Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-23 / 94. szám

/ A PE­S­T M­E­GYE­I HÍRLAP K­Ü­L­Ö­N K­I­ADÁ­S­A ÁI .. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1977. ÁPRILIS 23., SZOMBAT Jelentős a fejlődés a közművelődés szolgálatában Közgyűlést tartott a TIT járási szervezete A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat monori járási szervezete a József Attila Gim­názium és Szakközépiskola művelődési termében tartotta meg közgyűlését, amelyen részt vett Cselényi Dezső, a já­rási pártbizottság első titkára és Földes István, a TIT gyei szervezetének titkára is,me­az előzetesen kiadott írás­beli beszámolóhoz Kuzsel An­tal járási TIT-titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy az utóbbi két évben jelentős fejlődés ta­pasztalható az ismeretterjesztő munkában járásunk területén. A fejlődést nemcsak az elő­adások számának növekedése mutatja, hanem az is, hogy egyre többen az előadásokat­ hallgatják meg Korunk egyik alapkövetel­ménye, hogy a tudomá­nyos-technikai műveltség, a szocialista közgondolko­­­dás egyre inkább elterjed­jen. A gyorsan változó világi ös­­­szefüggéseit figyelemmel kí­sérni, bővíteni az emberek is­mereteit — ez a TIT egyik leg­fontosabb feladata. A TIT járási szervezete eb­ben az évadban igyekezett olyan tematikáról gondoskod­ni, amely iránt a legnagyobb az érdeklődés. Sikerült a mun­kások, a parasztok, az ifjúság és a nők részére is megfelelő előadássorozatokat elkezdenie. A művelődési házak közül a TIT-nek különösen jó a kap­csolata a monorival, a gyöm­­rőivel, az ecserivel, a vecsési­­vel és a sülysápival, viszont nem sikerült a megfelelő kap­csolat kialakítása a pilisi és a maglód­i művelődési intéz­ménnyel. Az általános iskolák többségével sikeresen együtt­működik a szervezet. Tavaly decemberben, a já­rásban elsőként, Gyömrőn alakult meg az önálló TIT- szervezet, amely 30 taggal, azóta is eredményesen dol­gozik. Aktívái például vállalták, hogy felkeresik a helyi üzemeket, intézményeket, s tájékozódnak, milyen előadásokat szeretné­nek hallani a dolgozók. Cél­szerű lenne önálló szervezet létrehozása Monoron és Vecsé­­sen is. A szóbeli kiegészítés hozzászólások következtek.után Dr. Horváth Iván muzeoló­gus javasolta, hogy a szocialis­ta brigádokkal még szorosabb kapcsolatot kellene­­ a TIT- nek kialakítania. Dr. Vigh Károly, a TIT me­gyei történelmi szakosztályá­nak elnöke javasolta, hogy az eddiginél több történelmi té­májú előadást tartsanak a köz­ségekben. Dr. Varga János, a Monori Állami Gazdaság állatorvosa, országgyűlési képviselő hang­súlyozta, a közművelődésről tavaly alkotott törvényt az or­szággyűlés, mindenkinek meg­van tehát a feladata. Az értelmiségi munkakö­rökben dolgozók különösen sokat vetődés tehetnek a közmű­hatékonyságának fokozásáért. Cselényi Dezső arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudo­mány, a művészet, az ideoló­gia terjesztése az értelmiségi munkakörökben dolgozóknak mindennapi feladata. Öröm­mel állapította meg, hogy egy év óta jelentősen emelkedett a TIT-munka színvonala já­rásunkban is­ kell kialakítani. Olyan légkört amely még színvonalasabbá teheti a­ te­vékenységet. A hozzászólások után Földes István emlékplakettet adott át a TIT leköszönő járási elnö­kének, dr. Balo­gh Elődnek, a monori rendelőintézet belgyó­gyász főorvosának és Kuzsel Antalnak, a TIT járási szerve­zete titkárának. Huszonhárom éves TIT tagságáért emlékla­pot kapott id. Rogyánszki Pál nyugdíjas. A továbbiakban megvá­lasztották a TIT új járá­si elnökségét, amelynek elnöke dr. Varga János, elnökhelyettese dr. Lévay Sándor járási ügyész lett, titkára vezető pedig továbbra is Kuzsel Antal maradt. A megyei TIT-küldöttek megválasztásával fejeződött be a közgyűlés. G. J. PÁLYASZÉLI JEGYZET Nem az edzőben van a hiba Nagyon nehéz jót írnunk a Monori Sülysáp labdarúgó­mérkőzésről. Ősszel Sülysápon 1:1 volt az eredmény, de a mo­­noriak akkor, különösen a má­sodik félidőben, felvillantottak vala­mi biztatót, lelkesen, ügye­sen küzdöttek az elbizakodott helyiek ellen. Legutóbb a listavezető Süly­sáp ismét nagy mellénnyel lé­pett pályára. S mi lett az ered­mény? Keservesen kiizzadt, vérszegény győzelem, amelyet, még a sülyi szurkolók is elis­merték, Fortuna segítségével értek el két potya- és egy tizen­egyesből rúgott gól, csapkodás, rugdalódzás jellemezte a fut­­ballnak nem nevezhető játé­kot. A labda legtöbbször a le­vegőben volt, mintha a szur­kolók légiparádét néztek vol­na. Hogy a monori­ak gyengécs­kék, nem járnak rendszeresen edzésre, ki-kimaradoznak, egy­szer játszanak, egyszer nem, ezt mindenki tudja, sajnos. De, hogy egy bajnokaspiráns mi­ként játszhat ilyen futballt, ho­gyan állhat az első helyen, ez rejtély. — Sajnos, Agatha Christie, a híres krimiírónő meghalt — mondta az egyik szellemes sü­lyi szurkoló. — Csak ő tudná megfejteni a titkot, mi történt a sülyi gárdával, mely az utób­bi három mérkőzésen elfelej­­­tett futballozni. Tegyük mindjárt hozzá: Zi­­ma kivétel­ ö rendíthetetlen akarattal állt helyt, fejjel, láb­bal uralta a mezőnyt. A töb­biek? Jobb, ha hallgatunk ró­luk. Elég annyi, hogy a két csapat megcsúfolta a futballjá­­tékot. Nem igaz, hogy a monoria­­ nem akartak de erőtlen láb­bal, önbizalom, egymás bátorí­tása nélkül nem tudtak újíta­ni. Nagyon mély kátyúba ke­rült a labdarúgó-szakosztály kereke. Vajon ki lehet-e egyál­talán húzni belőle? Egy bizonyos, nem kis fe­lelősséget vettek a vállukra azok, akik Csurgai Ferenc ed­ző helyett átvették az irányí­tást. Senki sem vitatja jó szán­dékukat, hozzáértésüket, de a legkritikusabb időben, a baj­nokság közepén az edző kezé­ből kivenni a szakmai vezetést — azért, mert a fegyelmezet­­lenkedők partit alkotnak, ez egyszerűen megbocsáthatatlan Senki előtt nem lehet vitás, nem az edzőben van a hiba, ezért a jelenlegi orvoslás nem hozhat eredményt: ez a monori szurkolók véleménye, s téved, az, aki azt hiszi, hogy a szurko­lók nem értenek a labdarúgás­hoz. N­. J. Vasárnapi labdarúgó-mérkőzések MEGYEI BAJNOKSÁG: Sülysáp—Főt. A mérkőzés 16 órakor kezdődik, előtte. 14 órakor, a serdülő csapatok mérkőznek. JÁRÁSI BAJNOKSÁG. T OSZTÁLY: Péteri—Mende, Gyömrő—Monor II., Nyáregy­háza—Üllő, Űri—Vecsés, Va­sad—Ecser. Valamennyi talál­kozó 16 órakor kezdődik, meg­előzően az ifjúsági csapatok lépnek pályára. 14 óra 30 perc­kor. II. OSZTÁLY: Vecsés II., Gyömrő, Gyömrő— 10 óra. Gomba—Sülysáp. II. (Káván), 15 óra 30 perc. HOLNAP Műszaki szemle A VOLÁN 20. számú Válla­lat monori MÁV AUT-f­őnök­­sége a hagyományos éves mű­szaki szemlét április 24-én, holnap reggel tartja meg, Mo­noron, a vásártéri telepen. A főnökség szocialista brigád­jai megszépítették a telep kör­nyékét s jól felkészítették az autóbuszokat a szemlére. * ULLO Újabb társadalmi­­munka-felajánlások Az üllői nagyközségi tanács szakszervezeti osztálybizottsá­ga felhívással fordult a helyi üzemek, intézmények szakszer­vezeti bizottságaihoz, csatla­kozzanak versenyfelhívásuk­hoz, segítsék a 16 tantermes ál­talános iskola építését. A felhí­vás élénk visszhangra talált: a TAURUS Gumiipari Vállalata helyi üzemének két szocialista brigádja, az iskola, az óvodák és a bölcsőde felnőtt dolgozói is vállaltak társadalmi mun­kát. Kétszázötven brigád Járásunk 44 gazdasági cégében jelenleg csaknem egy­16 ezren dolgoznak. Egyre nő szocialista címet elért kollektí­­­vák száma is, már meghaladja a kétszázötvenet. Pávakör és népi tánccsoport bemutatója A mendei művelődési házban holnap, április 24-én, 18 órai kezdettel, a helyi pávakör és népi tánccsoport bemutatja legújabb műsorát. Kiállítás Vecsésen A művészeti napok rendez­vénysorozata keretében, Vecsé­sen, a József Attila Művelődé­si Házban, dr. Losonci Miklós művészettörténész (jobbról) nyitotta meg (a mellette álló) Bányász Béla festőművész ki­állítását. A több mint harminc fest­ményből álló tárlatot, melyet már eddig is sokan felkerestek, e hó 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők. II­. Fekete József felvételei A nap kulturális programja MOZIK Gomba: A két aranyásó. Gyömrő: Cirkusz. Maglód: Az utolsó szolgálat. Mende: A kard, avagy én vagyok a falu rossza. Monor: Bátyámnak klassz öccse van. Éjszakai előadáson: A hölgy az autó­ban, szemüveggel és puskával. Sülysáp: Halálos tévedés. Pi­lis: Méreg a pohárban. Üllő: A pillanat embere. Vecsés: A cigánytábor az égbe megy. Éjszakai előadáson: Az And­­roméda törzs. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Maglódon, 14 órától: az iro­dalmi szakkör foglalkozása (a 2. számú iskolában). Men­­dén, 14-től a gyermek-, 18- tól az ifjúsági klub foglalko­zása. Monoron, 15-től 18-ig: a gyermekklub összejövetele. Monori­erdőn, 13-tól 14-ig a honismereti szakkör, 17-től 20-i­g az ifjúsági klub foglal­kozása. Emlékezés Beethovenre Tanárok hangversenye A Monori Körzeti Állami Zeneiskola holnap, vasárnap, délután 5 órakor ünnepi ta­nári hangversenyt ad a nagy­községi tanács dísztermében, Beethoven halálának 150. év­fordulója alkalmából. A hang­versenyen a zeneszerző nyolc művét adják elő a tanári kar tagjai. Törökvilág Mendén (II.) A menyasszonyadó — Miért volt ilyen kevés a lakosság létszáma? — kérdez­hetik. Amikor a törökök’ 1541-ben elfoglalták Budát, először a la­­kosságot vették jegyzékbe (ak­kor lajstrom volt a neve) és megállapították az adójukat. A jegyzékekbe csak az adófizető férfiakat írták be. Az adók be­hajtásáról az emírek gondos­kodtak. A jövedelem határa 6 magyar forint vagy 300 akcse volt, az alacsonyabb jövedel­műeket nem tartották nyilván, amiként a nőket, gyermekeket és az esetleges hozzátartozókat, valamint a cselédséget sem. Az eltűnt deák Az adóhoz hozzájött még dzsizje, vagyis a harádzs (ha­ a rács), magyar szóhasználattal a császár adója, amit a mohamedánokra vetettek nem ki, úgynevezett fejadóként. Az akkori viszonyokra még jellemző volt, hogy a szultán véradót, törökül devsirmét kö­vetelt, a keresztény fiúkat be­gyűjtötték és kiképzőtáborban, janicsárokká nevelték őket. Nem tudjuk, hány fiatalt vit­tek el falunkból, még nem ta­láltunk rá adatot. A török időkben a falu la­kosságát általában úgy írták össze, hogy a deákokkal kezd­ték. Amint a névsorból láthat­juk, Mendén deákot, aki lehe­tett pap, jegyző, vagyis nótá­rius, kántor, szóval írástudó, nem találtak. Az Orbán-deák, Bib­én, Orbán Ferenc fia volt és nős. Katolikus pap nem le­hetett, így tehát nótáriusra vagy kántorra , gyanakodhat­tunk. Orbán-deák a második adóösszeírás után már nem szerepelt a nyilvántartásban. Elvitték-e rabszolgának, vagy pedig elmenekült. Sorsáról nem tudunk. Annak idején még nem volt határozott vezetéknév, vagyis családnév, mint ma. Egyes ne­vek, a következőkről tanúskod­nak: az Új név jelenthetett te­lepest, vagyis új lakost. A Ko­vács mesterembert jelenthe­tett, a Szalai, valószínűleg za­lai származású volt. A Becsi név a Becsi, Becse, Becske helységnevekkel mutat kap­csolatot, a Cse feltehető­en a cseh származással függ össze. A lakosokat abban az időben általában ke­resztnevükön, ismerték, és bi­zonyos ragadványneveket, fűz­tek keresztnevükhöz. Ez ma is divat, bár nem hivatalosan. A fentiekből a néveredetre kö­vetkeztethetünk, de sokszor, az öröklődés következtében, a nevek meg is maradtak végle­ges családnévként. Súlyos terhek Az adójegyzék alapján ki­számítottuk, hogy az adózók közé felvett lakosság 1546-ban és 1562-ben Mendén 125 má­zsa búzát (tisztabúzát), 45 má­zsa kétszerest (búza- és rozs­keveréket), 20 hektó 60 liter mustot és körülbelül 90 kiló mézet termelt. Persze, termel­hettek azok is, akik nem sze­repelnek az adófizetők lajstro­mában, de számuk csak el­enyésző lehetett. Bil­én az össztermelés 1546- ban 655 mázsa búza, valamint 37 mázsa 50 kiló kétszeres volt, 1562-ben pedig 210 mázsa búza és 81 mázsa kétszeres. Annak idején az adót akció­­ban határozták meg, és a ter­més egytizedét jelentette. A kapu meghatározás nehezen fejthető meg utólag pontosan, eszmei egység volt. Mendén fizettek méhkasti­zedet is, ami kasonként 2 ak­cse volt. Ez azt bizonyítja, hogy a méhészkedés akkor a kedvelt foglalkozások közé számított. Sertésadóként 30 akcsét fizettek a mendeiek. (Mivel az egyévesnél idősebb sertések után, jószágonként két akcsét kellett fizetni, 15 apa- és anyasertést [kant és kocát] tartottak a lakosok.) Számolnunk kell a szokások­­kal is: a disznókat sokszor egyéves koruk és ölik le ma is.előtt ölték le A fát tüzelésre, a szénát pe­dig a törökök lovainak és egyéb állatainak kellett beszolgáltatni. eltartására A törö­kök nagyon találékonyak vol­tak az adók kieszelésében, ezt mutatja az is, hogy karácsony­kor és menyegzőkor szintén kellett adót fizetni, ez utóbbit menyasszonyadónak nevezték. Az életkörülményeket to­vább nehezítette, hogy a török által megszállt területen, hódoltságban, a Habsburgok is a ragaszkodtak az adófizetéshez. A terheket tetézte még a tö­rökök személyi ajándékkal va­ló kötelező elhalmozása. Vándorok, bujdosók Bil­én észrevehető az adófi­zetők számának csökkenése, mert a lakosság elvándorolt, bár ez papírral nem bizonyít­ható. Az elvándorlás magya­rázza meg a búzatermés nagyarányú csökkenését, amit a 16 évvel későbbi összeírás mutat ki, de nem bizonyítja, hogy a lakosság teljesen ki­halt volna: akit a török rab­szolgaként nem fűzött szíjra, az inkább elvándorolt, vagy a faluban, a környéken bújdo­­sott. A két falu neve tovább élt, a mai napig, a történelmi forrásanyag Bik­ét és Menőét pusztaként említi a későbbiek­ben. Kővári József — Nagy Mihály (Vége) Sülysáp, Tápióvölgye Tsz Hétszáz hektáros mintalegelő A járás termelőszövetkezetei közül a sülysápi Tápévölgyge Tsz is jelentősen fejleszti az elkövetkező években az állat­­tenyésztési ágazatot, ezért szük­ségessé válik a tulajdonában levő rétek és legelők felújítása. A közös gazdaság vezetői a felújításról tervet készítettek, amelyet felterjesztettek az il­letékesekhez. A későbbiek során, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának felkérésére, a süly­sápi közös gazdaság 700 hek­táros mintaelegelőt is kialakít földterületén, amelyhez jelen­tős állami pénztámogatást kap. KONCERT GYÖMRŐN A Piramis beategyüttes a gyömrői Petőfi Sándor Műve­lődési Házban ad hangversenyt április 25-én, hétfőn, 19 órai kezdettel. Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyömrőn és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., tele­fon: 26.), Monoron és Monori­­erdőn: központi ügyelet, dr. Burzuk Valéria (Monor, Pető­fi Sándor u. 30., telefon: 407.), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyár­egyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Honti János (Pi­lis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Sass Já­nos (Úri), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet vasár­nap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Hal­­my-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Bá­ulint Ferenc, Üllő, Kossuth L. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- től 16 óráig és vasárnap reg­gel 8-tól 16-ig (13-tól 15-ig ebédidő) Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb idő­pontban az ügyeletes állator­vos címén. Ezúton mondunk­­ köszönetet mindazoknak, akik szeretett fér­jem, édesapánk Kellner Ferenc temetésén­­ megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, rész­vétükkel bánatunkat enyhíteni igyekeztek. Özv. Kellner Ferenc­­né és gyermekei.

Next