Százhalom, 2013 (1. évfolyam, 1-11. szám)

2013-09-01 / 9. szám

4 SZÁZHALOM *2013. SZEPTEMBER Elgondolkodott már azon kedves olvasó, hogy vajon hány híd van Százhalombattán? Ha a vizes árkokat átívelő kis hidakat nem számítjuk bele a listába, a városban lévő hidak száma tí­zen felül van. Ami ez esetben nagy számnak minősül. A hida­kat nap, mint nap használjuk, járművel vagy gyalog, szinte ter­mészetes, hogy rendelkezésünkre állnak. Hiányát viszont azon­nal észrevesszük. A város legismertebb és egyben leg­régibb ma is álló hídja a Benta patakon átívelő dongaboltozatos, úgynevezett „Római híd”. A híd maga nem a római korban, hanem valószínűleg a XVIII. szá­zad folyamán épült. Nem kizárt, hogy alapozásába, lábazatába felhasznál­tak római korból származó köveket is, de ezt a kutatók eddig még nem bi­zonyították. A római kori híres Limes út is itt, vagy a közelben húzódott, talán innen a római elnevezés is. Azt nagy biztonsággal feltételezhetjük, hogy a XVIII. századot megelőzően is átkelő volt e helyen. A több évszázados tör­ténelmet megélt híd legnehezebb sorsa a huszadik században volt, hiszen rajta haladtak keresztül a téglagyár teher­autói, a harci járművek, majd az erőmű építéséhez szükséges teherautó forga­lom is, mely óriási károkat okozott a híd szerkezetében. A „Római híd” ma már műemlék, szerepét egy korszerű híd­szerkezet vette át. Néha az útról rácso­dálkozunk, ha látjuk a buja növényzet­től. Alkalmanként szakemberek és lelkes önkéntesek kiszabadítják a természet fogságából, összességében véve azt mondhatjuk, hogy hiába áll műemléki védettség alatt, sorsa szomorú. Az igen részletes katonai térképek tanúsága szerint, e hídon kívül az 1­900- as évek környékén két kisebb híd is volt a római fürdő mellett folyó kis patakon, László majornál, illetve a vasútállomás­nál, Franciska pusztánál, Százhalombat­ta északi és déli határában a vasutat átívelő hidat, vagyis felüljárót is jelez­nek. Még az 1952-es katonai térkép is ezt az állapotot tükrözi. A városi hidak tömeges építése az ipari beruházások, illetve a lakótelepek kiépítésének következménye. Az 1­960- as évektől kezdve sorra adják át és újít­ják meg a gyalogos és közúti átkelőket már nem csak a Benta/Bara patakon, a római fürdő melletti kis patakon, hanem a „Csőcsordán” is. Arra már csak az „őslakosok” emlékez­nek, hogy volt idő, amikor a Benta/Bara torkolatánál is állt egy gyalogos híd, összekötvén Dunafüredet az Ófaluval. Hogy pontosan mikor épült, még nem si­került megállapítani. Első feltevésünk az volt, hogy talán a dunafüredi víkendte­­lep kialakításakor, az 1­930-as években került erre is sor. Azonban az 1952-es katonai térkép nem jelöli. Az 1­960-as években pedig már biztosan állt, hiszen a Dunafüreden élő 10-12 család fiatal­jai ezen keresztül gyalogoltak iskolába, a nyári hónapokban innen ugráltak a Dunába. Elmondásuk alapján ez a híd egy majd három méteres talapzaton álló, vasszerkezetes függő­híd volt. Miu­tán a Benta/Bara patak mellett elkészült a hideg, meleg vizes csatorna a hidat meg kellett volna hosszabbítani. Ehelyett azonban a meglévő hídelemet, 1965 körül egyszerűen leemelték a talapzat­ról. Amely aztán még évekig a parton hevert. Innentől kezdve Dunafüred és az Ófalu kapcsolata nehézkessé vált. És ez a helyzet a mai napig fenn­áll. Ezúton kérjük a Tisztelt Olvasót, hogy ha a híddal kapcsolatban további infor­mációval bír, esetleg fényképfelvétele is van, azt ossza meg a „Matrica” Múze­ummal, hogy emlékét megőrizhessük az utánunk felnövő generációknak. Balpataki Katalin A múltba vezető hidak SZÁZHALOM Óvárosi Közösségi, Közéleti Folyóirat Megjelenik havonta Felelős kiadó: Százhalombattai Faluvédő Egylet, elnöke: Jankovits Márta Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Postacím: 2440 Százhalombatta, Avar köz 2. Honlap: www.faluvedo.battanet.hu E-mail: faluvedoegylet@gmail.com Telefon: 06-23/356-343 ISSN szám: 2060-2766 Nyomdai munkák: Hírhalom Kft., Százhalombatta

Next