Pedagógusok Lapja, 1966 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1966-01-07 / 1. szám
1965. december 30-án jelent meg... Rendelet a pedagógus© 1* kedvezményes lakásépítéséről új, nagyszerű fejezetet nyitott a pedagógusok kedvezményes lakásépítkezésében a pénzügyminiszternek és a művelődésügyi miniszternek a szakszervezettel egyetértésben hozott 1/1965. számú rendelete, amely a Magyar Közlöny 1965. december 30-i számában jelent meg. Az új, nagy jelentőségű rendelet alapján 1970-ig bezárólag a falusi óvodák, általános és középiskolák, illetve szaksz akció keretében az OTP maximálisan 140 000 forint építési kölcsönt nyújthat. Az építtető pedagógusnak legalább 10 000 forint értékű saját hozzájárulással kell rendelkeznie. Ha az építési költségek a 150 000 forintot meghaladják, a pedagógus saját hozzájárulásának összege is magasabb lesz. A sok évi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy egy két és fél szobás falusi családi házat 150 000 forintért fel lehet építeni, így a pedagógus majdnem teljes egészében kölcsönből építheti fel otthonát. Akik az építkezéskor telekkel még nem rendelkeznek, a kölcsönből azt is megvásárolhatják, így azonban az építésre fordítható összeg a telek vételárával csökken. Akiknek már megvan a telkük, az építési kölcsönt és saját hozzájárulásukat teljes egészében az építkezésre fordítják. Mivel a telek megvásárlása hosszabb időt vesz igénybe, az a legcélszerűbb, ha az építkezni szándékozók előbb megvásárolják a telket, és csak a következő évben kérik az építési kölcsönt. A kölcsön kamatmentes. A törlesztés leghosszabb időtartama harminc év. További nagymérvű segítség, hogy állami hozzájárulásmunkásképző intézetek pedagógusai és gyakorlati oktatói közül mintegy 6000 részesülhet — minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel — lakásépítési kölcsönben. Az oktatásügy érdekeire való tekintettel azoknak a kisebb iskolavárosoknak a pedagógusai is kaphatnak kölcsönt, amelyekben a lakásviszonyok a nagyobb mérvű állami lakásépítkezés hiányában — igen mostohákként a kölcsöntartozás összegéből a pedagógust engedmény illeti meg: az építkezés helyén eltöltött tízévi szolgálati idő után az építési költség tizenMivel a kölcsönakció a pedagógusok falusi letelepedését igyekszik serkenteni, a kedvezményre az építtető csak addig jogosult, amíg az építkezés helyén pedagógusként működik. A rendelet részletesen meghatározza a munkaviszony megszűnése esetén követendő eljárást. Általános elv, hogy a már megszerzett állami hozzájárulást a pedagógus nem veszíti el, de a munkaviszony 15 év után történő megszűnésekor is leszállítják a még fennálló tartozás visszafizetési határidejét, és a kölcsönt kamatozóvá teszik. Hasonló elvek alapján szabályozza a rendelet az épített ház eladása és öröklése esetén követendő eljárást is. Ha a házat igényjogosult pedagógus veszi meg, akkor a kedvezmények saját jogán megilletik, ha pedig a ház bármelyik örököse ugyanabban a községben pedagógusként működik, a kedvezményeket az örökhagyó öt százaléka, további ötévi szolgálati idő eltöltése után pedig újabb tizenöt százaléka, összesen tehát harminc százalék. Ennek az állami hozzájárulásnak tíz év után 22 500, további öt év után újabb 22 500, összesen tehát 45 000 forint a felső határa Mivel az állami hozzájárulásra jogosító szolgálati időt a kölcsönszerződés megkötésének időpontjától számítják, az építkezés helyén eltöltött korábbi éveket nem lehet figyelembe venni. Nagy kedvezmény az is, hogy az OTP a havi törlesztési részletet már kezdettől fogva az állami hozzájárulással csökkentett összeg után határozza meg, az egy havi részlet tehát a 140 000 forintos kölcsön után körülbelül 270 forint lesz, jogán folytathatja. Ha például az építtető pedagógus 3 év múlva meghal, akkor a faluban tanító gyermeke a házzal együtt a kedvezményeket is örökli, s így két év múlva javára írják az első állami hozzájárulás-részletet. A kivételes méltánylást érdemlő, rendkívüli esetekben a rendelet mind a munkaviszony megszűnése, mind az öröklés esetében lehetőséget biztosít a kedvezmények teljes vagy részbeni fenntartására. A kedvezményes kölcsönnel a pedagógusok akár családi házat, akár — nagyobb községekben — társasházat építhetnek, s megkapják a kedvezményt akkor is, ha más foglalkozású dolgozókkal együtt vesznek részt a társasház építésében. Az igényjogosult pedagógusok a rendeletben biztosított kedvezményekkel vásárolhatnak lakást az OTP beruházásában épülő társasházban vagy sorházban, de természetesen csakis községekben, esetleg kisebb városokban. Az akció lebonyolítása Az idő sürget, az iskolák tehát már január elején megkapják a szükséges tájékoztatást és a jelentkezési lapokat. A Művelődésügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó pedagógusoktól a jelentkezési lapokat a járási művelődési osztály kapja meg, majd rangsorolva továbbítja a megyei művelődésügyi osztályhoz. A megyei művelődésügyi osztályok és szakszervezetünk megyei bizottságai — a Munkaügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium iskoláit irányító megyei szervekkel együttműködve — elkészítik és még februárban megküldik a Művelődésügyi Minisztériumnak a rangsorolt megyei javaslatot. A javaslatokat természetesen az oktatásügy érdekeit szem előtt tartva, igen gondosan kell elkészíteni, tekintettel kell lenni a várható körzetesítésre, a középiskolák helyzetére és a megye általános munkaerőgazdálkodási lehetőségeire. Előnyben kell részesíteni a pedagógus-házaspárok, a községben letelepedni kívánó fiettal pedagógusok és a több gyermekes családok kérelmeit. A kölcsön nincs korhatárhoz kötve, de az idősebbeknek gondolniuk kell arra, hogy nyugdíjazásuk estén a kedvezményeit megszűnnék. Az idősebbek közül azokat kell előnyben részesíteni, akiknek Családjában ugyanabban a községben működő igényjogosult fiatal pedagógus, vagy pedagógusnak készülő gyermek van. Áthelyezéseket a kölcsönkérelmek nem vonhatnak maguk után. S. Zs. Kamatmentes kölcsön, 45000 forintos állami hozzájárulással A kedvezmény fennmaradása és megszűnése Szaksszervezetünk évi költségvetése Szakszervezetünk valameny-nigi gazdálkodó szerve, a járási, városi, kerületi, egyetemi, főiskolai bizottságoi, valamint a megyei bizottságok is összeállították már s a legtöbb helyen bizottsági ülésen is megtárgyalták 1966. évi gazdasági terveket. Az alapszervi költségvetéseket az év elején tartandó taggyűléseken ismertetik majd, a szakszervezet teljes költségvetéséről pedig a központi számvizsgáló bizottság megjegyzéseinek figyelembevételével az elnökség javaslata alapján a következő központi vezetőségi ülés dönt véglegesen. Az adatok összeállítása azonban már megtörtént, s jó lenne, ha a végleges döntésig a szakszervezet tagközül minél többen elmondanák róla észrevételeiket. Adatok a bevételi rovatról A szakszervezet anyagi eszközeinek túlnyomó tébbségét a tagdíjbevételek adják. Az alapszervezetek az év végén lebonyolították a minden tagra kiterjedő szakszervezeti tagdíj besorolást, s tagdíjbevételi tervüket már erre építették. összesen évi 23 100 000 forint tagdíjbevételt terveztek, ami csaknem évmillió forinttal több az előző évinél. Az emelkedés főként abból adódik, hogy a taglétszám jelentősen megnövekedett, s január 1-én már meghaladta a 137 000 főt. A szervezettség szintén javult, ha csak néhány tized százalékkal is, és jelenleg 93,6 százalék. Igaz, a szervezettség jelentetében még mindig nincs minden rendben, hiszen néhány megye, például Baranya, Fejér, Szolnok és Veszprém átlaga még a 91 százalékot is alig haladja meg. Jónak mondható viszont a tagdíjmorál, azaz a tagság tagdíjfizetési készsége, amely megközelíti a 95 százalékot. Az egyéb bevételek, amelyek között rendezvények, kiadványok, brossúrák bevételei, valamint a Pedagógusok Lapja előfizetési díjai szerepelnek, alig érik el a tagdíjbevétel 10 százalékát, a szakszervezet szervek anyagi eszközeinek mértékét tehát elsősorban a tagdíjbevételben való részesedésük határozza meg. Csoportrészesedés formájában 35 százalékot tartanak vissza az önállóan gazdálkodó alapszervek, járási, városi bizottságok, a rendszeres — szülési és temetkezési — segélyek fedezésére pedig mintegy 10 százalék szükséges, amelyet a ténylegesen felmerült igényeknek megfelelően a központ utal át az SZTK szerveinek. A megyei bizottságok részesedése 20, a SZOT járuléka 9 százalék, a központ pedig a megmaradó 26 százalékkal gazdálkodik. Az alapszervek kiadásainak túlnyomó többsége szociális természetű. Ezek a mintegy 12 millió forintból csaknem 6 és fél miió forintot tesznek ki. A különböző segélyeken kívül főként üdültetési hozzájárulásokat találunk köztük, s itt számolják el a beteglátogatási költségeket, valamint a többi szociális hozzájárulást A kiadás tételeiből Az alapszervezetek költségvetésük 20 százalékát használják fel kulturális célokra. Bár ezen a területen az összesített adatok szerint a növekedés nem kielégítő, ez a 20 százalék mégis a legfontosabb anyagi pillére az alapszervezetek rendszeres tevékenységének, hiszen ebből kerülnek ki a klubszobák fenntartására és működésére, a könyvtárak fejlesztésére, a kirándulások és más rendezvények lebonyolítására, a pedagógiai kiadványokra és a továbbképzés segítésére fordított összegek. A szervezési kiadások az előző évhez viszonyítva csökkenést mutatnak, mivel ebben az esztendőben nem kerül sor választásokra. A megyei bizottságok a rendelkezésükre álló tagdíjrészesedés 20 százalékán kívül az Eötvös-alapi felajánlások összegével is számolnak, amely ebben az esztendőben az előző évinél 10 százalékkal több, és immár meghaladja az egymillió százezer forintot. Az egyéb bevételekkel együtt a megyei bizottságok költségvetése mintegy 8 millió forintra rúg. Ennek csaknem egyharmada az üdültetéssel kapcsolatos, hiszen a saját szervezésű üdültetési formák legnagyobb részét a megyebizottságok szervezik. Újabb egyharmad rész szükséges a személyi, dologi és működési jellegű kiadások biztosítására, a fennmaradó összegből pedig különböző rendkívüli segélyeket és az Eötvös-alapi tagoknak juttatott kedvezményeket, valamint a kulturális, sport és szociális feladatok megoldását biztosítják. A megyei tervek természetesen bizonyos fokú tartalékolásra, valamint a nagyobb beruházásaikhoz korábban felvett kölcsönök törlesztésére is gondolnak. (Például Szabolcs, Győr, Tolna). A központnak körülbelül 9 millió forintos összeg áll rendelkezésére. Ebből mintegy 20 százalék a különféle személyi kiadásokra szükséges, nem egészen 10 százalék pedig a dologi jellegű kiadásokra: a székház fenntartására, bankköltségre, postára és telefonra, a tagdíjbélyeg terjesztési jutalékára, biztosításra, nyomtatványokra, beszerzésekre, felújításokra. A szakszervezeti élettel kapcsolatos kiadások között a központi vezetőség osztályainak kiadásai, a különféle értekezletek, tanácskozások során kifizetésre kerülő útiköltségek, napidíjak, továbbá a Pedagógusok Lapja előállításának költségei szerepelnek. Az oktató-nevelő munka segítésére a tervek szerint 1965-ban ír különböző kiadványok jelennek meg. A tagozatok rendszeres tanácskozásai, a különböző pályázatok, a szakszervezet kultúrintézményeivel való rendszeres foglalkozás, a szakszervezeti tisztségviselők oktatása, a téli és tavaszi bizalmi tanácskozások, a nyári titkári értekezletek — mindez szintén jelentős költséget igényel Az érdekvédelmi reszortfelelősök eligazítása, a testnevelési baleset-elhárítás, az iskolai KRESZ-oktatás, a munkavédelmi oktatófilmek készítése ugyancsak megkövetel bizonyos támogatást, bár mindehhez az Állami Biztosító és a SZOT is számottevő mértékben hozzájárul. Tartalmasnak ígérkezik 2908-ban a nemzetközi program is. A központi költségvetés a terv szerint 2 300 000 forintot fordít üdültetésre. Ebben a balatonföldvári családos üdülő bővítésének végső költségei mintegy egymillió forinttal szerepelnek. A nyár folyamán központi szervezésben 1000 gyermek, 800 család és 200 turista üdülhet, s anyagi segítséget nyújt a központ a szervezés nehézségeit vállaló megyék üdültetési tevékenységéhez is. Ugyancsak hozzájárul a szakszervezet a Szaktanács által kezdeményezett nagyobb üdültetési beruházásokhoz, valamint a szakmaközi, megyei kulturális munka költségeihez. A tervek tehát készen állnak. Megismertetésük a tagsággal — az új év legelső tennivalóinak egyike. S azután — a gondos, célszerű, okos végrehajtás. A tagság minél szélesebb körű részvételével, a tagság hasznára, javára. dr. Szigetvári Dénes 2 Pedagógusok Lapja Két impont a munkavédelemről • Pécsett Néhány évvel ezelőtt legfeljebb elvétve került szóba, s ma az iskolai életnek épp oly állandó eleme, mint az egyes tantárgyak, az iskolai munkavédelem. Egyre növekvő irodalma van, pedagógusok ezrei vizsgáznak belőle, kisebb-nagyobb kiállítások számolnak be eredményeiről és szemléltetik feladatait. Az iskolai munkavédelem fejlesztésében a Művelődésügyi Minisztérium mellett jelentős részt vállal a pedagógus szakszervezet, a többi között a munkavédelmi felügyelő hálózat kiépítésével és a tervszerű, rendszeres továbbképzéssel. 1964-től kezdve évente összegyűlnek a munkavédelmi felügyelők, hogy megismerkedjenek a munkavédelmi feladatokkal, a legújabb rendeletekkel és kiadványokkal, hogy előadásokat hallgassanak és saját tapasztalataikról eszmét cseréljenek. A tiszántúli munkavédelmi felügyelők 1984-ben Miskolcon, 1865-ben Egerben tanácskoztak, a dunántúli és Duna— Tisza közi felügyelők pedig elsőízben Kaposvárott, most pedig december 28-—29-én Pécsett vettek részt a továbbképzési találkozón. Miről hallottak? A pécsi tanácskozást Hámori Sándor, a Pedagógusok Szakszervezete KV osztályvezetője nyitotta meg, majd Radich Géza, az Állami Biztosító főigazgatóságának képviselője üdvözölte a részvevőket. Ezután dr. Juhász Károly, a központi vezetőség munkavédelmi főfelügyelője tartott előadást az időszerű munkavédelmi feladatokról. Egymásután kerültek szóba azok a művelődésügyi minisztériumi és egészségügyi minisztériumi rendeletek, melyek a legutóbbi hónapokban láttak napvilágot és az iskolai munkavédelem továbbfejlesztését, kiszélesítését szolgálják. Fehér Géza, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója az iskolai balesetek bejelentésének fontosságáról szólott, gazdag adatolással és alapos elemzéssel. A többi között nyomatékosan hangoztatta, hogy a balesetek okainak a felderítése milyen nagy segítséget nyújt a legfontosabb munkavédelmi munkában, a baleset-megelőzésben. Székely Ferenc főmérnök az iskola műszaki berendezései, gépezete, biztonságtechnikája címmel tartott tanulságos előadást, majd dr. Vaszkó Mihály, az MTA Gyermeklélektani Intézetének munkatársa a munka- lélektan és az iskolai munkavédelem kapcsolatát ismertette számos találó példával és következtetéssel. Bánhidi László, a Tankönyvkiadó Vállalat szerkesztője, nagyrészt saját tanári tapasztalatainak felhasználásával mutatott rá a vegytan-oktatás és szakköri foglalkozás munkavédelmére. Végül Magyari András, Somogy megyei munkavédelmi felügyelő számolt be a megyéjében szerzett tapasztalatairól. Az előadásokat vita követte, melynek során nemcsak munkavédelmi felügyelők, hanem a KÖJÁL, a szakszervezeti megyei tanácsok és a megyei művelődésügyi osztályok képviselői közül is többen felszólaltak. A többi között szóvá tették, hogy a vizsgakötelezettséget ki kell terjeszteni a testnevelő tanárokra is. Kérték, hogy az iskolákat lássák el minél hatékonyabb munkavédelmi propaganda-anyaggal. Követendő például idézték a pedagógus szakszervezet Szabolcs- Szatmár megyei bizottságának és az Állami Biztosító Szabolcs-Szatmár megyei igazgatóságának közös kiadványát. A legjobbak jutalma immár hagyománya ezeknek a tájértekezleteknek, hogy az Állami Biztosító a legeredményesebb munkát végző megyei és járási munkafelügyelőket megjutalmazza. Ezúttal az Állami Biztosító Főigazgatóságának ajándékát, egy-egy értékes karórát a következők kapták: Sima Ferenc (Bp.), Szegedi Bála (Zala m.), Kemenes Mihály (Vas m.), Budai Lajos (szigetvári j.), Ordas Antal (pécsváradi j.), Szebényi Imre (székesfehérvári j.), Vecsei Ferenc (kapuvári j.), Poór Ernő (soproni j.) Kovalevszki Vilmos (ráckevei j.), Fekete Gyuláné (nagykátai j.), Kraft József (kaposvári j.), Zoltán Jenő (siófoki j.), Fekete László (paksi j.), Stégner József (szekszárdi j.), Hatos Ferenc (szombathelyi j ), Háromi Jenő (vasvári j.), Földesi Lajos (veszprémi j.) Bedics József (tapolcai j.), Berzsenyi Ferenc (zalaegerszegi j.), Farkas Zoltán (letenyei j.), Lada Mihály (Bp. V. ker.) és dr. Kovács Ilona (Bp. VIII. ker.). A vándorkiállítás megnyitása A munkavédelmi felügyelők jelenlétében került sor az első nap délutánján a Munkavédelem az iskolában című vándorkiállítás pécsi megnyitójára. A kiállítás — amint erről már hírt adtunk — a budapesti bemutató után Debrecenben, majd Miskolconvendégszerepelt-« nagy közönségsikerrel », és most Pécsett, a Nagy Lajos gimnáziumban talált kényelmes otthonra. Bodó László megyei titkár megnyitó beszédében hatásos szavakkal hívta föl a pedagógusok, tanulók és szülők figyelmét a kiállítás jelentőségére. r. a. Tanácskozás a technikai és gazdasági dolgozók helyzetéről A technikai és gazdasági dolgozók tagozatának országos vezetősége a téli szünetben kétnapos tanácskozást tartott szakszervezetünk székházában. A tanácskozáson a megyei tagozatok vezetői is részt vettek. A beszámolók és a felszólalások a hivatalsegédek, dajkák, pénzügyi dolgozók szervezeti életével, továbbképzésével,, kulturális igényeik kielégítésével, nem utolsósorban pedig munka- és bérügyeikkel foglalkoztak. A tanácskozáson számos javaslat hangzott el, amelyeket a tagozat a szakszervezet elnöksége elé terjeszt Bácskai Antalné: Balatoni látkép