Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
FEST MEGYEI XV. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM in % no fr'ja.B.Ki* Aczél György és Komócsin Zoltán Bukarestben Hétfőn este Bukarestbe érkeztek Aczél György és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a KB titkárai, az RKP KB meghívására. DR. AJTAI MIKLÓS ANGLIÁBAN Dr. Ajtai Miklós, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke vasárnap az angol kormány meghívására egyhetes hivatalos látogatásra Londonba érkezett, ahol hétfőn délelőtt megkezdte tárgyalásait John Davies iparügyi csúcsminiszterrel. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I 1971. MÁJUS 4. KEDD Sok lehetőség tsz együttműködésre Hazaérkezett Párizsból dr. Tímár Mátyás Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn hazaérkezett néhány napos franciaországi útjáról. A Ferihegyi repülőtéren Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Marjai József külügyminiszter-helyettes fogadta. Franciaországi látogatásainak tapasztalatait összegezve dr. Tímár Mátyás a következő nyilatkozatot adta: — Tárgyalásaink őszinték,nyíltak, célratörők voltak. Az elmúlt években és főleg Fock elvtárs franciaországi látogatása óta bővültek a magyarországi kapcsolatok, de úgy látjuk, hogy még sok lehetőség van, az együttműködés különböző formáinak kibontakoztatására. A Magyarországról származó francia áruvásárlások volumene kisebb, mint a magyar beszerzéseké, ezért kerestük annak lehetőségeit, hogyan tudnák növelni vásárlásaikat a francia cégek, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a forgalom. Ezenkívül szóba került a harmadik piacokon való együttműködés: Dél-Amerikában, Észak-Amerikában máshol is kínálkozik ilyen leéshetőség. Tárgyalásainkon az egyik központi kérdésként merült fel, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek franciaországi bevitelét erősen sújtják a Közös Piac rendelkezései, s vizsgáltuk, milyen — mindkét fél számára előnyös — megoldásokat lehetne találni ennek kiküszöbölésére, és arra, hogy hosszabb időre nagyobb stabilitást biztosítsunk e termékeink franciaországi exportjának. — Jacques Chaban-Delmas miniszterelnök és azok a miniszterek is, akikkel alkalmam volt tárgyalni, nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar gazdaságirányítási rendszer és más kérdések, így például szocialista demokratizmus ki a szélesítése az új választójogi és tanácstörvény iránt. — Megbeszéléseinkről emlékeztetőt állítottunk össze, amely összefoglalja a legközelebbi tennivalókat, melyeknek eredményei remélhetőleg egy éven belül már jelentkeznek — fejezte be nyilatkozatát dr. Tímár Mátyás. A munka kongresszusa Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében gyűlnek ma egybe a fővárosban, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának sok fontos tanácskozást látott nagytermében a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusának küldöttei. Az elmúlt hónapok egymást követő nagy belpolitikai eseményei, a párt X. kongresszusa, majd a képviselő- és tanácstagválasztások után a szakszervezetek kongresszusa is választ ad majd a kérdésre: hogyan állta ki a próbát a gyakorlatban az elmúlt négy esztendőben folytatott politika. Jóllehet a kérdésre igenlő választ adott, s a cselekvésre irányította a figyelmet a párt kongresszusa, majd ezt követően a választásokon hazánk felnőtt lakossága, a szakszervezeti kongresszus ezek után következő állásfoglalását mégsem tekinthetjük formálisnak. Aki csak egy kicsit is szemmel tartotta a kongresszust megelőző szakszervezeti tanácskozásokat, vagy tanulmányozta a SZOT nemrég nyilvánosságra hozott kongresszusi jelentését, láthatja: a négy esztendő jelentős eredményei mellett a megoldásra érett problémák sokaságát tárják majd a kongresszus elé. A kongresszusi jelentés nyilvánosságra hozása is mutatja: a Szakszervezetek Országos Tanácsa ki akarja tágítani a kongresszusi terem falait, azt akarja, hogy a szervezett dolgozók együtt gondolkodjanak, alakítsák ki a véleményüket nemcsak a szakszervezetek tevékenységéről, hanem a munkájukat, a mindennapi életüket érintő sok-sok kérdésről is. Már a kongresszus előtt a dolgozóknak módjuk nyílt arra, hogy ennek a fontos dokumentumnak az ismeretében lássák el újabb megbízatásokkal képviselőiket. Évekkel ezelőtt, amikor még sok formális vonás volt a szakszervezeti mozgalomban és nem is rendelkezett a mai önállósággal, szűkebb volt tevékenységének hatóköre és természetesen megosztottabb, korlátozottabb a felelőssége is. Az elmúlt években azonban megnőtt a mozgalom szerepe, önállósága államunk demokratikus rendszerében. A népgazdasági tervezésben ma már egyetlen lényeges központi intézkedést sem hagynak jóvá a szakszervezetek véleményének előzetes kikérése nélkül; közismert hogy megkapták a szakszervezetek a vétójogot; vannak kérdések, amelyekben nem lehet dönteni egyetértésük nélkül, másokban anélkül, hogy kikérnék véleményüket. Minden jel arra mutat, hogy a kongresszus egyik központi kérdése lesz az üzemi és a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésének témája. A demokratizmus erősítését szinte mindenütt igényelték a kongresszust előkészítő tanácskozások felszólalói. Ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy növeljük a dolgozók részvételét a vállalati gazdálkodásban, a döntések kialakításában Feladat a szakszervezeten belüli demokrácia növelése, erősítése is. Sokhelyütt ugyanis csak a választott szervek hatásköre bővült, csak a képviseleti demokrácia fejlődött. Pedig legalább ennyire fontos a közvetlen demokrácia fejlődése, a dolgozók tevékeny bekapcsolódása a szakszervezeti munkába. A szakszervezeti közvélemény nem szenzációs döntéseket vár a kongresszustól, hanem reális értékelést a végzett munkáról és olyan munkaprogramot, amely egységbe fogja a három és fél millió szervezett dolgozó törekvéseit, erőfeszítéseit, s tág teret ad alkotó kezdeményezéseknek. Szeretettel üdvözöljük a kongresszus valamennyi részvevőjét —, köztük a külföldi testvér szakszervezetek képviselőit — és sok sikert kívánunk felelősségteljes megbízatásuk teljesítéséhez. Péter János Pozsonyban Péter János magyar és Jan Marko csehszlovák külügyminiszter május 2-án és 3-án Pozsonyban találkozót tartott A szívélyes és baráti légkörű találkozón a külügyminiszterek megvitatták az országaik között eredményesen fejlődő kölcsönös kapcsolatok és együttműködések további megszilárdításának kérdéseit. Egyidejűleg eszmecserét folytattak és tájékoztatták egymást több időszerű nemzetközi politikai kérdésről. A dolgozók ünnepén Háromórás felvonulás Budapesten — Színes műsorok megye szerte . A hűvös idő ellenére már a kora reggeli órákban — indulók hangjára —, ünneplőbe öltözött férfiak és nők, fiatalok és idősek igyekeztek Budapesten a Felvonulás tér felé. Az ünnep tiszteletére díszbe öltözött a város. A tribünöket a munkásmozgalom veteránjai, kiváló dolgozók népesítették be, soraikban ott voltak a szakszervezetek kongresszusának meghívott vendégei. A dísztribünön foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Németh Károly,az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Óvári Miklós, ,az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Bruttyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára; Földvári Aladár, a SZOT elnöke; dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára; Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács megbízott elnöke; Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke; dr. Beckl Sándor,a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnöke, továbbá a munkásmozgalom több ,régi harcosa, a termelőmunka sok kiváló képviselője. Pontban 10 órakor megindult a felvonulók áradata. .Impozáns volt a sok ezernyi fiatal menetének változó élőképe, kifejezve a proletár internacionalizmust, a békét, a vietnami és az arab népek iránti szolidaritás, a X. pártkongresszus határozatainak szellemét. Az ifjak serege után megindult a főváros lakosságának ezer színű menete. Déli egy óráig több mint negyedmillió budapesti ,tarka forgataga hullámzott a téren, majd a májusi seregszemle leglátványosabb tömegjelenete, a zárókép következett: színes melegítőbe öltözött kétezerhatszáz fiatal szépen koreografált mozgássorozatot mutatott be, végül a felvonulás záróakkordjaiként formálta a térre:„Világ proletárjai, egyesüljetek!" Országszerte, s a megyében is gazdag programmal köszöntötték a nemzetközi proletariátus nagy ünnepét. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a május elsejei felvonuláson, a rádió és a televízió mikrofonja előtt. NAGYKŐRÖS Kitüntették a konzervgyárat Zászlók, a házak oldalán színes plakátok, szél lengette májusfák az épületek tetején — ünnepi díszt kaptak május 1-én a nagykőrösi utcák is, s ünnepi ruhát öltöttek a város lakói. Délelőtt tíz órakor több százan igyekeztek Nagykőrös „Városligetébe”, a Cifrakertbe, amelynek szép parkja, mint évről évre, most is a majális vidám programjainak volt színhelye. Az ünnepség kezdetére megtelt a szabadtéri színpad nézőtere, a sorokban külön kis tábort alkottak a Konzervgyár dolgozói. Nem véletlenül, hiszen az ünnepségen sok szó esett róluk és munkájukról... Az elnökségben Nagykőrös párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői, üzemek és szövetkezetek képviselőinek társaságában ott láttak meghívott vendégeket: Jámabor Miklóst, a Pest megyei Pártbizottság titkárát és Csipás Györgyöt, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének Pest megyei titkárát. Takács Jenő, a városi pártbizottság titkára beszédében méltatta a nemzetközi munkásosztály hagyományos ünnepének jelentőségét, s a munka ünnepe alkalmából — országunk fejlődésének tükrében — szólt a fejlődő Nagykőrösről. Elismerő szavakkal emlékezett meg az itt működő üzemek eredményeiről. A rangsorban első helyre kívánkozik a Konzervgyár. Erről szólt ezután Jámbor Miklós, aki a Pest megyei Pártbizottság nevében köszöntötte az üzem dolgozóit. A gyár — mondotta — tartós eredményekkel a város és a megye élenjáró üzemei közé küzdötte fel magát, s munkájuk újabb sikerét jelzi, hogy kongresszusi versenyben elnyerték a megyei pártbizottság megtisztelő kitüntetését, a vörös versenyzászlót és az oklevelet. A nézőtéren felcsattant a taps, amikor Kovács Sándor, a Konzervgyár igazgatója átvette Jámbor Miklóstól a kitüntetéseket (a képben). Csipás György az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nevében jelentette be: a gyár elnyerte a Szocialista munkavállalata címet is, majd a kitüntetést átnyújtotta az igazgatónak. Szakszervezeti munkájukért az üzem dolgozói közül Dér Jánosnét és Gömöri Jánosnét tüntették ki, az Élelmiszeripar kiváló dolgozója lett Szász Dánielné, Pintér Lajos, s miniszteri dicséretben részesült Gránát Ferenc. A (Folytatás a 3. oldalon)