Pedagógusok Lapja, 2017 (73. évfolyam, 1-12. szám)
2017-01-10 / 1. szám
VISSZA A JÖVŐBE! Galló Istvánné: az iskolából elsősorban a katonás, poroszos szellemnek kellene eltűnnie! Az ad hoc módon összehívott Köznevelési Kerekasztalhoz továbbra sem ül le a Pedagógusok Szakszervezete, de ha a Nemzeti alaptanterv átalakításáról konferenciát rendez az Emberi Erőforrások Minisztériuma, azon részt veszünk - szögezte le Galló Istvánné még 2016. december 14-én tartott sajtótájékoztatóján. Az érdekvédelmi szervezet elnöke a tájékoztatón többek között az iskolák működtetésének átadásáról, az egyházi oktatás szerepéről a magyar iskolarendszerben, illetve a PISA-eredményekről beszélt, és arról, hol tartanak a sztrájkbizottsági tárgyalások. Tárgyalások a Klebelsberg Központ elnökével Galló Istvánné, a PSZ elnöke beszámolt arról a pár nappal korábbi találkozóról, mely a szervezet és Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke között zajlott, és amelynek megtartását még augusztus végén kérte a Pedagógusok Szakszervezete. Elmondta, hogy a sztrájkbizottság 25 pontos követelésének egyike az volt, hogy órakedvezményt kapjanak az osztályfőnökök, a munkaközösségi munkát segítő pedagógusok, és a Klik mint fenntartó ezt rendeletben rögzítse. A rendelet elkészült, de nem egyértelmű a szövege, minden tankerület másképp értelmezi. Ezért a PSZ kormányrendelet-módosítást kezdeményezett, és azt eljuttatta az Emmihez. A Klik elnökével tárgyaltak az iskolák üzemeltetésének átvételéről is, a PSZ azt szeretné elérni, hogy a közalkalmazotti szabályok vonatkozzanak az ott foglalkoztatottakra. Annál is inkább, mert lesznek kollégák, akik - a tankerületek fedezete híján - elveszíthetik azokat a béren kívüli juttatásokat, amelyeket mint közalkalmazottak eddig megkaptak. A készülő Klikszmsz az intézményvezetők jogköréről is rendelkezni fog, a PSZ jobban szeretné, hogy azt törvénybe foglalják. A PSZ elnöke beszámolt arról, hogy a Klikkel korábban kötött kollektív szerződés ügyében Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordultak. A miniszter szakértőinek válaszára hivatkozva a PSZ elnöke tudatta: a szerződés a 2017. január 1-jével létrejött Klebelsberg Központtal is még egy évig élni fog. A PSZ Pölöskei Gábornétól azt kérte, tudassa a központtal ezt a tényt. A KSZ tovább él! A KSZ további egy évig való továbbélését sztrájkbizottsági ülésen is rögzítették - tette hozzá. Azon az ülésen, amelynek összehívását még szintén 2016 augusztusában kérte az érdekvédelmi szervezet, és amelyre 2016. december 13-án került sor, és amelyen tárgyalópartnerként sem Balog Zoltán, sem Palkovics László nem vett részt. A tárgyaláson Sipos Imre helyettes államtitkár volt ott, neki viszont nincs felhatalmazása megállapodásra, úgyhogy a tárgyalás csupán konzultációnak volt mondható. A találkozón szóba került a pótlékok differenciálása is, ez a 25 pontos korábbi követeléseik között szintén szerepelt. Arra, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll-e az 59 tankerületi központnál, a helyettes államtitkár nem tudott válaszolni. Az iskolák átadás-átvétele aggályairól is szót ejtettek, a PSZ elnöke leszögezte, hogy a tankerületek SZMSZ-ét a szakszervezet látni szeretné. Galló Istvánné megemlítette azt is, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elért pedagógusok helyzete továbbra is rendezetlen. Emlékeztetett: a PSZ javaslata, hogy még két évig biztosított legyen az érintett pedagógusok foglalkoztatása. Ezzel az államtitkárság is egyetértett, de jogszabályban még nem jelent meg. PSZ-követelés: az álláshelyek finanszírozását 22 órával számolják! A PSZ továbbra is követeli, hogy a finanszírozott álláshelyeket a jövőben is a korábban meghatározott 22 órával számolják ki. A pedagógusbérek minimálbér-emeléshez rögzítéséről elmondta: korábban úgy volt, ez lesz a vetítési alap, de 2014 októberében a költségvetést úgy terjesztették be, hogy ezt a jogszabályi passzust törölték. Szerinte most már nem lehet annyira dicsekedni a béremeléssel, hiszen a garantált bérminimum lassan utoléri a pedagógusbéreket. Ezért azt követelik, teremtsék meg annak feltételeit, hogy a pedagógusbérek ne inflálódjanak. Lázár János keresztény értékek szerinti nevelésről mondott szavaira úgy reagált: senki nem vitatja a keresztény értékek fontosságát, de az államot és az egyházat szét kell választani. A gyerekek nevelése a szülő feladata és kötelessége, ebbe az állam nem avatkozhat bele - hangsúlyozta, hozzátéve: aki egyházi intézménybe szeretné járatni gyermekét, az a szabad iskolaválasztás jegyében megteheti, és ezt pártolják is, de azt, hogy egy állam által fenntartott intézményben a nevelési érték a keresztény érték legyen, nem tudják elfogadni. A nagy port felvert, igencsak rossz PISA-eredmények tükrében a lázári felvetés nem lehet a XXI. századi iskola követelménye - tette hozzá. Kimaradt a gyerekek mindenekfelett álló érdeke Magáról a PISA-eredményről a PSZ elnöke megjegyezte, az mindazokat igazolja, akik felhívták a figyelmet a köznevelési rendszer súlyos hibáira. Hozzátette, a köznevelési törvényből nagyon fontos passzus: a gyerek mindenekfelett álló érdeke maradt ki! Mikor készült a törvény, a PSZ kérte ennek szerepeltetését, de ezt figyelmen kívül hagyták. Elvették a pedagógusok autonómiáját, az intézmények szakmai önállóságát. Ehelyett a megemelt tananyag és munkaterhek mellett folyamatosan ellenőrzik a pedagógusokat, akik kénytelenek az elvárásoknak megfelelni, és nem marad arra idejük, hogy a különböző érettségű gyerekekkel egyénileg, az ő tudásszintjüknek megfelelően foglalkozzanak. Galló Istvánné hozzátette: a mai magyar iskolarendszer, a Nemzeti alaptanterv nem segíti azoknak a képességeknek a kibontakoztatását, amelyeket a PISA megkövetel. Az eredmények javításáért mindenki a Nemzeti alaptantervhez nyúlna hozzá, de elsősorban a katonás, poroszos szellemnek kellene eltűnnie, amely megköti a pedagógusok kezét. Az egész rendszert kellene átalakítani úgy, hogy az alapképzés három évfolyamos legyen, biztosítva legyenek a feltételek, és nem agyonterhelni a gyerekeket és a pedagógusokat. Millei Ilona PEDAGÓGUSOK LAPJA • www.pedagogusok.hu/pedlap /Tel./fax: 322-8464