Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-10 / 135. szám

Alekszej K­oszigin választási beszéde Ma M*4*tigromnij9 holnap tirpestit­or­ssól a választópolgárok hős Döntő és egyben befejező szakaszához érkezett a Szov­jetunióban hónapok óta folyó választási kampány. Szerdán Alekszej Koszigin­­ miniszter­­elnök mondott, csütörtökön Nyikolaj Podgornij, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nöke, pénteken pedig Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára intéz beszédet a vá­lasztópolgárokhoz. A választásokat június 13- án, vasárnap tartják, s a sok millió szavazó a 15 szövetségi köztársaság, 20 autonóm köz­társaság és mintegy 50 ezer helyi tanács küldötteit választ­ja meg. Alekszej Koszigint Moszk­va Frunze nevű választó­kerületében jelölték kép­viselőnek. A kerületben levő óragyár, a traktorgyártással foglalkozó tudományos kutatóintézet, a „Munka zászlaja” gépgyártó üzem, valamint az „Iljics” ne­vet viselő fűtőház dolgozói egyhangúan foglaltak állást a miniszterelnök jelölése mel­lett. Jevdokija Dzsogija, „Bolsevik” gyár munkásnője a a jelölőgyűlésen hangsúlyozta: a szovjet emberek Alekszej Koszigint kiváló államférfi­ként és pártvezetőként ismer­ték meg. A szovjet miniszter­­tanács elnökének magas tiszt­ségében Koszigin képességét és tudását a Szovjetunió ere­jének további szilárdítására, növelésére fordítja. Koszigin szovjet minisz­­t­­erelnök választási beszé­dének egy tekintélyes ré­szét nemzetközi kérdések­nek szentelte. Foglalkozott a kapitalista vi­lág gazdasági problémáival, megállapítva, hogy ezek problémák nem érintik a szo­­­cialista országok gazdasági fejlődését, semmiben sem za­varják azt. Koszigin rámuta­tott: a szocialista országok, a KGST tagállamai gazdasági fejlődésükben olyan színvona­lat értek el, amelynek alapján kollektív erőfeszítésükkel le­hetőségük van gyorsan és ha­tékonyan megoldani a fontos gazdasági feladatok egész so­rát. Mint mondotta, a KGST-tagállamok most dolgoznak a szocialista in­tegráció további erősítésé­nek részletes programján. Külpolitikai kérdésekre térve Koszigin elsősorban az európai helyzetről beszélt. Rámutatott, hogy az európai feszültség enyhülésében mi­lyen jelentős szerepe van a Franciaországgal és néhány más országgal kialakult együttműködésének. Az ilyen­fajta eredmények kapcsán Koszigin megemlítette a szovjet—nyugatnémet szer­ződés pozitív hatását. Kiemelte azt a szovjet kezde­ményezést, hogy csökkentsék az európai fegyveres erőket és fegyverzetet. A közel-keleti válságról szólva Koszigin kijelentette: a Szovjetunió, miközben segít­séget nyújt az EAK-nak és más arab országoknak biz­tonságuk tevékenyen megszilárdításához, erőfeszítéseket tesz arra, hogy a közel-keleti kérdést az ismert BT-határo­­zat szellemében, békésen old­ják meg. Ikarusok a Marx—Engels Platzon Harminc darab Ikarus—250 típusú távolsági autóbuszt adott át szerdán Berlinben ünnepélyes formák kö­zött Tóth László, a MOGÜRT és Toldi József, az IKARUS vezérigazgatója Horst Schlim­­per NDK közlekedésügyi mi­niszterhelyettesnek. a Az ünnepség során, amelyen Marx—Engels Platzon fel­sorakozott autóbuszok átadását ara­nyozott indítókulcs Tóth nyújtása jelképezte,át­ László elmondotta,­­ hogy a legújabb típusú, több nemzetközi kiállításon díjat nyert, korszerű magyar gép­kocsikkal a Német Szocialista Egységpárt jövő héten kezdődő kongresszusának fogják már fuvarozni­ küldötteit Az elmúlt öt esztendő alatt hazánk 5400 autóbuszt és 1000 különleges gépjárművet szállí­tott az NDK-ba, míg Magyarország 51 000 sze­mélygépkocsit és 15 000 más célokat szolgáló gép­járművet importált az NDK-ból, ugyanebben az időszakban. Florst Schlimper miniszter­helyettes köszönetet mondott az IKARUS gyár dolgozóinak, hogy a német fél kérésére, az NSZEP nyolcadik számának tiszteletére, kongresz­­határ­idő előtt elkészítettek és le­szállítottak harmincat az erre az évre megrendelt 158 távol­sági autóbuszból 1971 végén már 13 000 magyar IKARUS- busz szállítja az utasokat a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban. Szolgáltatásaink a lakosság részére RARIO- ÉS TELEVIZIOJAVITAS pilisvörösvári javítóműhelyünkben (bejelentésre háznál is). Telefon: Pilisvörösvár 204. MÉRETES CIPŐK KÉSZÍTÉSE tetszés szerinti fazonban Javítások: solymári, pilisvörösvári, piliscsabai, pilisborosjenői, pilisszentiváni, tinnyei, nagykovácsi, pilisszántói részlegeinkben és felvevőhelyeinken. IGÉNYES FODRÁSZATAINKBAN modern, új vonalú frizurákat készítünk a fentebb felsorolt községekben. KOZMETIKAI RENDELÉS, szépségápolási tanácsadás Pilisvörösváron. Éüszak-budai Járási Vegyes Ktsz Solymár í­é, ' mEd­ti kKuHop SZALJUT-SZENZÁCIÓK (Folytatás az 1. oldalról.) kilométer, legkisebb eltávolo­dása 259 kilométer. Föld körü­li keringési idő 39,7 perc, a pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 51,6 fok. A Szaljut tudományos állo­más szerdán magyar idő sze­rint 13.00 órakor befejezte a 38. fordulatot a Föld körül. Telemetrikus úton szerzett értesülések és az űrhajósok je­lentése szerint a tudományos állomás fülkéiben a viszonyok normálisak. Az állomás fedél­zeti rendszerei jó állapotban vannak. Az irányító központ szak­emberei megjegyezték, hogy a Szaljut űrhajósai nagy igyeke­zettel, pontosan és nagy önbi­zalommal végzik munkájukat. Közérzetük kitűnő. A Szaljut tudományos állomás folytatja repülését. A TASZSZ tudományos hír­­magyarázója megállapítja, hogy az április 19-én felbocsá­tott Szaljut tudományos állo­más tevékenységében új sza­kasz kezdődött, amikor június 7-én a fedélzetre érkezett Georgij Dobrovolszkij, Vla­­gyiszlav Volkov és Viktor Pa­­cajev: a Szaljut a világ első ember lakta orbitális állomá­sává vált. A Szaljut minőségileg új lé­pés a kozmosz további meg­hódításának útján. Az a tény, hogy a neve „tudományos ál­lomás”, azt jelenti, hogy ellát­ták tudományos és műszaki kísérletek, vizsgálatok elvégzé­séhez szükséges felszerelések­kel. Felszerelték továbbá olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi, hogy szállító­­ űrhajók kapcsolódjanak hozzá. Ilyen szállító űrhajókon embereket — tudósokat, mérnököket — és­­ különböző szállítmányokat lehet eljuttatni a tudományos állomásra. Az űrhajósok ugyanezeken az űrhajókon tér­nek majd vissza a Földre. A Szaljut tudományos állo­másról több mint egy hónapon át érkeztek az adatok az állo­más különféle berendezései­nek működéséről. Az eredmé­nyek azt tanúsították, hogy minden berendezés megbízha­tóan működik. A TASZSZ tudományos szemleírója befejezésül hang­súlyozza, hogy a kozmoszba való „bevetés” előtt minden berendezést, készüléket a Föl­dön pontosan kipróbálnak, a lehetőség szerint utánozva a kozmikus feltételeket. A vég­leges kipróbálás azonban csak az űrrepülés során történik meg. A Szaljut tudományos ál­lomás útja ebben az értelem­ben kísérleti jellegű, mert az állomáson sok olyan új mű­szert helyeztek el, amelyek ed­dig nem szerepeltek az űrre­pülésben. Szadat a szuezi fronton (Folytatás az 1. oldalról.) tömi haderőnek joga van ar­ra, hogy földjét fölszabadít­sa. „Egyszázaléknyi remény van a békés megoldásra” — mondotta hallgatóságának Szadat. „Ez az, amiért még nem adtam ki a (tűz) paran­csot.” Egyebekben pedig — tette hozzá — Egyiptom in­kább kész egymillió katoná­ját föláldozni, mintsem föld­jéből bármennyit is odaadni. Az egyiptomi eln­ök a távla­tokról szólva mindenekelőtt leszögezte: Izrael nem legyőz­hetetlen, s ha megkísérli, hogy mélyen behatol­jon­. Egyiptom területe fölé, az EAK is ezt fogja tenni; ha megkísérli, hogy napalmmal bombázzon, ugyanazt fogja válaszul kap­ni. A bíztató jövő felé muta­tó tényezők között Szadat a szovjet—egyiptomi szerződést említette. BECS Jonas beiktatása ülésén ünnepélyesen beiktat­ták hivatalába az április 25-én újra megválasztott köztársa­sági elnököt, Franz Jonást. Mint ismeretes, az elnökvá­lasztáson a szocialista párt jelöltjeként indult Jonas — aki 1965-től tölti be az állam­fői tisztséget — megszerezte a szavazatok többségét, s így újabb hat esztendőre köztársa­sági elnök lett. Az ünnepélyes beiktatáson ott voltak a kormány tagjai, élükön Kreisky kancellárral. Megjelentek továbbá a diplo­máciai testület képviselői, köztük Kurtán Sándor, bécsi magyar nagykövet. Franz Jonas a beiktatás al­kalmából beszédet Belpolitikai kérdések mondott mellett foglalkozott Ausztria külpoliti­kai szerepével. Hangsúlyozta, hogy az országnak az állam­szerződés óta a semlegesség az alapelve, amelyhez az oszt­rák nép támogatását adta és adja. Továbbra is célunk a semlegesség és biztonság erő­sítése Európában. „Ez kifeje­zésre jut abban is — mon­dotta Franz Jonas —, hogy az európai biztonsági konferencia kérdésében Ausztria pozitívan foglalt állást.” Szerdán az osztrák törvény­­hozás két házának együttes A beiktatási nap egybeesett Jonas 71. születésnapjával. A képen a Jonas előtti sorban ülnek az osztrák kormány tagjai, jobbról a harmadik dr. Bruno Kreisky kancellár. 1971. JÚNIUS 10., CSÜTÖRTÖK CHICAGO A világ legmagasabb épülete Chicagóban megkezdték világ legmagasabb épületének a építését. Az épületben a Chai­­ne de Grands Magasins Sears and Roebuck cég központja nyer elhelyezést. A 103. eme­let 411 méternyire lesz a föld­től. SZERDÁN HAZAUTAZOTT Moszkvából Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök. MIRKO TEP­A­VAC jugo­szláv külügyminiszter vezeté­sével szerdán jugoszláv kor­mányküldöttség érkezett Pe­­kingbe. Szojuz­krónika A Szojuz űrhajók új feje­zetet nyitottak a szovjet kozmikus repülések törté­netében. 1967 áprilisában bocsátották földkörüli pá­lyára a Szojuz–1 űrhajót, hogy kipróbálják ezt az új típust. A repülés során a leszállórész sikeresen hatolt be a Föld légkörének sű­rűbb rétegeibe, a leszállás­kor azonban Vlagyimir Ko­marov űrhajós életét vesz­tette. A kísérleteket 1908. októ­berében folytatták, akkor a Georgij Beregovoj irányí­totta Szojuz—3 megközelí­tette a távirányítással re­pülő Szojuz—2 űrhajót. 1969 januárjában a Vla­gyimir Satalov vezette Szo­juz—4 sikeresen összekap­csolódott a Szojuz—5 űrha­jóval, amelynek fedélzetén Borisz Volinov, Alekszej Jeliszejev és Jevgenyij Ilranov űrhajósok tartóz­kodtak. 1969 októberében a világ­űrben egyidejűleg három űrhajó, a Szojuz—6, a Szo­juz—7 és a Szojuz—8 tar­tózkodott. A csoportos re­pülés során a három egy­ség hét űrhajósa: Georgij Lonyin, Valerij Ku­bászov, Anatolij Folipcsenko, Vla­­gyiszlav Volkov, Viktor Gorbatko, Vlagy­imir Sata­lov és Alekszej Jeliszejev kidolgozta az űrhajók irá­nyításának rendszerét. Va­lerij Kubászov a teljes vá­kuum viszonyai között kü­lönböző hegesztési eljáráso­kat próbált ki. 1970 júniusában bocsátot­ták fel a Szojuz–9 űrh­a­jót, fedélzetén Andrijan Nyikolajev és Vitalij Sze­­vasztyanov űrhajósokkal. Ez volt az eddigi leghos­­­szabb — 424 órás — űrre­pülés. Végül 1971. április 23-án lőtték fel a Szojuz–10 űr­hajót, amelynek parancsno­ka Vlagyimir Satalov, fe­délzeti mérnöke Jeliszejev, mérnöke Alekszej pedig Nyikolaj Rukavasnyikov volt. Az űrhajó együttes kí­sérleteket folytatott az áp­rilis 19-én felbocsátott Szaljut automata űrállo­mással. Jó reggelt, Napfényország! (3.) Rózsák ünnepén Nemcsak, a tengernél csodálatos a napfel­kelte, hanem a Rózsák Völgyében is. Amerre a szem ellát, piros, rózsaszín és fehér rózsák illatoznak, és a végtelenbe vesző rózsafölde­ken tarka kendős lányok és asszonyok hada. Több mint tízezer holdról gyűjtik össze jókor hajnalon, még napfelkelte előtt a bársonyos­­harmatos rózsaszirmokat, hogy aztán a kazan­­laki rózsagyárban Bulgária legdrágább valu­táját, rózsaolajat készítsenek belőle. Régen ötezer kiló rózsaszirmot főztek az üstökben ahhoz, hogy egy kiló rózsaolajat nyerjenek belőle, ma már azonban, nagyüzemi módon, korszerű gyárban, három tonna szirom is elég ehhez a mennyiséghez.­­ Három tonna rózsaszirom! Kimondani is ne­­héz. Egy kisebb dombot lehetne összehordani belőle. S az értéke: két kiló arany ára! A tervek szerint az elkövetkező öt esztendő­ben ötvenezer holdra bővítik a rózsaültetvé­­nyeket! A rózsa a virágok királynője. Hát még, ami­­kor csinos lányoktól kapja a férfiember! Má­jus 24-én, Cirill és Metód ünnepén — amely országos munkaszüneti nap Bulgáriában — nekünk is bőségesen kijutott az illatozó ró­zsákból a Rózsák Völgyének fővárosában, Ka­zanlakban, ahol az iskolák ifjúsága és a kul­turális intézmények sok-sok dolgozója szín­­pompás felvonuláson ünnepelte a cirill­ abc megalapítóinak ünnepét. Csodálatosan szép ünnep az a nap. Virág­szőnyeg délelőtt a város főterén. Rózsákkal díszített esküvői­­ autók városszerte — az autók hűtőj­én életnagyságú baba hirdeti a megkö­tendő házasság legszebb értelmét, a várható gyermekáldást —, hagyomány, hogy ezen a napon nagyon sok fiatal köti össze az életét, nemcsak itt, Kazanlakban, hanem az ország legkülönbözőbb tájain. És rózsák, rózsák a Rodope hegység renge­tegében megbúvó bacskovói kolostorban, ahol ezen a délutánon a kolostor legrangosabb papjai celebrálják az ünnepi tiszteletet, amely az alig egy hónapja elhunyt Kirill pátriárká­nak a kápolnában elhelyezett friss sírjánál fejeződik be. (Kirill pátriárka a görögkeleti egyház leghaladóbb gondolkodású, nagytudású főpapja volt, aki jelentős szerepet töltött be a világ békemozgalmában is.) S bár az ősi hegyi kolostorban nem szívesen látják az Ide­gent az ilyen bensőséges hangulatú celebrá­­ciókon (mi voltunk a kápolna egyetlen láto­gatói ezen a délutánon), el sem küldtek ben­nünket, így részesei lehettünk ennek a nem mindennapi eseménynek is. És töménytelen rózsacsokor az asztalokon este a kazanlaki Rózsa Száló hatalmas étter­mében, ahol — szintén hagyomány — ugyan­csak ezen a napon adnak egymásnak találko­zót az érettségire készülő fiatalok, a tíz-húsz­­harminc, sőt, ötven esztendővel ezelőtt érett­ségizettek, akik az ország minden tájáról ér­keznek ide erre az éjszakára. összeszorulások és kitárulkozások, köszöntők és fogadalmak, sorsok és utak váltják egymást az asztalok mellett. Önfeledt tánc az étterem közepén álló, rózsavizet fecskendező szökőkút körül. A középső asztalnál pedig a borosüvegek piros és fehér fémkupakjából épülő s egyre növek­vő karmesteri pálca jelzi a mind magasabbra emelkedő hangulatot, amelynek tetőfokán ös­­­szefogódzik egymással az egész, több mint fél­ezer főnyi egybegyűlt sereg, hogy az ősi népi táncban, a horcban fejezze ki összetartozását. Aki egyszer már részt vett a rózsák ünne­pén, az nehezen felejti el ennyi szépség és boldogság élményét. És ha másnap, a Hazaf­iaktól több száz kilométerre fekvő Szófiában ugyanilyen önfeledt hangulattal találja szem­be magát, akkor nagyon is érthető, ha magá­ban Napfényországnak nevezi el Bulgáriát. A Kazanlakban megismert önfeledt boldog­sággal és életigenléssel a szófiai Képzőművé­szeti Akadémián találkoztunk ismét. Már ab­ban a pillanatban, amikor átléptük az akadé­mia kertjének hatalmas kapuját. Nem vala­miféle művészeti szentély ez az intézmény, hanem az ember alkotóvágyának és közölni­­akarásának­ harsogó élettel teli otthona. Hogy miért? A tanuló-alkotómunka itt nem csupán az ódon épületek falain belül folyik, hanem a szó szoros értelmében mindenütt, túl az ut­cától elválasztó kerítésen. Készülő kőszobrok a kertben, itt is, ott is beállványozott épület­falak, de ezeket az állványokat nem tatarozó­munkások számára emelték, hanem maguk az akadémia hallgatói, s ők is birtokolják jókora ecsetekkel, palettákkal felszerelve — freskók­­kal, pannókkal díszítve szinte minden szabad falfelületet az alapoktól egészen a felsőbb emeletekig. Egy ősi nép születik újjá ezekben az évtize­dekben a májusban is hófedte csúcsú óriás hegységek között, a Balkán, a Rodope és a Ri­ta napfényes völgyeiben a szocializmus éltető és humanista levegőjében. Prakner Pál

Next