mint a nagyhét többi najain). 8 órakor kezdődik az ünnepi szentmise. Gloria-kor megszólalnak a harangok, de nagyszombat „glória“-jáig el is némulnak az orgonával együtt. Szentmise alatt az olajok szentelése a szentélyben. Közös szentáldozás. Szentmise után az Oltárszentséget körmenetileg a Corpus Christi kápolnába kisérik. Utána 10 perces napi zsolozsma, az oltároknak ékességeitől való megfosztása. Végül Krisztus Urunk példájára a „lábmosás“szertartást tartja meg a főpásztor. Nagypéntek. Az Ur Jézus kereszthalálának emléknapja. (Az istentisztelet kezdete 8 órakor.) Az egyház mély gyászban. A püspök kíséretével az ottan előtt leborul. Majd két ószövetségi jövendölést olvas fel az alszerpap a lecke-oldali szószékről (ambo), melyeknek miként való beteljesülését adja elő, utána szent János passiója. A passió után 9 könyörgés következik, melyekben az egész emberiségért önti ki imáját az egyház (benne vannak a pogányok, eretnekek és zsidók is). Utána a kereszt leleplezése. Háromszorra bontja ki a leplet a főpap, miközben egyre emelkedő hangon hirdeti: „íme a kereszt fája, melyen a világ üdvössége függött“. „Jertek, imádjuk“ felel rá a kórus (az énekkar). A szentély közepén elhelyezett feszülethez háromszori térdhajtással közeledik a papság, hogy Krisztus keresztjének hódoljon.Ezek után a „csonka mise“ veszi kezdetét, (így nevezik, mert nincs benne átváltoztatás). Körmenetileg tehát elhozzák előbb a Corpus Xube tegnap elvitt Oltáriszentséget (2 nagy ostya alakjában) gyönyörű ének kíséretében. A rövid „csonka“-mise után ugyancsak körmenetileg kísérjükel az Úr Jézust a szentségmutatóban a szent sírhoz az altemplomba, ahol szentbeszéd fejezi be az istentiszteletet. Szentsir-látogatás egész nap. Nagyszombat. Reggel 8 órakor a templomon kívül tűzszentelés, melynek lángjából gyújtják meg a 3-ágat („Lumenti“) a nagy húsvéti gyertyát. („Exultet jam angelica turba coelorum“ ...), az öröklámpát, majd az oltár gyertyáit. Következik a vízszentelés. Tizenkét jövendölés olvasása után a Corpus Xii kápolnába indul apaság, ahol megtörténik a keresztkútszentelés, melyet a Mindenszentek litániája fejez be. Következik a szentmise, melyben „Gloria‘‘-kor «megszólalnak a harangok és az orgona, s azontúl az „alleluja“ hangulatba lép előtérbe. A szentmise III. főrésze után rövid zsoltár a Magnificattal s az Ite missa est alleluja-val fejezi be az istentiszteletet A feltámadási körmenet délután 6 órakor kezdődik. Levonulás a szentsirhoz. Zsoltár után ének, majd felhangzik a „Feltámadt Krisztus e napon ..s megindul a körmenet. Közben 4-szeri áldástudás az Oltáriszentséggel. A templomba vonuláskor „Te Deum.. majd Tantumerg, Genitori, áldás és vége az istentiszteletnek. Husvét ünnepe 9 órakor püspöki szentmise szentbeszéddel és pápai áldással. Tisztviselőtelepi kiskertek Fontos tudnivaló a kiskerteseknek Irta: Nagy Mihály, gazd. ismétlő iskolai, igazgató. III. Céklarépa. A céklarépa termelése egyszerű. Fő az, hogy neveljünk belőle óriás példányokat. Legjobbak a néhai zsemlye nagyságúak. Ezért korán ne vessük. Legcélszerűbb május végén vetni, munkája néhányszor megkapálásból és az egyezésből, vagy ritkításból állt. Egyezés alkalmával araszos távolságra hagyjuk az egyes növényeket. Télre ép úgy mint a zöldségféléknél említettem, a cékla is eltermelhető. Kerekrépa. A kerekrépát csak ott termeszthetik haszonnal, ahol gyakori az eső. Azonban kiskertjeinkben is próbát tehetünk vele. A bab, esetleg a borsófélék lekerülte után talajukatkapával mélyen megkapáljuk, elgereblyézzük és sorokba (35—40 cím.) vettük a tarló, vagy kerekrépát. Kikelés után megritkítjuk, sőt fel is töltögetjük. Ha ősszel derék kezdenek járni, felszedjük és úgy mint a fejeskáposztát is szoktuk, besavanyítjuk és főzeléknek használjuk. Retekfélék. Most, amikor a kenyér és a szalonna csak nagyritkán találkoznak, érdemes a retekfé