Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-03 / 182. szám
Jó volt a a kínálat a piacakon Kiegyensúlyozott az © Hálás Júniusban a kiskereskedelmi forgalom folyóáron számolva több mint tíz százalékkal magasabb volt, mint múlt év azonos hónapjában. a Ezen belül élelmiszerekből és övezeti cikkekből 7,8 százalékkal, iparcikkekből 12,5 százalékkal, a vegyes iparcikkekből majd 15 százalékkal haladta meg a forgalom a tavaly júniusit. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az ellátás kiegyensúlyozott, jó volt. Húsból és húskészítményekből a vállalatok a lakosság igényeit kielégítették, füstölt és száraz áruból azonban nem tudtak a keresletnek megfelelően folyamatosan szállítani. Baromfiból és tojásból bőséges árualap állt rendelkezésre, halból is jobb volt az ellátás, mint tavaly. A befőzési idény miatt megnövekedett igényeknek cukorból, ecetből, egyes fűszerfélékből és tartósítószerekből a kereskedelem fennakadás nélkül eleget tett. Burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből egész hónapban jó volt a kínálat.. A fővárosi piacokra gyümölcsből 70, zöldségfélékből 35 százalékkal többet hoztak fel júniusban, mint egy évvel korábban, zöldség- és gyümölcsfélék, vaalamint a burgonya szabadpiaci ára együttesen 1,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint tavaly júniusban. Viszonylag mérsékelt volt az érdeklődés a ruházati cikkek iránt, ám a kiskereskedelem még így is folyóáron, 3,4 százalékkal többet értékesített. Fiúöltönyökből és -nadrágokból választékhiány volt, egyes pamutárukból, pólókból s több is elkelt volna. Fürdőruhákból és úszókból, sortokból a hónap első felében helyenként hiány volt. Továbbra sem megfelelő a választék férfi- és gyermekzokniból, női harisnyából és harisnyanadrágból. Férfi-, női lábbelikből elegendőt kínált a kereskedelem, gyermekszandálokból viszont méret- és választékhiány egyaránt előfordult. A vegyesiparcikkek forgalma 14,7 százalékkal nőtt a múlt év júniusához képest. A vasműszaki cikkek közül tüzeléstechnikai termékekből, háztartási kisgépekből, edényáruból, porszívóból, centrifugából, kerékpárból, televízióból és rádióból jó volt a kínálat. Továbbra sem javult az ellátás hűtőgépekből és bojlerekből s néhány tömegcikkből: csavarból, szegből, kézi szerszámból és fürdőszobai berendezésből. Hazánkban esztendőnként 294 megfigyelő, melyen összesen hat-, hatezer vízmintát vesznek az e feladattal megbízott szakemberek. Ezeket a mintákat ötven Vízminőségi laboratóriumban elemzik — húsz, harminc összetevőt választanak szét a vizsgálat folyamán —,mindezek nyomán pedig 250 ezer részadat, részvény birtokában minősítik az ország vízkészletét. Minden tiszteletem a tudományé, ám fikarcnyi sem kell abból egyre több esetben, annyira köznapiak, tapasztalatiak ezek a jellemzők. Mint most is, amikor segítséget remélő meghívóim a valaha szebb napokat megért Barát-patakhoz kalauzolnak Budakalász határában. Nincs mit szépíteni a helyzeten, több száz méterre vagyunk ugyan még a víztől — ha víznek lehet nevezni a szennytől zavaros, sűrű löttyöt —, de már orrfacsaró a bűz. Kísérőim egyike, dédszülőkig visszamenően kalászi őslakos, esküvel állítja, gyermekkorában, negyven esztendeje, kedvelt fürdő-, pacsagóhelyük volt itt, de még két évtizede is halak, más élőlények tarka serege lakta a mederoldalak kerítette világot. Persze, hol van már a tavalyi hó ... ?! Hol vannak már a kristálytiszta nedűt kínáló források, patakok, hol azok a vizek, amelyekből bátran meríthetett tenyerével az ember, hogy szomját oltsa?! A haladásnak ára van, mondanám, ám inkább hallgatok, amint arról is az országban — hivatalos jelleggel — háromezer ember foglalkozik a vízminőség alakulásával, védelmével. Talán éppen ott a baj, hogy csak háromezer ember. Az egyik oldalon háromezer, a másikon tízmilliónál több? Leegyszerűsítés? Veszedelmes egyoldalúság? Bizonyára. S ha túlzó is az ilyen beállítása az egyik meg a másik oldal viszonyának, nem az-e az igazi túlzás, azaz a meg nem tűrhető, hogy • a megye élővízfolyásainak seregében — mert a szakmai nyelv így jelöli az ereket, patakokat, folyókat — már egy sincsen, amely teljes hosszában még szennyezetlen lenne, egynek-egynek ugyan akad ilyen szakasza, de a teljes folyáshossz másik részén már ott a kommunális, az ipari, a mezőgazdasági szennyezőforrás, gyakran kideríthetetlennek látszó sűrűségben sorakozva egymás mellett. Nem egyik napról a másikra, nem egyik hónapról a másikra lett — bocsánat a nyers szóért — bűzlő szennycsatorna a Barát-patak. A lezüllésben, a pusztulásban — tapasztalataikat idézik fel kísérőim — tagadhatatlanul volt logika. Amikor a környezetről szerzett ismereteink még szerények voltak, természetesnek látszott, hogy némely szennyeződés elvezetésére iegyen lehetőség a közeli vízfolyás. Annyian vélték ezt kézenfekvőnek, hogy amit hosszú időn át megoldott a víz öntisztulási képessége, az megoldhatatlanná lett. A volt patak mai vizében ott az ipar, a mezőgazdaság, a lakosság seregnyi hulladéka, szennye, ugyanis amikor a romlás elkezdődött, a téves logika azt diktálta, most már úgyis mindegy... S mert mindegy, annak látszott, legalábbis, az oldott szennyet követte a szilárd hulladék, a logika szabályai szerint, mert akkor, amikor a víz elveszti értékét, egyben elvész a víz környezetének fontossága is. Az ilyen környezeti pusztulások riasztó következményeként a megye egyre több településére távolról, nagy költséggel kialakított, ún. víznyerő bázisokról — kell eljuttatni az ivóvizet, mert a helyben található fogyasztásra alkalmatlan, sőt, mind sűrűbben, veszélyes a felhasználása.ékonyan fogó ceruzával számolva is, több tízmillió kellene ahhoz forintokból, hogy helyreálljon a Barát-patak öntisztulási képessége, s ennyi pénze, egyetlen vízfolyásra, aligha lesz egyhamar a népgazdaságnak. Akkor tehát? A kezdeteknél megállított romlás, az első rossz jeleknél bekövetkező fellépés korántsem követelt volna tízmilliókat, mondják az érintettek. Viszonylag szerény összegek kellettek volna, a pénzhez erélyt társítva, meg olyan következetességet, amilyet a jövő elengedhetetlenné tesz. Bánkódjunk azon, ami már úgysem varázsolható vissza, az elillant akkori lehetőségen? Nem búslakodni kell, hanem: okulni. Okulni a logika tévútjaiból, a látszatmegtakarítások okozta hatalmas költségtöbbletekből, abból, hogy gyakran azért kerülünk nehéz helyzetbe, mert nem ismerjük fel az időbeni cselekvés értékét, hasznát. Mészáros Ottó LOGIKA V I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! PEST MEGYEI xxvii. évfolyam, 182. szám Áral.-HI forint 1983. augusztus 3., szerda Az építőanyag-ipar új fejlesztésekbe kezd Lépéstartás az igényekkel Az építőanyag-ipari vállalatok az első félévben az előirányzottnál 84 millió téglával és 3 millió égetett cseréppel többet adtak át a kereskedelemnek, a magánépítkezők igényeit azonban így sem tudták kielégíteni. Az akadozó ellátást csak részben javította, hogy a tárcához tartozó vállalatok május—június hónapokban — amikor a legnagyobb volt az építkezők igénye — 410 többletműszakot szerveztek. tok Az építőanyag-ipari vállalatdei terveik kialakításakor számoltak a lakosság igényeinek növekedésével, ami azonban néhány termék iránt a vártnál nagyobb mértékben emelkedett — a tanácsok a tavalyinál háromszor több építési engedélyt adtak ki. A vállalatok a termelés fokozására elsősorban szervezési intézkedésekkel készültek fel, kisebb kapacitásnövelő gépi beruházásra csak néhány gyár anyagi lehetősége futotta. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalatnál — más gyárakhoz hasonlóan — az idei nagyjavításokra minden üzemükből összevonták a legjobb szakembereket, a munkákat lerövidítették. Ezenkívül a régi technológiájú üzemrészekből a téli és a kora tavaszi hónapokban átcsoportosították munkásaikat, a korszerű, folyamatosan termelő üzemekbe. Az esztendő első felében így 9 és fél millió kis méretű téglát adtak át a kereskedelemnek az előre lekötött mennyiségen felül. Az építőipari vállalatok az első félévben elért magasabb termelési szint fenntartására további termelésszervezési intézkedéseket tesznek és újabb fejlesztésekbe fognak. A többi között már megkezdték hat kisebb téglagyár rekonstrukcióját, újabb hat gyár felújításához a közeljövőben látnak hozzá, 17 vállalatnál pedig kisebb fejlesztéseket irányoztak elő. Azonban addig is, míg ezek az intézkedések meghozzák első eredményüket, a lakosság ellátásának javítására az előirányzottnál nagyobb mennyiségű építőanyagot vásároltunk külföldről. Elsősorban a leginkább hiányzó termékekből, falazóanyagokból, tetőfedő cserepekből és faajtókból, -ablakokból növelik ity módon a hazai árualapot. Árucsere keretében Romániából és Csehszlovákiából összesen mintegy 130 ezer, Jugoszláviából pedig mintegy 120 ezer faajtó és -ablak érkezik nagyobbrészt a második félévben. Emellett 12 millió jugoszláv kis méretű tégla, 30 ezer tonna mészhidrát és cserép enyhít a magánépítkezők beszerzési gondjain. A hiányt pótló import építőanyagok kisebb része már beérkezett az országba. Naponta csaknem negyvenezer Porotron téglát termelnek a Budai Téglaipari Vállalat 1. számú solymári gyárában Trencsényi Zoltán felvétele Magyar orvosok világtalálkozója Tudományos tanácskozás Kedden Budapesten megkezdődött a világ magyar orvosainak első szervezett találkozóját jelentő tudományos tanácskozás. Programja négynapos. Huszonkét országból érkeztek óhazájukba az orvostudományok magyar származású művelői, hogy a gyógyászat, az orvosképzés több száz itthoni képviselőjével együtt fölmérjék azokat az eredményeiket, amelyekkel — a nemzetközi szakmai közvélemény által is elismerten — hozzájárultak az orvoslás egyetemes fejlődéséhez. A találkozót közösen hívta össze és védnökséggel is patronálta a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége. A megnyitó ünnepséget az Akadémia székházában tartották, ahol a program során , plenáris üléseken és szekciókban hangzik el várhatóan mintegy 150 tudományos előadás a gyógyítás történeti témáiról, elméleti kérdéseiről, az orvosi kutatásokról és gyakorlati tapasztallatokról. A Magyarok Világszövetsége nevében Gosztonyi János főtitkár mondott megnyitó beszédet, külön is köszöntve a külföldről hazalátogatott mintegy 200 orvost. Szentágothai János, az MTA elnöke méltatta ezután a magyar orvosok világtalálkozójának jelentőségét. Bejelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén külföldi tiszteletbeli tagjává választotta Klein Györgyöt, a stockholmi Karolinska Intézet professzorát, aki úttörő megállapításokat tett a daganatimmunológiában és Lajtha Lászlót, a manchesteri Christine Hospital professzorát, akinek az experimentális haematológia területén végzett kutatásai nemzetközi hírűek. Mindkettejüknek átadta tiszteleti tagságuk dokumentumát. Ugyancsak átadták a hasonló okmányt a magyar humángenetikai társaság tiszteleti tagjává választott Pozsonyi József kanadai orvosprofesszornak, aki a klinikai genetikában ért el jelentős eredményeket. A magyar orvosok világtalálkozójának résztvevői Ma: 3. oldal: Békefesztivál lesz Pusztavacson 6. oldal: Jogi tanácsok 8. oldal: Tizenhat autó ütközött Megkezdődött a totóper Komplex terv Rehabilitációs rendszer Az Egészségügyi Minisztériumban megkezdték a komplex rehabilitációs rendszer tervének kidolgozását. A Minisztertanács nemrég hozott határozata szerint a pénzügyminisztériummal, a SZOT-tal, valamint más állami, tömeg- és társadalmi szervezetekké együtt korszerűsítik a rokkantság elbírálásának elveit formáit. E munka során a szakemberek figyelembe veszik mind a hazai, mind a külföldi tapasztalatokat. Előirányozzák többek között a rehabilitációs bizottságok hatáskörének bővítésát, azt, hogy azok szakvéleményt mondjanak az érintett dolgozók munkaképességének várható alakulásáról foglalkoztathatóságának feltételeiről már az orvosi rehabilitáció időszakában. Így elősegítik, hogy a munkaképességűek megváltozó mielőbb egészségi állapotuknak megfelelő munkát vállalhassanak. Előreláthatóan a következő év végéig készítik el a komplex rehabilitáció rendszerének tervét, amelyet a Minisztertanács elé terjesztenek. E rendszernek megfelelően módosítják majd a társadalombiztosítási jogszabályokat, a keresetkiegészítés, a vállalati pénzügyi kedvezmények rendszerét. A Minisztertanácsi határozat más pontjait már teljesítették: július 1-től a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai ugyanazokban a rehabilitációs kedvezményekben részesülnek, mint amilyenekben a vállalati dolgozók, vagyis jövedelemkiegészítést, átmeneti és rendszeres szociális járadékot kaphatnak. Elkészül a jelenleginél pontosabb, részletesebb információrendszer, amelyet a következő év januárjától alkalmaznak a rehabilitáció nyilvántartására és statisztikai elemzésére. Sporrtruhák exportra Ismét nemzetközi próba előtt Minden évben Münchenben rendezik meg az ISFO-t, a sporteszközök és szabadidőruhák kiállítását. Tavaly először szerepelt a bemutatón szocialista országbeli vállalat, a Váci Kötöttárugyár. Idén ismét bemutatják újdonságaikat — tájékoztatott Tóth B. Zoltán igazgató. A gyakorlat bizonyította, hogy egy olyan cégnek, amelyik termékeivel rangot vívott ki magának a külpiacokon, exportját továbbra is növelni szeretné, a magas költségek ellenére is érdemes részt vennie, egy ilyen rangos bemutatón. Az évtizede még gondokkal küszködő vállalat valóban olyan erényeket magáénak, amellyel mondhat idehaza csak kevés cég vetekedhet Tavaly például több mint 50 százalékkal növelték tőkés exportjukat, s ráadásul a legkorszerűbb értékesítési formákkal sikerült előretörni Nemcsak világcégeknek szállítottak, de saját márkanevük alatt exportáltak. A kivitel gazdaságosságát fokozza az is, hogy egyre inkább saját kelméiket varrják ízléses sportruhákká. Ennek érdekében persze állandóan korszerűsíteni kell a gépparkot, megvásárolni a legjobb kikészítő és festőberendezéseket. S ami nem kevésbé fontos, a kötöttárugyár immár olyan tervezőgárdával rendelkezik, amelyik képes lépést tartani a újabb divatáramlatokkal.legA műszál és pamut keverésű kelmék számtalan variációját gyártják. Belőlük készülnek például a sportruhák, a melegítők, melyek egyre inkább meghódítják a külföldi és hazai piacot. Bizonyság erre, hogy Londonban, Bernben, a Közel-Keleten egyaránt kaphatók Senior márkájú termékek. Sőt a hazai vásárlóik is elismerik, egyenrangúak a váci termékek az Adidas, a Puma és a többi ismert cég áruival. Néhány neves sportklub a Duna-parti városból szerzi be ruházatát. A gyár igazgatója szerint tavalyi első féléves eredményeiket ismét jelentősen túlteljesítették az év első hat hónapjában. Sőt olyan újdonsággal is előrukkoltak, melyre neves külföldi partnerük kizárólagos forgalmazási jogot kért. Cs. A.