Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 5. (4.) szám
1983. JANTJÄR 6., CSÜTÖRTÖK Autóbuszokhoz A PEFÉM veresegyházi gyáregységében tavaly mintegy 40 millió forint értékben készítettek különböző kapaszkodó alkatrészeket az Ikarus autóbuszokhoz. Képünkön korrózióálló védőbevonattal látják el az öntött alumínium alkatrészeket. Barcza Zsolt felvétele Elhunyt Bugár Jánosné Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Bugár Jánosné elvtársnő, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának volt tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Bugár Jánosné temetése január 12-én, szerdán 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi panteonjában. Barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, • a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Bugár Jánosné Végh Katalin 1921-ben született Rákospalotán; szinte gyermekként, 1936-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba. vel később lépett be a Egy évSzociáldemokrata Pártba. Részt vett az ifjúsági és a kulturális munkában, később beválasztották a kerületi pártvezetőségbe. 1945 januárjában lett Bugár Jánosné tagja a Magyar Kommunista Pártnak, s 1954- ig különböző pártfunkciókat tölt be. Ezt követően, három éven át az Országos Béketanács titkáraként, illetve főtitkáraként dolgozott. 1956 és 1964 között a SZOT titkára, majd nyugdíjazásáig — 1972- ig — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese volt. Nyugdíjba vonulása óta a HNF OT alelnökeként tevékenykedett. 1963- tól tizenkét éven át volt országgyűlési képviselő. Bugár Jánosné 1966-tól 1980- ig volt az MSZMP Bizottságának tagja. Központi alapítója volt az MNDSZ-nek és 1957-től haláláig a Magyar Nők Országos Tanácsa választott vezető testületében látott el különböző funkciókat. Tagja volt a Béke-világtanácsnak is. Aktív közéleti tevékenységét, a szocialista nemzeti egység erősítéséért végzett fáradhatatlan munkásságát számos magas kitüntetéssel él. Tulajdonosa volt ismerték többek között a Szocialista Magyarországért Érdemrendnek több más hazai és külföldi kis tüntetésnek. A gőzhámozó munka nélkül marad Precízen tisztít, ha van mit Gyakran hallhatják a fiatal anyák a család idősebb asszonyaitól — némi irigykedéssel a hangjukban —, hogy milyen jó dolguk van most nekik. Bezzeg az ő idejükben nem volt még mosógép, főzni kellett a pelenkákat, reszelni, passzírozni a csecsemők főzelékeit. Ma már nem kell órákig pepecselni a konyhában. Hamar előkerül a bébiétel a polcról, a gyümölcslevek a hűtőszekrényből. A Szikrai Állami Gazdaság almaleve pótolja a reszelt almát, a Kecskeméti Konzervgyár bébiételgyártó üzeme ellátja a hazai piacot tápláló, vitamindús konzervekkel. Nyolc hónapig áll A bébiétel gyártó üzem létrehozásának szerves része az angol gyártmányú gőzhámozó gépsor, melyet a dabasi Fehér Akác Tsz-nél helyezett el a Kecskeméti Konzervgyár. A gőzhámozó a bébiételek alapanyagául szolgáló sárgarépa és gyökér precíz tisztítására hivatott. A tervek szerint a konzervgyár évi 1550 tonna sárgarépa és száz tonna fehérrépa feldolgozásával tílásával bízta volna meg tiszdabasiakat. Az egyéb termé keikhez szükséges, mintegy hatszáz tonna répát is a gőzhámozó tisztította az elmúlt évben. — Tavaly február óta dolgozik a gőzhámozó — mondja Horváth László, a Fehér Akác főmérnöke. — Az első idényben kétezer tonna sárgarépát kaptunk Nyársapátiból. Nagyon megnehezítette a gép munkáját, hogy a répa szennyezett állapotban érkezett. A tisztítóberendezést többször eltömte a föld, de rengeteg kő, sőt fél tégla is akadt a gyökerek között. Ja. A másik problémát az okoz, hogy a gőzhámozó az Angliában termesztett körülbelül azonos nagyságú és vastagságú répák tisztítására készült. Nálunk viszont a legkülönbözőbb mérető zöldségféléket kell feldolgoznia, tár a fejelést (azaz a zöld szár felé eső rész levágását) csak kézi erővel tudjuk megoldani. Pénz az ablakban % — Miután a gépsor megtisztította a bébiételprogram éves alapanyagszükségletét, hogyan tudták a későbbiekben kihasználni? — A gép Dabasra telepítése mellett szólt az is, hogy ha a konzervgyár igényeinek eleget tettünk a szabad kapacitást kihasználva bérmunka vállalására, vagy saját termék előállítására használhatjuk. S hogy ez mégsem olyan egyszerű, annak oka: a gőzhámozó gázolajjal működik. Üzemeltetése sokkal költségesebb mint a hagyományos dörzshámozóé. Ráadásul a gép kizárólag kemény gyümölcsök és zöldségfélék tisztítására használható. Ezek közül a burgonya iránt a legnagyobb a kereslet, dörzshámozóval tisztított burgonya ára viszont alacsonyabb, mint amennyiért mi forgalomba tudnánk hozni ezt a terméket. Még tárgyalnak . Az egyetlen megoldás a további feldolgozásban rejlik. A hasábburgonyáért vagy burgonyasziromért kapott ár tartalmazhatná a magas üzemeltetési költséget. A kereslet akkor sem maradna el. Most azonban hiányoznak a kiegészítő gépsorok. Az idei répatermés nem kedvezett a gőzhámozó jobb kihasználásának. A Fehér Akác Tsz ezerötszáz tonna répa tisztítását vállalta a bébiétel programhoz, de a termés mindössze hatszáz tonna lett. Ezzel a mennyiséggel körülbelül egy hónap alatt megbirkózott a gép. Jelenleg a Kecskeméti Konzervgyár tárgyal más konzervgyárakkal, hátha valahol szükség van a tisztított zöldségre vagy burgonyára. Mindaddig azonban, amíg a Fehér Akácnak nincs lehetősége versenyképes, konyhakész termék előállítására, gazdaságosabb számukra a gőzhámozót kihasználatlanul hagyni. Lehet, hogy az apróságok örülni fognak az idén mert kevesebb sárgarépa lesz a ételekben? Előfordulhat, bébiviszont, hogy az bosszankodnak majd.édesanyák Márvány Ágnes Formalitások nélkül közelebb kerülni a múlthoz Szakdolgozatuk élő anyaggá válik . Minden szülő és pedagógus által ismert jelenséget választott Macskássy Katalan új rajzfilmje — az Üni népeink — témájául. Különböző korú általános iskolás gyermekek dolgozattal adják a mű alapját, s megelevenednek a vásznon $ a megemlékezés alkalmából készült gyermekrajzok sis. Érzelmi kötődés híján összezavarják Látvány és tartalom ékesen bizonyítja: nem jó úton járunk, amikor üres, formális gyermekeinket ünnepélyeken, életkoruknak nem megfelelően, száraz adatokon keresztül próbáljuk megismertetni múltunkkal. Élénk fantáziájuk érzelmi kötődés híján játszi könnyedséggel keveri Petőfi Sándort a Tanácsköztársaság vezetői közé, lyek a forradalmakat némenagy, látványos felvonulásként képzelik el, sem időbeli, sem tartalmi különbséget nem éreznek a 48-as szabadságharc és a Nagy Októberi Forradalom között.Szocialista Természetesen a jelenség nem mindenkire és nem mindig igaz. Ám néha felnőttek között is túl gyakran találkozunk ezzel ahhoz, hogy ne gondolkodjunk el, miként lehetne vajon közelebb hozni múltunkat a jövő nemzedékhez. Ezért üdvözöltük örömmel dr. Kovács Józsefnek, a zsámbéki Tanítóképző Főiskola tanárának kezdeményezését, aki a nyelvi tanszék vezetésén kívül legszívesebben hobbijával, helytörténeti kutatásokkal foglalkozik. így kapta a Pest megyei pártbizottság megbízásából azt a feladatot, hogy készítse el a budai járásban élő veteránok életrajzgyűjteményét. Jó barátság szövődött közöttük hét Kovács József a szép és nefeladatot hallgatóival együtt oldotta meg. A felszabadulásunk előtt pártmunkát végző, ma a Szocialista Hazáért Érdeméremmel kitüntetett idős emberek szinte kivétel nélkül szívesen fogadták a fiatal tanítójelölteket. Néhányuk magányosan él, örömmel meséltek emlékeikről — hozzátartozóik helyett most az önkéntes érdeklődőnek. Volt, ahol második alkalommal már süteménnyel várták a főiskolás lányt, másutt hallgató érezte, hogy apró segítséggel könnyíthet az egyedülálló idős ember egy tartós, jó kapcsolat esetén alakult ki a múlt közöttünk élő tanúi és a diákok között. Nem maradhatott hatástalan, mikor Kerkes Feri bácsi arról beszél, hogy 1930 és ’36 között összesen néhány hétre tudott munkát találni. Vagy mikor elmesélte kalandos gyalogúsát Spanyolországba, ahol csatlakozott a nemzetközi brigádban harcoló magyarokhoz. Surányi László megpróbáltatásokkal teli életének egyik állomása a cserkészmozgalom volt, ahol a párt megbízatásából dolgozott. Ennek belső életével, ott végzett pártfeladatával ismertette meg a hallgatóját. Az életrajzok elkészítését a főiskolások szakdolgozati témaként választhatták. A kapcsolatteremtés, az adatok lejegyzése, a kérdőív feldolgozása, az összesítő fejezet elkészítse új és ismeretlen feladat volt a fiatalok számára. A kész szakdolgozatokból azonban kiderül, hogy közelibb, élményszerűbb volt számukra ez a munka, mint bármelyik, a tantárgyaik közé tartozó tudományos területen való kutatás. Külön büszkeség a számukra, hogy szakdolgozatuk élő anyaggá válik. Egy példányt a Pest megyei pártarchívum, egyet pedig a múzeumi igazgatóság kap meg. Munkájukkal hozzájárultak a legújabbkori történeti kutatásokhoz, a veteránoknál található emléktárgyak jegyzékével pedig a muzeológusoknak segítettek. A Tanítóképző könyvtárába példány a következő kerülő évfolyamoknak nyúj majd lehetőséget önálló kutatásra. Kéznyújtásnyira van a történelem Ezeknek a fiatal pedagógusoknak könnyebb lesz majd a kapcsolatteremtés első munkahelyükön. Remélhetőleg kik használják majd a főiskolán szerzett tapasztalataikat és tanítványaikat a közösségük, lakóhelyük, családjuk múltján keresztül, hozzájuk közel eső példákkal próbálják megismertetni történelmünkkel, ünnepeinkkel. Talán elérik majd azt is, hogy a gyerekeknek ezek a dátumok ne csak egy kötelező és unalmas ünnepélyt és az azt követő tanítási szünetet jelentsék... Mr. A. A föld mindenkinek ad kenyeret Öreg mondja az öregnek? Gyermekkori játékunk: a labdát feldobjuk, s aki elhajította, egyikünk nevét kiáltja, annak kell elkapnia a pettyest. Aki elejti, vesztett egy életet, amiből mindenkinek három van kezdetben. Három életem van, már csak kettő, már csak egy ... Az ember mindennapjaiban újra meg újra megéli önmagát — másokban is. Ha csupán a kérlelhetetlenül ránk ülepedő napokat, éveket számoljuk, csak egy életünk van, de ahány szerep, annyi változat. Játsszunk hát most komolyan, s aki vállalta, hogy elkapja a labdát, Vecsernyés András, a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának dolgozója. V. A.: A TRAKTOROS. Messziről sodorta a szél, az ország másik csücskéből. Munkát keresett és talált itt, Soroksáron 1949-ben. Tizennyolc éves volt akkor. Izmait ércesre edzette a föld, s a jövőt széppé tette az országépítés eddig eltelt három éve. Először gyalogmunkás voltam, kapáltam, kaszáltam, tettem, amit kellett. Aztán egy rövid ideig, talán két hónapig fogatot hajtottam. Amikor a majorok környékén feltűntek az első Hofferek, én is átnyergeltem. Traktorosnak lenni akkor kitüntetés volt! Az idők változnak, s ahogy az ember öregszik, egyre újabb és újabb gépek válnak mindennapos segédeszközévé. A körmösök után korszerűbbek érkeztek, ma már egy MTZ meleg fülkéjében ül V. A. Hét esztendeje vette át, azóta vezeti és javítja. Mert csak így biztos a dolgában: ha csikorog a szerkezet, az avatott ember magabiztosságával nyúl a szerszámért. Szeretni a földet, szeretni a gépet — évtizedek alatt ivódott belé. Volt egy kis kitérő is, amikor a traktor helyett az első, magyar gyártmányú cséplőgépet irányítottam. Jártuk a falvakat, arattunk, s nagyon jó érzés volt, hogy várnak minket, örülnek nekünk. Az országos versenyben 1952-ben második lettem, egy évvel később már sztahanovisti kombájnos. Ha jól emlékszem, összesen huszonhét kombájn volt akkoriban Magyarországon. Most ott a 803-as, az öreg MTZ meg nyáron a kombájn. Télen a gépműhelyben már a tavaszra készítik fel mindkettőt. V. A.: A BRIGÁDVEZETŐ. Köpcös alakja, kerek arca valahogy mindig békességet tükröz. Halkszavú, s nem szereti az üres fecsegést. Voltak idők, amikor sokat beszéltünk, s keveset tettünk. Ennek már vége, a cselekvésen a sor. Nem mondom, hogy mindenki így látja. A brigádban, amelynek már vagy tíz esztendeje a vezetője vagyok, sokszor vitatkozunk Még jó, hogy nem vagyunk egyformák, mert olykor éppen ez lendít a dolgokon. Most ötvenegy éves. Ha szól, a tapasztalat alakítja véleményét. Hallgatnak rá. De mit ér az, ha öreg mondja öregnek, annak, aki már úgyis sokat látott, hallott? Mert nincsenek itt fiatalok, nem jönnek traktorosnak. Keveslik a pénzt, a munkát meg sokallják. Tizenöiik között mindössze egy van, aki még nem érte meg harmincadik születésnapját. Szomorú, ha arra gondol, hogy egyre lazább az ember meg a föld kapcsolata Az újak már csak azt látják, dolgozni kell, számukra eszköz a traktor is meg amit az ekék forgatnak. V. A.: A CSALÁDAPA. Ha ünnep van, már alig férnek az asztal körül A három fiúból kettő családot alapított János a szakácsmesterséget tanulta József gáz- és vízszerelő. Zsolt még iskolába jár. Mindig mondtam nekik, a föld, amíg világ a Világ, kenyeret ad az embernek, de mert nagyot fordult sorsunk nem haragszom, ha nem fogadják meg Dolgos kézre máshol is szükség van, legyen az szakács vagy gázszerelő. Talán a kisebbik majd követ engem. Ha van ideje, fölül mellém a traktorra, aratáskor meg ott tesz-vesz a kombájn körű' Azt mondja, traktoros lesz, de hát, ki tudja? Felesége nyugdíjas, ő vezeti a háztartást. Szabad idejükben kertészkednek, állatokat nevelnek. Jut idő tévénézésre is, meg néha újságolvasásra Elérni valahová a maguk erejéből, ez mindennek az értelme. Ez hát Vecsernyés András három élet? S bár az idő kitartóan kopogtatja a jövőt, mert vállalta, nem ejti el sohasem azt a képzeletbeli labdát, s így a játék végéig megmarad mindhárom élete. Ami eggyé ötvözi az ember maga. Furucz Zoltán I 3 Új lakás a rászorulóknak • •Összefogott segítség Az elmúlt öt évben több mint 44 millió forintot költöttek a Pest megyei állami gazdaságok a volt cselédlakások felszámolására. E nagyszabású program 1976-ban indult, amikor a Pénzügy-, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben közös rendeletet adott ki, amelyben részletesen szabályozták a bontások-építések feltételeit. Az előkészítés folyamán részletes felmérést végeztek szűkebb pátriánkban is, majd az országos tapasztalatok összegzéseként a MEDOSZ elnöksége indítványozta, hogy az érintett gazdaságokban enyhítsenek a tartalékalap felhasználására vonatkozó szabályokon, s ezzel elegendő pénz álljon rendelkezésre. Emellett a nagyüzemek számos kedvezményezéssel segítették a cselédlakásokból kiköltöztetett családokat. A legtöbb helyen kedvezményes áron — vagy ingyen — osztottak telkeket, s közművesítenek. Volt, ahol sikerült nagyobb mennyiségű bontási anyagot is szerezni, máshol a fuvarozást szervezték meg közösen, C-menetleveleket adva dolgozóiknak. Több gazdaságban lakásépítő szövetkezetet szerveztek, az alapításhoz nélkülözhetetlen papírügyek elintézésében a helyi jogsegélyszolgálatok vállaltak nagy szerepet. A korszerűtlen, többnyire komfort nélküli lakások felszámolása azonban nem ment zökkenők nélkül. Gondot okozott például, hogy a lebontásra ítélt 550 épületből 72-ben idős nyugdíjas emberek laknak, míg 122-ben nem gazdaságbeli dolgozó a bérlő. Ezeken a helyeken jobb híján az otthonok felújításával, korszerűsítésével tudtak segíteni. Akadt azonban nem egy család, ahol minden jó szándék eredménytelen maradt. Ennek okai meglehetősen összetettek, de talán emeljük ki a környezettel szembeni igénytelenséget, s azt, hogy egyesek azt várták, saját pénzük nélkül, az állam önerőből oldja meg új lakásba költöztetésüket. Néhány településen a helyi tanácsok akadályozták a gyorsabb felszámolást, a Kiskunsági Állami Gazdaságnál például a MEDOSZ Pest megyei Bizottságának kellett közbeavatkoznia, hogy az egyre élesedő vitát elcsendesítsék. A nemrég megjelent új lakásügyi rendelkezések módosították az 1976-ban meghirdetett célokat is. Ennek értelmében a szakszervezet most azt szorgalmazza, hogy a cselédlakások felszámolására indított akciót mielőbb fejezzék be valamennyi állami gazdaságban, s ennek pénzügyi és tárgyi feltételeit teremtsék meg. F. Z.