Pedagógusok Lapja, 2010 (66. évfolyam, 1-12. szám)
2010-03-10 / 3. szám
2010. március 10. Diszlexia-kerekasztal Dél-Budán A jövő szakembereinek megújult technikai bázison, korszerűsített képzési rendszerben történő felkészítése kezdődött meg a TISZK-ekben, térségi integrált szakképző központokban. A Dél-budai TISZK az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az EU 100%-os támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával - pályázati úton elnyert - 226 millió forint felhasználásával hozta létre öt tagiskola közreműködésével a szakközépiskola-komplexumot. A rendelkezésre álló keret jelentős részét a hátrányos helyzetből induló, sajátos nevelési igényű tanulók szakképzésének elősegítésére fordítják. Különös figyelemmel kísérik a diszlexiás fiatalok pályaválasztását, azokét, akiknek tervezett szakmájuk, foglalkozásuk gyakorlása során ezzel az egyéni problémával is meg kell küzdeniük. Számos szakiskolában előfordul, hogy a továbbtanulásra jelentkező diszlexiás tanulókat emiatt eltanácsolják. A Dél- Budai TISZK-hez tartozó tagiskolák a nehezebb utat választották, a pedagógia-módszertani eszközök tárházát fejlesztik a diszlexiások szakmatanulásának, majdani elhelyezkedésének megkönnyítése érdekében. A külföldi kutatási eredmények és a diszlexiagondozás gyakorlata lesz a témája annak a nemzetközi kerekasztalbeszélgetésnek és workshopnak, amelyet a szakképző központhoz tartozó Öveges Középiskolában rendeztek március 5-én. A minikonferencia résztvevői közt elismert angol, írországi és bolgár gyógypedagógusok ismertették legfrissebb eredményeiket és adták át tapasztalataikat a diszlexiamérésről, valamint a felsőoktatásban alkalmazott módszerekről. A hazai szakemberek egyebek közt a diszlexiatámogatás technológiai eszközeiről tartottak prezentációt az MTA Pszichológiai Intézetében folytatott kutatások alapján. Mindennapok • 13 A MAGYAROK ÖTÖDE FOGÉKONY A SZÉLSŐJOBB ESZMÉKRE Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója szerint a magyarok ötöde fogékony a szélsőjobb eszmékre. A szélsőjobboldalra fogékonyak aránya alapján Magyarország a harmadik Európában. A társadalom szélsőségek felé hajlása nemcsak a radikális pártok népszerűségének növekedését jelenti, hanem azt, hogy a politikai centrum szereplői radikálisabb megoldásokat választanak. Magyarország Ukrajna és Bulgária mögött a harmadik helyen áll a szélsőjobboldalra fogékonyak aránya alapján - mondta Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója egy rendezvényen. Hozzátette: a magyar társadalom csaknem 21 százaléka állítja a felmérések szerint, hogy értékrendje a radikális jobboldalhoz áll közel. Az igazgató A szélsőjobboldal iránti társadalmi kereslet Európában című tanulmány bemutatásakor elmondta: a társadalom szélsőségek felé hajlása nemcsak a radikális pártok népszerűségének növekedését jelenti, hanem azt, hogy a politikai centrum szereplői radikálisabb megoldásokat választanak. Utalt arra: Kelet-Európában a rossz közérzet, az instabil gazdasági helyzet „a gyúanyag a radikális mozgalmak számára”, míg Nyugaton egyebek mellett az antiglobalizmus képében jelenik meg a radikalizmus. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ettől némiképp eltér Szlovákia, ahol 2005 és 2009 között a Fico-kormány alatt az előítéletesség és a sovinizmus ugyan erősödött, de az egzisztenciális félelmek csökkentek. Krekó Péter arról is beszélt, hogy a magyar társadalom 52 százaléka volt előítéletesnek tekinthető 2009-ben a felmérések alapján. A magyaroknak a kormányba, a demokráciába, sőt még az ENSZ intézményeibe vetett bizalma is csökkent. Szabados Krisztián, a Political Capital ügyvezető igazgatója elmondta, vizsgálataik megállapították, hogy nő a szélsőségek iránti fogékonyság Kelet- Európában, szemben Nyugat-Európával, ahol csak a déli régiókban tapasztalható ez a probléma. Ez egyfajta „új vasfüggönyt” jelent, „ami nem drótból áll, hanem ideológiából” - fűzte hozzá. Mint mondta, a 2006-ban alakult Magyar Gárda „sokkal-sokkal veszélyesebb, mint a MIÉP”, mert antiszemitizmussal legfeljebb 5 százalékot lehetne elérni Magyarországon, ez a mozgalom viszont romaellenes is. Ugyanennek a jelenségnek Nyugat-Európában a bevándorlók elleni véleménynyilvánítás felel meg. Már 95 ezer személy támogatásáról döntöttek Az eddig beérkezett kérelmek figyelembevételével már 95 000 szociális hátrányos helyzetben élő személy több mint 2,2 milliárd Ft összegű üdülési támogatásáról döntött a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. A napokban kapják meg a támogatásról szóló értesítő leveleket a pályázati kiírásnak megfelelő, alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a legalább két kiskorú gyermeket nevelő munkavállalók, a fogyatékossággal élők és a szakiskolai tanulók. Az 5000-15 000 Ft közötti önrész vállalását egyre több együttműködő civil szervezet, alapítvány, szakszervezet, önkormányzat vagy támogató családtag biztosítja a pályázó részére. A 25 000-40 000 Ft összegű üdülési csekkel a támogatott személyek közel 15 ezer belföldi szolgáltatónál pihenhetnek, üdülhetnek, művelődhetnek, kapcsolódhatnak ki. Az alapítvány évről évre egyre nagyobb forrást biztosít saját gazdálkodásának eredményéből a szociálisan hátrányos helyzetben élők üdülési támogatására. A kérelmezők a 2010 évben 3,2 milüdülési csekktáshoz juthatnak úton. Az alapítványra is vártasan hátrányos élők pályázatait, nak benyújtási A pályázatok részletes kiírásai és a pályázati adatlap megtalálható a közlönyökben, az ügyfélszolgálati irodákon liárd forint támogapályázati ványtan szociálihelyzetben mivel ahatárideje folyamatos, a pályázati keret kimerüléséig - de nem tovább, mint 2010. szeptember 15-ig - tart. A pályázatok részletes kiírásai és a pályázati adatlap megtalálható a közlönyökben, az ügyfélszolgálati irodákon, a Tourinform-irodákban, az együttműködő civil szervezeteknél és a www.udulesicsekk.hu weboldalon. Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány