Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
Mérgekkel permeteznek A Ceglédi Állami Tangazdaság értesíti a lakosságot, hogy a továbbiakban részletezett ütemezés szerint s különböző hatású mérgekkel növényvédelmi munkálatokat hajt végre a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet területén. Július 1. és 5. között az egyerben permeteznek amerikai fehér szövőlepke ellen Ditrifon 50—WP vegyszerrel. Július 5. és 10. között a maglucernatáblákon foszalon hatóanyagú, közepesen mérgező Zolone PM készítménnyel védekeznek a rovarkártevők ellen. A CAT elővigyázatosságra inti az arra járókat. A virág szépíti a várost Városunk szépítéséhez nagyon sok áldozatos társadalmi munkára van szükség. A lakóépületek környezetének csinosítása nemcsak közösségi, hanem személyes érdek is. A virágosítás egyre szervezettebb keretek közti összehangolása semmi esetre sem az uniformizálást kívánja szolgálni, hanem épp a város lakókörzeteinek szeretné feloldani.monotóniáját ros Ha valaki végigsétál a válakótelepein, meglepve látja, hogy nemcsak a parkok gyenge beállottsága, hanem a lakások, erkélyek csupaszsága, kopársága is szembetűnő. A parkok esetében egyébként van egy nagyon is elfogadható magyarázat: a rossz talajokba telepített növények lassan térnek magukhoz, s fejlődésük lassú is. Az egyéves növényekkel más a helyzet, kis költséggel, de állandó bíbelődéssel kedves színfoltot képezhetnek a lakóházak mellett. Szakmai nyelven egynyári virágoknak nevezik ezeket a rövid tenyészidejű fajokat, egy részük ágyásokba való, másik részük a ládába palántázást is jól tűri. A Ceglédi Parképítő Kertészeti Vállalatnak a kérés részetében jelenleg számos faj palántái, dugványai kaphatók még, egységesen 2 forint 50 filléres áron. Ezek a következők: tagétesz, piros és kék virágú szalvia, dália, különböző virágformájú petúniák, ezüstlevelű cineraria, díszfű (pennisztum), tátika, agerátum, verbéna. Cserepes szalvia és muskátli is kapható kedvezményes áron. Nagyon ajánlható a Kleopátra tűje nevű kedves virágfaj is. Ezeknek a fajoknak a mostani beszerzése még az idén gazdag virágzást ígér, az unalmas küllemű házak, háztömbök sivárságát érdemes felbontani, változatossá varázsolni virágoskertekkel. S. D. Nyáron varrják a bundát Már a télre készülnek a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében. A belkereskedelemnek női műbundákat varrnak, két hónap alatt mintegy 10—15 ezer darabot. Felső képünkön Harczi Istvánné művezető és Tiszavölgyi Tiborné minőségellenőr elégedetten vizsgálja az alkalmi divatbemutatón a csinos, tetszetős kabátot. Alsó képünkön a „B” műszak 22-es befejező brigádjának tagjai gombokat varrnak a bundákra. Apáti-Tóth Sándor felvétele Szabadtéri hangversenyek A Kossuth Művelődési Központ és a Vasutas Klubkönyvtár nyári szabadtéri programja az idén is dicséretesen gazdagnak mutatkozik. Az első koncertet ma, július 3-án tartják este 7 órai kezdettel a Teleki utcában. A dobogón a Hobo blues band muzsikál majd. A következő vendég július 10-én a Rolls együttes lesz. Egy héttel később az R-GO együttes adja a szabatéri műsort. Az előző és a következő koncerteknél is csendesebbnek, de legalább olyan sikeresnek ígérkezik a július 24-i operettest. A hónap utolsó napján a Karthágó együttes lép majd színpadra. Az első augusztusi vendég, mégpedig 7-én a Skorpió együttes lesz. Az utolsó szabadtéri koncertet pedig augusztus 14-én a Bojtorján együttes adja. bán A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1983. JÚLIUS 3., VASÁRNAP Gépek a porfelhőben Vigyáznak minden kalászra A szemet kényszerítve veri hunyorgásra vissza a napsugarakat a Ceglédi út mentén, az abonyi József Attila Tsz végeláthatatlan búzatáblája. Hét kombájn jön és megy, hatalmas porfelhő úszik valamennyi után. E pillanatban olyan a tábla mint egy félig megnyírt bárány. Az egyik oldala kopasz, másikon pedig ott az arany- a gyapjú. Az egyik arató gépmonstrum éppen akkor érkezik a 4-es út mellé, amikor mi is odamegyünk. Megállj az előoldalán, a vezetőfülke felett villogni kezd egy piros lámpa. Alig pislant kettőt-hármat, máris odakanyarodik egy pótkocsis teherkocsi. A fény kialszik és vastag sugárban ömlik a kenyérnekvaló a kombájn gyomrából a szállító járműre. Míg az aratógép megszabadul terhétől Szabó Istvánnak is jut egy szusszanásnyi pihenő. Nem fiatalember, sok aratást megért már. Hasznos eső — Aratás... Mit jelent ez egy kombájnosnak? — Kenyeret. Mindannyiunk, az ország, esetleg mások kenyerét — mondja. — Egy ilyen univerzális masina vezetője mennyire tudja befolyásolni, hogy a betakarítás minőségileg kifogástalan legyen? — Sok függ tőlünk. Először ügyelni kell, hogy a gép hibátlan legyen. Nagyon kell figyelni, hogy minden szálat „beszedjen" a kombájn, ne maradjon el egyetlen kalász sem, s kicsi tarlót hagyjon maga után. — Milyen az idei gabona? — Ezeken a földeken bizony gyenge. Az igaz, hogy nincs megdőlve, de a szem kicsi. Bizonyos, hogy az utóbbi időben lehullott csapadék hasznára vált a gabonának. Ha nem esett volna eső, a búza nem különbözne az őszi árpától. Ugyanis az említett takarmány annyira rosszul fejlődött, hogy alig tudtuk megkülönböztetni a zabtól: hegyes és vékony volt a szem. Igen szokatlan ez nekünk, mert ezeken a jó abonyi földeken még mindig szebb gabonát takarítottunk be. Másodvetés Az aratógépek körében találkoztunk Pintér üzemmérnökkel, akitől György megtudjuk, hogy a termelőszövetkezet június 9-én kezdte el az aratást. Először az ősziárpa-táblákra vonultak ki a gépek. A terület nagyságát tekintve, ezzel nem volt sok gondjuk. Mindössze 155 hektárról kellett a termést betakarítani. A munkával három nap alatt végeztek. A búza június 27-re érett kasza, illetve kombájn alá. Először a takarmánynak szánt terményt aratták le és ezután láttak hozzá a kenyérnek való betakarításához. Látogatásunk időpontjáig félezer hektárról gyűjtötték be a gabonát. — Méréseink szerint a búza víztartalma most 15,2— 16,3 százalék között van, hektoliter súlya pedig 79 gramm — mondja. — Szárítják? — Nincs szükség rá. Hideg levegővel átmegy a szárítótornyon, majd a tisztító berendezést elhagyva szállítható a magtárba, illetve a terményforgalmi felvásárló telepére. — Milyen termésátlagra számítanak? — Jóval kevesebb lesz a tervezettnél. Jelenlegi körülményeket alapul véve 38- 40 mázsára. A gazdaságnál folyamatosan halad a járulékos munka: szalmalehúzás, bálázás. Szinte az aratógépek után haladnak azok az erő- és munkagépek, amelyek a tarlóhántást, műtrágyázást végzik. Másodvetést 150 hektáron terveznek. Takarmánykukoricát ültetnek, illetve ültettek, mert a mag már a földben van. Két Aratják a gabonát a másik közös gazdaságban, Ságvári Endre és az Új Világ Termelőszövetkezetben is. Az előbbi gazdaság 10 kombájnt indított a földekre és a hét végén is dolgoznak. Hogy a munka zavartalanul haladjon, műhelykocsijuk állandóan a határban tartózkodik és CB-rádióval kapja az utasítást, mikor hová menjen, hol hibásodott meg egy gép. Tapasztalatok Az aratással összefüggő eddigi tapasztalatok általánosságban megegyeznek a József Attila Termelőszövetkezetével. A másik két közös gazdaság is hasonlóképpen igyekszik elvégezni a járulékos munkákat. A Ságvári Endre tsz 100 hektár volt gabonaföldet vet be újra. Szintén silókukoricát termesztenek. Gyuráki Ferenc Kőröstetétien múltja Mintafalut akartak építeni Levéltári köröstetétleni kutatások során vonatkozású adatok kerültek napvilágra: hetven évvel ezelőtt mintafalu megteremtését határozták el. A terv Farkas László, e méltatlanul elfeledett, nagykőrösi születésű irodalompártoló, könyvkiadó és virágkertész nevéhez fűződik.Kiadói tevékenységének feltárása már megkezdődött). Levéltárban lappangó emlékiratai és más források nyomán érdekes és talán nemcsak helytörténészek érdeklődésére számot tartó vállalkozás bontakozik ki előttünk. Tervező kerestetik 1913 őszén az akkor Nagyköröshöz (corpus separatumként) tartozó Tetétlenpuszta két birtokoscsaládja, a Beretvás és a Farkas család találkozóján Beretvás János vetette fel az ötletet, hogy birtokaira bérmunkásokat telepítsenek, hiszen enélkül nem tudják eredményesebbé tenni gazdálkodásukat, ez a további belterjesítés egyik legfontosabb feltétele. A betelepülők számára azonban lakást kell biztosítani, amelynek építési költségeit a két birtokoscsalád közösen fedezné. A Farkas család két jelenlevő tagja, László és Ferenc (utóbbi országos hírű állattenyésztő) elfogadta a javaslatot, s Farkas László megtoldotta azzal, hogy — ha már építtetnek — hozzanak létre mintafalut, amely a célszerűség mellett a művészi szempontokat sem nélkülözi. A megfelelő tervező kiválasztását és a tárgyalások lebonyolítását magára vállalta. Ezt annál is könnyebben tehette, mert egy évtizede Pesten tartózkodván, rendkívül széles ismeretségi körre tett szert az irodalmi életben, de a művészet más ágainak képviselői sem voltak ismeretlenek előtte. Egyetemista korában egyik főmunkatársa, szerkesztője volt a „Virágfakadás” című folyóiratnak, amelybe többek közt Juhász Gyula is rendszeresen írt. Nagy lendülettel A leendő falu helyéül a legalkalmasabb területet választották ki, a Kettős-csárda szomszédságában, ahol a Nagykőrös, Törtei, Cegléd, Abony, Szolnok, Kocsér és Jászkarajenő felé vezető utak keresztezték egymást. Itt egy már meglevő mag figyelembevételével tervezhettek, hiszen korábban felépült az elemi iskola, a kocsma és egy kovácsműhely, előkészületek történtek postahivatal, szövetkezeti bolt és tejüzem építésére. Az Arany János megénekelte tetétleni halom közelében megvásároltak egy nagyobb területet, amely alkalmasnak látszott negyven-ötven ház felépítésére, s amely igazi központi hely volt, hiszen az országúttól mindössze a szabályozott csatorna választotta el. Eközben Farkas megkezdte a tárgyalásokat. Három építő- művész ismerősével, Jánszky Bélával, Kós Károllyal és Zrumeczky Dezsővel beszélt, s de az előbbiek elfoglaltságaikra hivatkozva lemondták a megbízást. Zrumeczkyvel a Baross kávéházban találkoztak, Farkas előadta tervüket, s Az építész lelkesen fogadta az ajánlatot, s belevetette magát a tervezés munkájába. 1 Zrumeczky tagja volt annak a művészcsoportnak, amely a század első negyedében önálló magyar építészetet kívánt létrehozni, felhasználva a népi építészet gazdag hagyományait. E csoport legismertebb képviselője a cikkünkben már említett Kós Károly. Zrumeczky mögött ekkorra már több komoly munka is állt, többek közt a budapesti Szemlőhegy út—Áldás utcai iskola, az óbudai református parókia és több állatkerti pavilon. Ez utóbbiak Kossal közös munkái. „Rögtön előadtam neki a tervet" — írja Farkas. — „Ő már az egekben járt, megmagyaráztam neki, hogy itt nagyon gyakorlati kérdést kell megoldanunk, kevés, kiszámított pénzzel, nagyon célirányosan, mert a házak egy részét, ha akad rá vevő, részlettörlesztésre át is adjuk a jelentkezőknek.” Álmodozás kizárva Zrumeczky rövidesen elutazott Tetétlenpusztára, hogy megszemlélje a helyszínt. Kijelölték a falu leendő központját, a piacteret és a községháza helyét. Még aznap este lerajzolta elképzeléseit a tervező; az egy- és kétszoba konyha, kamrás lakások beosztását, méreteit hosszasan vitatták, módosítgatták; „ámbitust raktunk a bejárat elé, ülőkével” — a tervezgetések során a lakhatóságot és a közösségi élet követelményeit egyaránt szem előtt tartották. Zrumeczky másnap visszautazott Pestre, de egy hét múlva már kész tervekkel, rajzokkal ismét a helyszínen volt. A lakóházak tervei helyett azonban — beállítottságára jellemző — inkább a középületek, elsősorban a monumentálisra álmodott községháza rajzait mutogatta. A korszak — és saját — stílusának megfelelően ragaszkodott a meredek tetőkhöz, magas padlásokhoz, amiről nemigen sikerült lebeszélni. Közben igyekezett rávenni az ifjabbik Farkast, Ferencet, hogy építtessen magának egy nagy, díszes lakóházat is. „Erről egyelőre szó sem volt, de a rajz azért elkészült, meredek tornyokkal, a tető magasabb, mint a fal. — Várj csak! — mondtam neki. — Mi nem Vajdahunyad várát akarjuk fölépíteni!" Zrumeczky azonban igen kevés érzéket mutatott az építtetők anyagi jellegű megfontolásai iránt. A hosszas előkészületek, tervezgetések során csak terveket sikerült tető alá hozani, a mintafalut azonban nem. Az építkezés kezdetét nyárra tervezték, de a történelem közbeszólt, kitört a világháború. Zrumeczkyt is behívták, mérnöktisztként szolgált, 1917 januárjában elvitte egy járvány. Az időközben könyvkiadó vállalatot alapító Farkas László a Tipary Dezső tervezte emléklappal búcsúzott el barátjától és tervezőjétől; az emléklapon Zrumeczky maradandó alkotása, az egyik legszebb állatkerti pavilon látható. Minden elveszett A kezdeményezők anyagi helyzetét megrendítette megszálló hadsereg rekvirálása, az építkezésre szánt összeg másik felét az infláció tépázta meg. A tervek feltehetően Farkas László könyvtárával és levelezésével, irataival együtt semmisültek meg a második világháború során. Újabb szép elképzelést hiúsított meg a történelem vihara. Szegényebbek vagyunk egy fel nem épült műemlékegyüttessel. Kárpáti Miklós k Útelzárás A Cegléd városi Tanács műszaki osztálya értesíti a lakosságot, hogy július 4-én, hétfőn reggel a Széchenyi út és a Toldi utca csomópontban az útépítési munka megkezdődik. A csomópontot az átépítés befejezéséig lezárják. Az útlezárásra jelzőtáblák elhelyezésével hívják fel a figyelmét a gépjárművezetőknek. ISSN 0133—25*00 (Ceglédi Hírl Randos ismét győzött Későn rendezett verseny Az Építők SC rendezte meg a sportakrobatikusok idényzáró versenyét. A késői időpont kedvezőtlenül befolyásolta az indulók számát és a színvonalat is. A felnőttek közül többen megkezdték nyári szabadságukat, az már iskolások közül pedig sokan különféle táborokba utaztak. Nem tudott teljes egységekkel kiállni a Ceglédi VSE és a másik öt szakosztály sem. A viadal ellenőrzőverseny is volt az NSZK-ba készülő válogatott kerettagok számára. Ez is azt sugalmazta, hogy legközelebb korábbi időpontban tartsák meg a találkozót. Legeredményesebben a házigazdák, az Építők SC tornászai szerepeltek, hét első helyezéssel, de nem sokkal maradtak el tőlük a CVSE leányai, fiai sem, akik ötször állhattak fel a dobogó legmagasabb fokára. Az ifjúsági leányugrásban Randos újra győzött. Nagy fölénnyel utasította maga mögé fővárosi vetélytársait. Hogy a felnőttek között is helytálljon, ahhoz komolyabb edzésmunkára van mint edzője, Váradi szüksége. László elmondotta, ebben nem jár az élen, s ami az ifjúságiak között elég lehet, az felnőttek között biztosan kevés lesz. Jól dolgozott az ifjúsági fiú négyes, akik közül Imregi most indult el először versenyen. Teljesítették az aranyjelvényes szintet. Laki is meggyőző formát mutatott, s dicséretesen versenyzett a serdülő fiú négyes is. Eredmények 1. o. női páros: 2. Gyarmati Erika — Bujáki Barbara 27,34. Ifjúsági fiú négyes: 1 Szegő Tamás — Palásti Tibor — Csűri Tibor — Imregi Zsolt 16,85. Serdülő leány hármas: 1. Ladányi Beáta — Kiszely Krisztina — Fehér Edit 17,97. Serdülő fiú négyes: 1. Nagy Róbert — Fehér Zoltán — Zátonyi György — Pető Roland 17,97. Ifjúsági ugrásban, leány I. o.: 1. Randos Gabriella 36,45. Serdülő ugrásban, leány I. o. 1 Laki Zsuzsanna 16,9, 3 Halmi Katalin 36,05. V. L.