Pécsi Ujság, 1894. március (13. évfolyam, 51-76. szám)
1894-03-01 / 51. szám
XII. évfolyam. Pécs, 1894. március 1. (csütörtök). 51. (1114.) szám. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 1. sz., I. em. (Király-utcza sarkán). Kiadóhivatal: Wolf Miksa könyv- és papkereskedésében Király-utcza, Hattyú-épület. Nyilttérben egy sor 20 kr. Megjelenik vasárnap kivételvel minden este 5 órakor. Hirdetések fölvétetnek a kiadóhivatalban. Előfizetési árak: Pécsett, házhoz hordva : Egész évre ......................10 frt. Egy hóra ........................ 1 frt. Vidékre (Magyarországon): Egész évre ......................12 frt. Egy hóra ........................ 1.20. Egyes szám ára Pécsett 4. kr., vidéken 5 kr. Egyes számok kaphatók minden lapelárusítónál. („PÉCS“) Felhívás Pécs sz. k. város polgáraihoz! Az egyházpolitikai reformjavaslatok megvalósítása ma nem csupán a magyar törvényhozás túlnyomó többségének, hanem a magyar nemzet nagy egyetemének képezi nyíltan kifejezett óhajtását, sőt követelményét. Az egész nemzet, városok, megyék, községek országszerte lelkesedéssel csatlakoznak azon mozgalomhoz, melynek célja a március 1 4-én Budapesten tartandó országos nagygyűlésen ünnepélyes kifejezést adni annak, hogy a magyar államot újjáalkotni hivatott ezen reformjavaslatokban a nemzet a vallási békének, a lelkiismereti szabadságnak és a jogegyenlőségnek biztosítékát látja. Tisztelt polgártársak ! Ahol az egész nemzet szelleme megnyilatkozik, ott Pécs város polgárai némák nem maradhatnak. Nekünk is hazafias kötelességünk az országos mozgalomban részt venni, amiért is fölkérjük Pécs sz. kir. város tisztelt polgárait, párt- és felekezeti különbség nélkül, miszerint az országos nagygyűlésen való részvétel közelebbi megbeszélése és megállapítása céljából a f. é. március hó 1-én d. u. 5 órakor a pécsi nemzeti kaszinó nyári helyiségében megtartandó értekezleten minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Pécsett, 1894. február 27-én. Dr. Blum Béla, Bolgár Kálmán, Drago*nescu Döme, Disehka Győző, dr. Flóris Endre, Forray Iván, dr. Jobszt László, Krasznay Mihály, dr. Krasznay Miklós, Krausz Simon, Lenkei Lajos, Littke József, Lauber Rezső, Nagy Jenő, Salamon József, Schneider István, Cs. Schapringer Gusztáv, Szigriszt Lajos, Stern Károly, Ullmann M. Károly, dr. Záray Károly. Hogyan ünnepeljük meg Pécsett a milleniumot ? — Irta : Gerecse Péter dr. — HL Az ünnep részleteihez nem szólok. Elvégzi ezt bizonyosan az a bizottság, melyet e célra a pécsi társadalom kebeléből kiküld. Mégse tartom hiábavalónak megemlíteni, hogy arogramm középpontja gyanánt legméltóbb volna az ünnep komolysága és nagy jelentőségéhez egy történelmi kék menetet rendezni. Külföldön nem új, de még ott sem elcsépelt ünnepi programmpont. A színházi élőképek, népviseleti csoportok rendezése .■szellemtelen és már nagyon is banális dolog. Igaz, hogy egy történelmi körmenet, amelyet különben Budapesten is helyesebb volna rendezni, mint milliókat kiadni a képtelen diadalkapura, költségbe kerül , de mint legtanulságosabb és leghatásosabb látványosság, az utcákon fölállítandó tribünök jövedelmeiből némileg fedezve is volna. Ez azonban, mondjuk ki előre, nemcsak pénzt, hanem huzamos tanulmányt, több művészi és tudományos erőnek közreműködését s ami fő, hosszabb időt kíván. Épen ezért nem kellene késni megbeszélésével. Mi Pécsett nem akarunk országos, hanem csak városi, legfölebb megyei ünnepet rendezni, a történelmi körmenet tárgya sem lehetne tehát Magyarország ezeréves történetének föltüntetése, hanem ennél kevesebb, vagy ha úgy tetszik, több, amennyiben Pécsnek és Baranyának majdnem 2000 éves múltja vonulhatna el a nézők ezrei előtt élő, jellemző alakokban, eredeti szabás szerint készült ruhák és fegyverekben lóháton, kocsikon, művészi csoportok és sorokban, amint pl. nemrég bemutatta a kis Heidelberg 500 éves egyetemének történetét. Egy ilyen menetben részt vehetne a megye összes fiatalsága, képviselhetné magát benne a női osztály rend- és rangkülönbség nélkül, s bizonyosan igen számosan az öltözetek és fegyverek beszerzésének költségeit is szívesen viselnék a maguk személyére nézve. Hogy e terv méltó arányokban legyen kivihető, elismerem igen sok és nehéz föltételektől függ, de lehetetlennek nem tartom. Hatásában pedig, értve ezalatt a nagy nemzeti múltra való visszapillantás elevenségét, a múlt megragadó képeinek közvetlenségét, a népre, ifjúságra, a művelt és műveletlen világra egyaránt páratlannak mondható. Kevés város és megye van Magyarországon, mely olyan messze múltba fölvihetné történelmi emlékeit, mint Baranya és Pécs. A kelta őslakóktól kezdve, kiknek ruházata, fegyverzetére nézve a Traján-oszlop reliefjei kész minták gyanánt állnak előttünk, a római légiók, népvándorlás, az őskereszténység, szt.István, Mór püspök, László és Salamon koronázási jelenete, Nagy Lajos egyeteme, Cezinge püspök, Ulászló farsangi ünnepe, Szulejmán bevonulása Pécsre, Zrínyi téli hadjáratának pécsi epizódja, a siklósi diadalmenet, Makár ezrede és huszárjai, a kuruc csapatok, Pécs fölszabadulása stb. mind nagyon méltó jelenetek arra, hogy mikor a nemzet ezeréves ittlétének évfordulóját ünnepli, megelevenülve vonuljanak el az ünneplő generáció szeme előtt s fölgyujtsák lelkében bár rövid időre a múlt iránti tiszteletet s figyelmeztessék, hogy a múlt nagy erénye és nagy bűnei a jövőben sem maradnak következmények nélkül. A történelmi körmenetet ábrázoló rajzok fényképek lehetnének aztán legméltóbb és legdíszesebb illusztrációi azoknak a népszerű történeti művecskéknek, elbeszéléseknek és rajzoknak, melyek a millenium idején bizonyosan nagyobb tömegben fognak a nép és ifjúság kezébe kerülni nálunk is, másutt is, sőt a milyenekről iskoláink számára már most kellene gondoskodni, s az iskolákban az ifjúságot már most a nagy ünnep jelentőségéről felvilágosítani, arra előkészíteni, s mindent elkövetni arra, hogy a millenium ünnepe ne zsugorodjék össze egy-két kaszinói banketté, hanem járja át a nép és ifjúság lelkét minden izében, s hagyjon ott olyan nyomokat, melyekből tettek is fognak egykor fakadni, ha arra kerül a sor, hogy a nemzet, mint ilyen, mint egy ember álljon ismét talpra, amelynek szüksége tán nem is fog a második ezer évben olyan sokára magára váratni. Ám aki a milleniumi ünnepeknek méltóbb középpontot tud ajánlani, mint egy erőnkhöz mérten lehetőleg impozáns történelmi körmenetet, maradandó művek gyanánt pedig a népiskolák és tanítóképző ügyének lelkes felkarolása, a megye és város monográfiájának meghatása, egy megyei múzeum alapítása, a megye és város nevezetesebb pontjainak feliratos megjelölése, a műemlékek nyilvántartása és az ezekkel összefüggő teendők végrehajtásánál fontosabb teendőket hajlandó a milleniumra kitűzni: álljon elő vele, s győzzön a jobb! Közegészségi jelentés Baranya vármegyéből az 1893. évről. Ma terjesztette be dr. Mendl Lajos, Baranyamegye tiszti főorvosa a múlt évről szóló jelentését, melyből nagy fontosságánál fogva közöljük a főbb részleteket. I. Közegészségi állapot. A közegészségi állapot kedvezőtlen, mégis jelentékenyen jobb volt, mint a múlt évben. II. Születések kimutatása. Ezen fejezet a nagymélt. belügyminisztériumnak 1879. évi 9326. és 1893. évi 112121. számú rendeletei szerint elhagyatott. III. Kórállapot. A mohácsi kórháznak kimutatása szerint, az 1893. évben a betegforgalom ott a következő volt: 1892. évről maradt 0 férfi, 2 nő; 1893. évben fölvétetett 20 férfi, 9 nő, összesen ápoltatott 20 férfi, 11 nő. Ezek közül gyógyult 9 férfi, 7 nő, javult 3 férfi, 1 nő, gyógyulatlan maradt 1 férfi, meghalt 3 férfi, 2 nő, az év végével kezelésben maradt 3 férfi, 2 nő. — A kórház csak 9 ágygyal bir. IV. Halálozás. Baranyavármegye területén meghalt . Az 1893. évben 4628 finemü, 4662 nőnemű; az 1892. évben 5432 főnemű, 5309 nőnemű, a halálozás tehát 1451 -el volt kisebb mint a múlt évben. Az utolsó népszámlálás szerint 287.665 főnyi lakosságnak minden 1000 lelkére esik tehát: az 1893. évben 32*3, az 1892. évben 37*1 haláleset. Ezek közül a 7-ik életév végéig meghaltak száma : az 1893. évben 4925 — 53*0 százalék, az 1892. évben 5488 — 510 százalék. Nem orvosoltatok pedig (a halottkémek kevéssé megbízható számadatai szerint) az elhaltak közül az 1893. évben 3952 — 459%, az elhaltak közül az 1892. évben 1901 - 17'7°/o A meghalt 7 éven aluli gyermekek közül pedig orvosolva nem lett: az 1893. évben 727, azaz 150%, az 1892. évben 1835, azaz 170%. Járások szerint tekintve meghalt 1893. évben. A pécsi járásban 37.493 lakosból 1218 = 30,3%, 1892-ben 1418 = 380% ; a baranyavári járásban 51.681 lakosból 1618 = 31 5%, 1892-ben 1829. 374%; a siklósi járásban 35.614 lakosból 976 — 303%, 1892 ben 1108 — 312% ; a hegyháti járásban 44.492 lakosból 1343 = 300%, 1892-ben 1985 = 416%; a mohácsi járásban 46.822 lakosból 1911 — 404%, 1892-ben 1687 = 360%; a pécsváradi járásban 34.975 lakosból 1257 = 357%, 1892-ben 1269 = 364%, a szt.-lőrinci járásban 36668 lakosból 967 = 270, 1892-ben 1135 = 300%. A halandóság legnagyobb volt a mohácsi és a pécsváradi járásban, legkisebb a szent-lőrinciben. A halottkémlés mindannyi esetben teljesítetett. Felemlítendőnek tartjuk ebből itt is, miszerint 1893. évben roncsoló toroklob folytán elhalt 1455, 1892-ben 1781 ; kanyaróban elhalt 197, 1892-ben 248 ; hagymázban elhalt 116, 1892-ben 225; ázsiai kolerában elhalt 16, 1892-ben 22; tüdőlobban elhalt 528, 1892-ben 597; tüdőgümőkorban elhalt 885, 1892-ben 997; gyermekágyi lázban elhalt 68, 1892-ben 85; erőszakos hallásai 27, 1892-ben 48; öngyilkosság által 21, 1892-ben 18. A kéznemek megállapítása 27 községben orvosok által, a többi 329 községben képesített (többnyire paraszt) halottkémek által történt, mely utóbbiaktól nyert adatok természetesen nagyon megbízhatatlanok, sőt hiányosak is. V. Védhimlőoltás. Az 1893. évben a kimutatás szerint 31 oltókerületben 29 oltóorvos által beoltatott összesen 13746 gyermek, tehát 159-el kevesebb mint a múlt évben, többnyire jó sikerrel. Ismét oltva volt ezek közül 5690. A hivataltól eszközlött mindannyi védhimlőoltásoknál kizárólag állati himlőnyirk lett ez évben is használva. VI. Boncolatok. A megyei járásorvosok által a lefolyt évben 65 rendőri boncolás teljesittetett. VII. Gyógyszertárak. Baranyavármegyében az 1893. év elején volt öszszesen 18 nyilvános gyógyszertár, ugyanis 2 reáljogú és 16 személyes jogú. Az év folyamán 2 új személyes jogú gyógyszertár lett fölállítva és megnyitva, ugyanis Vörösmarton és Harkányban, melyek közül az elsőre nézve Thury Dénes a nagy belügyminisztériumnak 25840/1893. sz., a másodikra pedig Ormi Miksa a nagy belügyminiszteriumnak 69984/1892. számú rendelete által nyerte az engedélyt. Reáljogú gyógyszertár el nem adatott, úgyszintén az idáig személyes jogúnak nyilvántartott gyógyszertárak közül reáljogúnak egy sem ismertetett fel.